Keleti Ujság, 1934. október (17. évfolyam, 224-249. szám)

1934-10-22 / 242. szám

KELETlUjsm XVII ÉVFOLYAM, 242. SZÁM. 10 (■■■■■ Román Királyi PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM Az 1934 évi 4 és fél százalékos Országfejlesztési Kölcsön KIBOCSÁJTÁSI PROSPEKTUSA Ä kölcsön célja, A Monitorul Oficial 1934. évi Julius 10-i 156. számában kihirdetett törvény és az 1934. évi 2084. sz. október 6-án kelt Minisztertanácsi Nap’ö a Pénzügyminisztériumot felhatalmazza, hogy „1934. évi 41/^%-as Országfejlesztési Kölcsön" elnevezéssel nyilvános aláírás utján kölcsönkibocsájtást eszkö­zöljön. A kölcsön rendeltetése, hogy fedezze a nemzetvé­delem, a nemzetmüvelödés, a földművelés, útépítési és javítási, valamint más múlhatatlanul szükséges köz­munkák beruházási költségeit. A kölcsönkibocsájtás feltételei: 1. Kötvények. Cimíetek. A Pénzügyminisz­térium bemutatóra szóló kötvényeket bocsájt ki, „1934. évi 4%%-os kötvényeket". „Országfejlesztési Kölcsön" elnevezés alatt, amelynek nagyságát a jegy­zések befejezéséig tényleg kifizetett kötvények végösz- szege adja. Az uj kötvények 1000 lej névértékű 1, 2, 5, 10 és 20-as címletekben, tehát mint 1000 lej, 2000 lej, 5000 lej, 10.000 lej és 20.000 lej névértékű címletek kerülnek kibocsátásra, Minden kötvénynek sorszáma lesz, a két kötve- nyü címleten két, az öt kötvényü címleten öt, egymást követő sorszám szerepel és igy tovább. 2. Kamatozás. Szelvények. A bemutatóra szóló kötvények évi 41/2%-os kamatozásúak 1934. évi december 1-től kezdődőleg azok amortizálásáig. Az évi kamat fele julius 1-én, másik fele december 1-én ke­rül kifizetésre, az első kamatkifizetés 1935. julius 1-én történik. A kötvényeken 40 darab szelvény-lesz, az első negy­ven félévi kamatfizetés felhasználására, továbbá egy utalvány (talon), amelynek ellenében az első 40 szel­vény kifizetése után uj szelvényivet szolgáltatnak ki. Az esedékes szelvényeket névértékben, készpénz gyanánt fogadják el az összes állami intézmények. 3. Amortizáció. A kötvények legkésőbb 40 év alatt amortizáltatnak az 1935. évtől kezdődő, negyed- évenkénti sorshúzások utján. A junius 1-én bevál­tandó kötvények sorsolását minden év február 1-én és május 1-én, a december 1-én beváltandó kötvények kisorsolását minden év augusztus ,1-én és november 1-én ejtik meg. 4. A kötvények visszaváltása. Nagy prémiumok. Jutalékok. A negyedévenként kisorsolt kötvényeket az ese­dékességkor nagy jutalmakkal vagy beváltási jutalék­kal váltják vissza. a) AMORTIZÁCIÓ NAGY PRÉMIUMOKKAL. A lejegyzett kölcsön minden teljes milliárd leje nagy prémiummal amortizáltatok és igy kifizetésre kerül az első évben: 1 kötv .................. 3.000.000 lej jel összesen 3.000 003 L 57 2 „ egyenként 1.000.000 „ 2.000.000 „ 4 „ „ 500.000 „ *> 2.000.000 „ 4 250.000 „ 1.000.000 „ 4ö „ „ 100.000 „ 11 4.600.000 „ 57 visszaváltott kötvény Összesen: 12.600.030 u l A következő években az egy milliárd lej névértéket kitevő lejegyzett kötvények mennyisége, amelyet a fenti táblázat szerint nagy prémiummal váltanak visz- sza, változatlan marad, mint az első évben, azzal a kü­lönbséggel, hogy azoknak a kötvényeknek mennyisége, melyeket 100.000 lejenként váltanak vissza, évröl-évre egy kötvénnyel csökken. A lejegyzett kölcsön, végösszegében szereplő mil- iliárdok töredéke megfelelő arányban részesül az év! nagy prémiumban. Az évenkénti nagy prémiumok szétosztása az il­lető évben megejtett négy sorsolás alkalmával, a le­hetőséghez képest azonos részekben történik. A kölcsönjegyzés lezárása után, amikor a kölcsön végösszege már ismeretes, azonnal pontosan megálla­pítandó, a negyedévi sorsolások alkalmával történő nagy prémiumok szétosztása. b) AMORTIZÁCIÓ JUTALÉKKAL. Azokat a ki­sorsolt kötvényeket, amelyeket nem prémiummal sor­soltak ki, az 1000 tejes névértéken felül 200 lejes juta­lékkal fizetik ki. Tehát az 1000 lejes címleteket 1200 lejjel váltják vissza, a 2000 lejeseket 2400 lejjel, az 5000 lejeseket 6000 lejjel, a 10.000 lejeseket 12.000 lejjel, a 20.000 lejeseket 24.000 lejjel váltják vissza. A kisorsolt kötvényeket a kifizetés esedékességé­nek napjától kezdve, a visszaváltás értékének megfe­lelő' készpénz gyanánt fogadják el az összes állami intézmények. 5. Amortizációs táblázat. A negyedéven­ként amortizálandó kötvények mennyiségét egy, az összes címletekre rányomtatott amortizációs táblázat fogja feltüntetni. Ez a táblázat féléves beosztással fel­öleli az egész kölcsön amortizációját, 80 félévenként tartandó sorshúzás utján, 21^% félévenkénti kamat mellett, a kötvények kifizetését névértékben eszkö­zölve. (Ezt a féléves beosztású tabellát kiegészíti a 20%-os jutalék és a nagy prémiumok fedezésére vonat­kozó melléklet.) 6. A sorsolás. A negyedévi sorsolást egyformán eszközük áz összes címletekre és pedig az egyes kötvé­nyeket húszanként csoportosítva, a kettős kötvényü címleteket tizenkét, az ötös címleteket négyenként, a tizes címleteket kettőnként; a huszas címletek egy csoportnak tekintendők. A negyedévenként kisorsolandó kötvények meny- nyisége, csak a fele annak a mennyiségnek, amelyet az amortizációs táblázat, mint az illető félévben visz- szaváltandót feltüntet, tekintettel arra, hogy a kötvé­nyek kisorsolása huszas csoportokban történik. A nagy prémiumos sorsolásoknál, minden cimlettulajdo- nos olyan mennyiséggel vesz részt, ahány kötvénye van, ezek szerint az egyes kötvényü címlet tulajdonosa egy darabbal, a huszas kötvényü címlet tulajdonosa húsz darabbal vesz részt. 7. A kamatozás megszűnése. A kisorsolt kötvények nem kamatoznak attól az időtől kezdve, amikor a visszaváltási összeget folyósították. A vissza­váltásra benyújtott kötvényeknek tartalmazniok kell a következő amortizációs esedékesség alkalmával ér­vényesíthető összes szelvényeket. A hiányzó szelvények értékét a visszaváltási ösz- szegből levonják. 8. Adó- és illetékmentesség. A kamatokat valamint azokat az összegeket, amelyekkel a kötvé­nyeket amortizálják, úgy a szelvény- mint a kötvény- tulajdonosoknak minden levonás nélkül fizetik ki, te­hát ezek a fizetések mentesek mindenféle adó (elemi és többlet adó) és minden illeték alól, továbbá az ál­lam által a jelenben vagy a jövőben kivetett bármely természetű adó alól. A kötvények ugyanígy mentesek az örökösödési, a hozományi és az ajándékozási szerződések adója alól is. i«f; : ■ 9. A lej stabilitása. A kamatok kifizetése és az amortizáció lejben történik, megfelelően az 1929. február 7-én kelt valutatörvénynek, tehát 1 lej meg­felel 10 miügramm 0.900 finomságú arany mai törvé­nyes értékének. ff 10. Lombardirozás. Garanciák és óvadé­kok. Ezen kölcsön címleteit lombardirozásra elfogad­ják: a Jegybank, (Banca Naţională) a Letéti Pénztár (Casa de Depuneri) és Postatakarékpénztár (Casa Naţională de Economii şi Cecuri poştale). Ezeket elfogadják névértékben minden olyan eset­ben, mikor törvény vagy végrehajtási utasítások ga­ranciák vagy óvadékok letételét teszik kötelezővé. 11. A kifizetések elévülése. 01yan esetben ha az esedékességtől számított öt éven belül a szel­vényt kifizetésre nem mutatták be, vagy pedig az ese­dékességtől számított 10 éven belül a kötvény amor­tizációs összegét nem kérték, az illető szelvény vagy kötvény tulajdonosa elveszti az összegre vonatkozó jogait és ezek az államra szállnak át. 12. Jegyzési határidő. Kibocsátási árfo­lyam. A kölcsön jegyzésének határideje 1934. novem­ber 5-től 1934. november 30-ig terjed. A Fcnzügymi­nisztjérium fentartja magának azt a jogot, hogy a jegyzést előbb is lezárja. Egy darab 1000 lejes kötvény kibocsájtási árfo­lyama 880 lej, amely összeg a jegyzéskor fizetendő be. 13. Fizetések állami járadékpapirokkal. A lejegyzett kötvények egy része, ami nem haladhatja meg a kölcsönjegyzés névértékének 20%-át, fizethető az alább felsorolt állampapír címletekkel, a táblázat­ban feltüntetett árfolyamokon. ___ Megállapított Az állampapír neve árfolyama 1. 4%-oi 1889 évi belföldi . ........ . 75% 2. 4%-os 1889 évi külföldi. .................... 75%, 3. 4%-os 1891 évi............................. 75% 4. 4%-os 1894 évi külföldi. .......................... 65% 5. 5%-os 1894 évi belföldi . ........................... 70% 6. 4%-os 1896 évi ............................. 60% 7. 4%-os 1898 évi.......................... 45% 8. 5%-os 1903 évi ...................... 60% 9. 4%-os 1905 évi A. B........................... ...... 55% 10. 4%-os 1905 évi konvertált ........ 55% 11. 4%-os 1908 évi ................ 60% 12. 4%-os 1910 évi belföldi ......... . 55% 13. 4%-os 1910 évi külföldi, .... 55% 14. 41/2% 1913 évi ............................ 55% 15. 5%-os 1916 évi nemzeti kölcsön .... 55% 16. 5%-os 1919 évi egyesülési kölcsön . . 55% 17. 5%-os 1920 évi újjáépítési kölcsön . . 55% 18. 5%-os 1920 évi blokált .......... 50% 19. 5%-os 1922 évi kisajátítási amort. jár. 50% 20. 5%-os 1922 évi kisajátítási örökös jár. 50% Az 1000 lejes kötvények tehát 680 lej készpénz éa 200 lej állampapir-cimlettel fizethetők ki. Ha az igy benyújtott címletek értéke meghaladná a teljes kölcsönjegyzés névértékének 20%-át, ez eset­ben a többlet az állam javára szolgál, mig ha az 20%- nál kisebb, a különbözet készpénzben egészítendő ki. A fizetés fejében elfogadott címleteken rajta kell legyenek az 1934. évi december 1. után esedékes szel­vények. • ■ ■ -/ 14. Jegyzési helyek. Jegyzések és befizeté­sek eszközölhetök a Jegybanknál és összes fiókjainál, a Postatakarékpénztárnál, az összes Postahivatalok­nál, a Közpénztároknál és a később megállapítandó pénzintézeteknél. A jegyzési helyek a kölcsönjegyzöknek szükséges nyomtatványokat rendelkezésre bocsátják. A befizetett összegekről nyugtát adnak, amelyek az aláíró kíván­ságára más személyek nevére is szólhatnak, feltün­tetve a nyugtán a tulajdonos átruházását. 15. A címletek kiszolgáltatása. A bölcsön jegyzők a végleges címleteket a befizetési nyugta elle­nében a kölcsönjegyzés helyén vehetik át. Bucureşti, 1934. október 20, VICTOR SLAVESCU s. k. pénzügyminiszter

Next

/
Thumbnails
Contents