Keleti Ujság, 1934. október (17. évfolyam, 224-249. szám)

1934-10-22 / 242. szám

XVII ÉVFOLYAM. Zi2. SZ^M. KELETI llJSÂO 3 netként emeli ki, hogy Göringet Belgrádi ut­cáin a tömeg hangosan ünnepelte. Győzött a higgadt józanság (Páris, október 20.) A kisantant és balkáni konferencia határozataiból a francia körök azt olvassák ki, hogy a higgadt józanság győzedel­meskedett s az utolsó pillanatban sikerült meg­menteni a helyzetet. A francia diplomácia és sajtó úgy látják, hogy végzetes hiba lett volna Magyarországot felelősségre vonni a merény­let miatt. Most a legfőbb munkát az olasz- jugoszláv közeledés megvalósításába kell fek­tetni. Parisban csalódással fogadták azt a hirt, hogy az olasz hatóságok nem engedték meg a francia rendőrségnek a merénylet szálainak olasz földön való további kibogozását. Egyes francia lapok tudni vélik, hogy Olaszország dr. Pavelicset és Kvaterni- kot nem adja ki Franciaországnak. A Journal azonban úgy értesül, hogyha nem is adják ki őket, mégis kitoloncolják a francia határra mindkettőjüket és ott a francia rend­őrség letartóztathatja a két gyanúsítottat. MA forqatfák UTOLJÁRA a SÁNDOR KIRÁLY és BARTHOU meggyilkolásá­ról feivett epyellen szvit“' zációs iilmfelvitelt a CAPITOL mozgóba?* ! ! I Benes külpolitikai expozéra készül Prágai jelentések szerint Benes külügy­miniszter a közeljövőben a csehszlovák képvi­selőház és szenátus együttes ülése előtt beszá­molót tart a marseillei merénylet külpolitikai következményeiről, ugyanúgy, mint ez év jú­lius havában tette, amikor a nemzetgyűlés előtt szintén nagyszabású külpolitikai expozét tartott. A beszámoló időpontját még nem álla­pították meg, mert Benes szeretne megvárni a nyomozás további eredményeit. Mindenesetre a beszámolót még novem­ber 10-ike előtt megtartja, mert azután Genfbe utazik, hogy a népszövetségi tanács ülésén elnököl­jön, amelyen a Saar-vidcki népszavazás ügyét tárgyalják meg. Mussolini iáig/alí Chamhrun francia nagykövettel A Matin Rómából jelenti, hogy Mussolini kihallgatáson fogadta Chambrun római fran- | cia nagykövetet s behatóan megtárgyalta vele j az olasz-francia kapcsolatokat cs az általános nemzetközi helyzetet. Rómában remélik, hogy Laval meglátogatja Mussolinit, azonban erre csak decemberben kerülhet sor, mert a látoga­tás előkészítését csak akkorára tudják elvé­gezni. Ezenkívül még az a szempont is közbe játszik, hogy Laval a látogatást a november 13-án kezdődő népszövetségi tanácsülés után szeretné megejteni. GőrJngf ismét kiszállott Bttdapei!ea Göring porosz miniszterelnök Belgrádból jövet szombaton délelőtt fél tizenkettőkor meg­érkezett Budapestre. A mátyásföldi repülőté­ren ünnepélyesen fogadták. A repülőállomás épületén a magyar, német és a horogkeresztes zászló lengett. A fogadtatáson a miniszterel­nökség részéről Bárczy István államtitkár, a külügyminisztérium részéről Förstner Pál ál­lamtitkár jelentek meg. Ott volt még a ma­gyar légügyi hivatal vezetője, a budapesti né­met és jugoszláv követ és több más előkelő­ség. A zenekar a Horst Wessel-dalt játszotta. Göring csak egy órát tartózkodott a repülő­téren, majd elutazott Berlinbe. November 15-én kezdődik a külkereskedelem uj rendszere EcjYelŐF© rövid! átnienel kövsailcczik: A Icoresfc©* «leírni miraiszleriuni hivatalosan közli az újításokat (Bukarest, október 20.) Az ipar- és keres­kedelmi minisztérium hivatalos kommünikét tett közzé, melyben a következőket mondja: Az 1932 novemberében bevezetett behozatal- szabályozási rendszernek minden utólagos ki­egészítés dacára sem sikerült megjavítania az ország külkereskedelmi helyzetét, amely ez év első nyolc hónapjában csak 662 millió lej aktiv egyenleget mutat fel, jelentékenyen lecsök­kent ve ezzel a külföldi fizetési eszközeinket. Az ipar- és kereskedelmi miniszternek szükséges módon uj rendszert kellett bevezetnie. Az uj rendszer igyekszik összhangba hozni a beviteli kontingenst a kivitelből származó devizákkal, valamint az import fizetéséhez szükséges transzferrel. Az aktiv kereskedelmi mérleg érdekében szükséges legalább 30 százalékkal emelni az exportot. A behozatal felosztási módja meg­marad a kontingentálási kvóták jelenlegi keretei között. A külföldi kölcsönök szelvényeinek fizetésé­hez és az állam és a Banca Naţionala más szük­ségleteinek fedezéséhez mindenki köteles az exportból származó devizáit teljes mértékben rendelkezésre bocsátani a Banca Naţionalânak a törvényes paritás árfolyamán és ebből 30 százalékot kizárólag e fizetések tel­jesítésére fognak fordítani. Á kivitel elősegítése végett a petróleum, gabona és fa kivitelét a többi cikkekre külön kedvezményes rendszert alkalmaznak. Azok­nak, akik más termékeket exportálnak mint e három nagy kiviteli cikk, megadják a jogot, hogy az exportjukból származó devizát behozatalra használhatják fel, akár saját magák, akár mások részére, de az ipari és kereskedelmi minisztérium ellen­őrzése mellett és azzal a kötelezettséggel, hogy az exportált érték 30 százaléka a kincstár kül­földi fizetéseinek teljesítésére szolgál. E rendszer életbeléptetéséig, amely a folyó év november 15-én veszi kezdetét a kivitel és december 1-én a behozatal számára, átmeneti rezsim nyer alkalmazást a kontingentálás je­lenlegi előírásai szerint, úgyhogy az impor­tőröknek az 1933. év utolsó negyedében behozott kontingens felét engedélyezik. A jelenlegi kontingentálási bizottság az nj rendszer teljes életbeléptetésével megszűnik. Az ipar- és kereskedelmi minisztériumnál külkereskedelmi irányitó és ellenőrző bizottság fog működni, amely végzi majd a behozatali kontingensek egyéni felosztását, ellenőrzi az importált és exportált áruk értékét, megakadályozza a devi­zák kiözönlését, az exportnál az aláértékeiést és az importnál a túlértékelést. Javaslatba fog hozni minden olyan intézkedést, amelyet az uj rendszer alkalmazásával kapcsolatban szüksé­gesnek lát. I lRIífe-’niekeiísk trilláját olcsón, szépen festi, tisziitja Három éve állanak már a Szamos felett a hítílábak» u hitimikatrészeket is megvették, tie hifíépitésvől még szú sem lehet Bukarest gáncsot vetett a város építési szándékának (Kolozsvár, október 20.) Szinte észrevét­lenül egy egész uj várostelep épült a Grigo- rescu-ut és a Szamos között. Az utolsó évti­zedben öt, vagy hat utca épült itt, de az épít­kezés nem állott meg s a telep egyre bővül. Az uj váx-ostelepnek a lakói már évek óta kül­döttségekkel és emlékiratokkal ostromolják a városházát s arra kérik a város vezetőségét, hogy uj hidat építtessen a Szamos fölött. A küldöttségjárásoknak és emlékiratok­nak volt is némi eredménye, mert a város ve­zetősége még 1929-ben elhatározta, hogy pro­vizórikusán egy gyalogjáró hidat ópit és o célból a CFR-től meg is vásárolt egy kiszol­gált vashidat. Miért nem épül fel az uj hid? Miféle aka­dályai lehettek öt esztendő alatt? Ezekre a kérdésekre akartunk kielégítő választ kapni, midőn felkerestük Ciortea Victor városi fő­mérnököt, a műszaki osztály vezetőjét. — Még 1929-ben a CFR-től vashidat vásá­roltunk. Hosszú herce-hurca után 1931-ben fel­állították a hidlábakat a Garibáldi-utcával szemben. — És miért állanak akkor a megépített hid- lábak három év óta hid nélkül? — Megmondom azt is. A Szamos medre itt szabályozatlan. Legalább 100 méter széles, holott a megvásárolt hídnak a bosszúsága csak 42 méter. Hiába hozta meg a városi ta­nács a határozatot, előbb a Szamos szabályo­zási munkálatait kellett elvégezni. Erre azon­ban nem volt elegendő pénze a városnak. Min­den évben sürgettem, hogy a szabályozási költséget vegyek fel a büdzsébe, de az mos- tanig nem sikerült. A mostani tanács végre elhatározta, hogy szabályozás nélkül építik meg a hidat s ugyanakkor a Szamos árterü­letét ideiglenesen fabiddal kötik össze. Erre a célra az időközi bizottság rendkívüli hitelt is nyújtott. Megtartottuk az árlejtést ez év szeptember 25-én, amelynek az eredménye­képpen a legolcsóbb ajánlatot a Szíjgyártói és Antoni építőmesterek tették meg. — S miért nem épül már az uj bid? — Annak is megvan az oka, — mondotta Ciortea főmérnök. — Éppep ma érkezett meg a központi árlejtési bizottságtól a leirat, amely megengedi ugyan, hogy az uj hidat felépít­sük, de kötelezi a várost, hogy az építőmeste­rek által tett ajánlati árakból tizenkilenc szá­zalékot alkudjunk le. Mi ezt meg is próbál­tuk, de az épitő cég kijelentette, hogy a leg­olcsóbb ajánlatot adta be és abból egy bánit sem engedhet. Ezért nem lehet hozzákezdeni a hid építéséhez... A hidlábak tehát ott állnak a Szamos fö­lött, de Bukarest nem engedi, hogy a hídszer­kezetet ráépítsék. — Vasárnap nyílik meg a kézdivásárhelyi kiállítás. Tudósítónk jelenti, hogy vasárnap nyílik meg a kézdivásárhelyi mezőgazdasági és ipari kiállítás, amely nagyszabású gazda­sági eseménye az egész Székelyföldnek.

Next

/
Thumbnails
Contents