Keleti Ujság, 1934. október (17. évfolyam, 224-249. szám)

1934-10-01 / 224. szám

XVII ÉVFOLYAM. 224. SZÁM. KElBTiilJSXG 3 Az uj magyar választójogi tervezet bevezeti a titkosságot és elveti a lajstromos rendszert A nők széles kategóriáit ruházza ie! választójoggal Berki Gyula és az egységespárt zömének javaslata (Budapest, szeptember 29.) A magyar politikai élet eseménye, a nemzeti egységpárt egyik vezető tagjának, Berki Gyulának választójogi tervezete, amelyet állítólag negy­ven kormánypárti képviselő már magáévá is tett. A tervezetet gróf Bethlen István is ismeri és állítólag nagy vonalaiban helyesli azt. A választhatóság. Berki javaslata az egyéni, kerületi, titkos választójog mellett foglal állást. A képviselők 75 százalékát a választókerületek titkos szava­zás utján küldenék be, 25 százalékuk úgy­nevezett megyei követek volnának, akiket szin­tén titkosan választanának. Az ajánlási rend­szert a javaidat elveti. A javaslat szerint képviselőnek megválaszt­ható műiden magyar állampolgár férfi, ha egyetemi végzettsége mellett 32-ik életévét be­töltötte. Középiskolai végzettség mellett 35-ik életév, VI. elemi végzettség mellett 40-ik életév szükséges a képviselőséghez. Az összes jelöltek­nek egyénenként háromezer pengő biztosítékot kell letenniük a jelöléstől számított 48 órán belül. Azok a jelöltek, akik a szavazatok húsz százalékát nem kapják meg, a biztosítékot el­vesztik egy népegészségügyi alap javára. Meg­választottnak tekintik azt a jelöltet, aki a kerü­letben egyszerű többséget ér el. A választási jog. Választójoga lenne a javaslat szerint min den olyan férfinek, akinek tiz év óta megvan a magyar állampolgársága, 26-ik életévét be­töltötte és egy év óta egy helyben lakik és leg­alább a négy elemi osztályt elvégezte. Választó­joga van minden magyar anyának, akinek leg­alább három gyermeke van. Továbbá minden 30 éves nőnek, ha legalább négy középiskolát végzett és minden negyvenéves nőnek, akinek rendes foglalkozása, vagy vagyona van. Vá­lasztójoga van minden olyan anyának, aki férjét a világháborúban vesztette el. Továbbá az olyan férjós asszonyoknak, akik harminca­dik életévüket betöltötték és férjüknek megvan a választójoguk. A javaslat tervbe veszi a képviselők lét­számcsökkentését és ennek megfelelően a kerü­leteket arányosítani akarja olyan módon, hogy egy kerületben legalább tízezer és legfeljebb húszezer választó lehet, Megyei követek. A megyei követeket a kerület titkos válasz­tás utján választja az általános választás előtt öt nappal. A választásokat az országgyűlés fel­oszlatása, vagy mandátumának lejárta után húsz nappal kell megejteni és tiz nap áll a propaganda, öt nap a képviselői látogatások rendelkezésére. Senki sem jelöltetheti magát egynél több kerületben. Ha egy jelölt ellenfelét, vagy egy más pártot becsületsértő kifejezésekkel illet, háromezer pengő pénzbírsággal sújtják, ame­lyet behajthatatlanság esetén egy évi fogházra változtatnak. A választást megelőző öt napon Bizonyös, hogy nagyon könnyű, ha az ember a szerencse- csillagára bíz­za magát. — De semmi sem ha­sonlítható ösz- sze a boldogító biztonsággal, melyet a Prim- eros nyújt. Borzalmas vasúti katasztrófa Angliában Egy százkSiométeres sebességgel haladó express- voftat beéeszaladt egy másik vonatba — Eddig 14 I halottat húztak ki a romok alól belül be kell nyújtani a lemondását s uj válasz­tásnak kell magát alávetnie. Berki indokolása. A javaslathoz Berki Gyula indokolást is késziteft. Kifejti, hogy javaslatának elkészíté­sénél pártpolitikai célok nem vezették. Az államfő jogkörének kiterjesztését javaslatában nem érintette, mert már a választójogi reform is annyi vitára ad alkalmat, hogy nem volna helyes újabb vitaanyagokat felvetni. A javas­lat a történelmi alkotmányt és a parlmentáriz- mus megőrzését tartja szem előtt. A kerületi rendszer felel meg leginkább a magyar lélek­nek és a parlamentárizmus szellemének. Az ajánlási rendszert elvetendönek találja, mert a parlamenlárizmust diszkreditálja. A plurális rendszer a jogegyenlőség ellen vét. A lista­rendszer bevezeti a párthatalmat és a mandá­tumajándékozást s lehetetlenné teszi a kisebb­ségi pártok érvényesülését. A listarendszer mellett a parlamentárizmus üres forma marad. A választójognál és a megválaszthatás jogánál az életkort azért emelte fel, hogy a politikai életet mentesítse az utszéli demagógiától. A nagyösszegü kaució az önjelöltektől menfi meg a választást. A kerületi rendszer megóvja a parlamenti életet a pártabszolutizmustól. A pártok működését az alapszabályok belügy­miniszteri jóváhagyásától azért tenné függővé, hogy ezáltal biztosítsák a pártok nemzeti jellegét. (London, szeptember 29.) Szombatra virradó éjjel olyau hatalmas vasúti katasztrófa történt Angliában, amilyenre nincs példa az angol vas­utak történetében. A Londonból kiinduló erpressz Lancastertől nem messze Fleetwood állomás elhagyása után Manchester és Liver­pool közelében a winvicki őrház mellett bele­rohant egy helyiérdekű vonatba. A szerencsét­lenség éjfél után 1 órakor történt. Az expresszvonat 100 km-nél nagyobb sebességgel haladt s ez magyarázza meg azt, hogy a mozdony belefnródott a helyiérdekű vonat szerelvényébe s vala­mennyi kocsi porrátört. A helyiérdekű vonat kazánja felrobbant, meg- gyujtotta a szerkocsit s innen a tűz átterjedt a többi kocsikra is. A közeli állomásokról több mentővonat indult ki, a környékbeli falvak népe pedig máglyát rakott s ezeknek fényénél kezdték meg a mentési munkálatokat. Eddig tizennégy halottat húztak ki a romok alól. A száz súlyos sebesült közül ötven valószínűleg nem éri meg a vasárnapot. A helyiérdekű vonat utasai közül senki sem menekült meg épbőrrel, az expresszvonat utasai közül is többen megsebesültek. A halottakat a helyiérdekű vonatba fúródó mozdony s a keletkezett tűzvész a felismer- hitetlenségig eltorzította s így személyazonos­ságukat még nem állapiiották meg. Svájcban sem engedik letelepedni Puiu Dumitrescut, aki hatalmas összegekkel távozott Párisból (Bukarest, szeptember 29) A király eltávo- I ütött volt magántitkárának külföldi kalandos! szerepével sokat foglalkoznak Bukarestben. Állítólagos genfi értesülés szerint a svájci kormány valószínűleg nem engedi meg, hogy a Franciaországból kiutasított Puiu Dumit- rescu letelepedjék Svájcban. Dumitrescu Zürichben autókereskedést akart nyitni, azon­ban a svájci hatóságoknál tett közbelépések után a király volt magántitkára nem kap erre engedélyt. A Lupta azt Írja, hogy Puiu Dumitrescu- nak a Franciaországból történt kiutasításával kapcsolatban fantasztikus hírek terjedtek el. így azt beszélték, a kiutasítás után Genfbe érkezve, mindent elkövetett, hogy Titulescu fogadja. Arra akarta rábírni a külügyminisz­tert, hogy lépjen közbe a kiutasító végzés visszavonása érdekében. A lap ezzel a hírrel szemben megállapítja, hogy Dumitrescu két napot töltött Montekarlóban, ahol kétszázezer frankot nyert és mikor Páris felé utazott, a francia határon fogadták a kiutasítás kellemet­len hírével. Párisban hirtelen eladta az Avenue Kleber-en levő értékes palotáját és ezzel távozott. Puiu Dumitrescu tehát nem fogja abba­hagyni költekező életmódját s nem azzal vonta magára a francia hatóságok figyelmét, hogy óriási kártyaveszteségei lettek volna. Nem kapott indokolást arról, hogy miért távolitják el a francia fővárosból. A konverzió végrehai tási uta­sítása magyarul kapható Dr. Mandel For­dítóirodában Cuj, Memorandului 24. — Árá 3ü, vidékre 40 lej. Utánvét nincs. az egyes községekben és városokban csak azok tartózkodhatnak, akiknek illetősége van azon a helyen. Ha valaki ezt a rendelkezést meg­sérti, kihágást követ el, amit ezer pengő pénz­bírsággal sújtanak s ezt nemfizetés esetén har­minc napi fogházra változtatják át. A választásokon részt vehet minden párt, akár küldött be képviselőket az előző ország- gyűlésbe, akár nem. Ajánlásra nincs szükség, de a választásokon csak olyan párt vehet részt, amelynek alapszabályait a belügyminisztérium jóváhagyta. A választások levezetésével elhangzott panaszok fölött egy felállítandó közjogi bizott­ság ítélkezik. Ha valamelyik képviselő pártjá­ból kilép, a kilépéstől számitott nyolc napon

Next

/
Thumbnails
Contents