Keleti Ujság, 1934. október (17. évfolyam, 224-249. szám)

1934-10-15 / 236. szám

<ZPll. tv FOLT AM. ISI. SZÁM. Kumujsm 3 AMIÉRT EZT AZ ISM RÁDIÓKÉSZÜLÉKÉ ff MODEL 63 8. ,,Su pe r-lnduclance 6 lámpás készülék. Felülmúlhatatlan minőség. MODEL 522. ,,Ocfode-Super 6 lámpás Superhet ké­szülék A legnagyobb mértékben szelektív. gSjiÜiíiilii! ^•Illíü i': ’lüjü üi; MODEL 521. ,,Odode'S u p e r ’ 6 lámpás Superhet ké* szülék. Kitűnő hang­visszaadás. MODEL 94 0. 3 lámpás készülék, magasfeszültségű penthoda, végpent- hoda 9 watt. Leg­nagyobb teljesítőké­pesség. ERTETO JELET N ELŐNYBE részesíti. 1. Mint a legnagyobb rádiógyár, „PHILIPS“ gyártja a legtökélete­sebb vevőkészülé­keket tapasztalatai alapján, 2. Háromdimenzi ó s hangvisszaadása csakis példátlan kísér­leti lehetőségeinek eredménye. 3. Tömegforgalmazása teszi azt lehetővé, hogy mindenegyes „PHILIPS" készülék értéke felülmúlja- vételárát. 4. Valamennyi készülék a maga árfokozatá­ban a legtökéle­tesebb. A világ összes rádió­hallgatói a „PHILIPS" készüléket részesítik előnyben, ami felül­múl h atatl anságát bizonyítja. \ xilahS román lap megtiltja a szilágyság! román férfiaknak, I*ocjy magyar nőket vegyenek feleségül MegváItoxili*e a nemzeti érzésük a románok" nak, kő magyar feleségük van ? Szent Bertalan éjszaka — Byergyóujfalnban A megvadult eseudőrőrnicster részeg állapotban rálőtt három emberre, ágyából harcolta ki a falusi szatócs feleségét és a közbirtokosság! hiva­talszolgával együtt székhez kötözte és véresre verte őket (Csíkszereda, október 13.) Megdöbbentő csend- örbrutalitás tartja izgalomban Gyergyóujfalu la­kosságát. Egy megvadult cscndörörmcster fegy­verrel támadt több falusi gazdára, rájuk lőtt, majd nemcsak ezeket verte véresre, hanem egy bözbirtokossági szolgát és egy kereskedő feleségét a házukból cipelte be a csendőrörsre, ahol mind­kettőt össze-vissza verte. Vasile gyergyóujfalusi erdőkerülő (hivatalos neve: brigadér) a község néhány elöljárósági tag­jával a közbirtokosság székhazában lévő korcs­mában poharazgatott, amikor részegen beállított az ivóba Parvu Neagsu csendőrőrmester. Meg­látva Vasilet, ráorditott, hogy aljas, hitvány, becs­telen ember, eladta magát a magyaroknak, de majd megtanítja ő becsületre. A társaság nagy nehezen leesendesitette az őrmestert és az asztalhoz ül­tette. A békétlenkedő ember csakhamar ismét ki­kezdett Vasilev al és mikor ez kikérte magának a ■dolgot, A csendőrőrmester előrántotta szolgálati fegyverét és rásütötte Vasilcre. rÁ golyó Vasile füle mellett süvített el, de szeren­csére nem talált. A lövés zajára berohantak tizöcs János és Kovács László erdőőrök és amikor az őrmester ismét lövésre emelte fel fegy­verét, felütötték a kezét s igy a második lövés is célt tévesztett. Äz őrmestert a jóakaratu közbelépés annyira dühbe hozta, hogy most már az erdőőröket kezdte a puska tusával ütlegelni s mikor ezek menekülni kezdtek, utánuk vetette magát és har­madszor is elsütötte fegyverét. TJgylátszik azonban, a csendőrőrmester ur rossz céllövő, mert ezúttal sem érte a golyó a menekülő­ket. Ez még jobban felbőszítette az izgága embert és Kovács Lászlót, akit közben utolért, annyira összeverte, hogy több bordája betört és élet-halál között lebeg. A sorozatos „hőstettek“ után visszatért a koz- birtokossági székházba s miután ott már csak Kozma hivatalszolgát találta, ezt kezdte pofozni, majd a csendőrörsre kisérte. Itt aztán' lekötözte egy székre és bikacsökkel és puskatussal addig ütötte, verte, mig a szerencsétlen ember elvesztette eszméidét. Utána belökte a pincébe Kozmát és rá­zárta az ajtót. Ä falu őrjöngő kiskirálya még ezzel som elé­gedett meg. Egyed Ignác kereskedőre már régen vásott a foga és most egyenesen ennek a házához sietett. Feltörte a lezárt lakás ajtóját s miután Egyed nem volt otthon, feleségét húzta ki hátóingesen az ágyá­ból, összevissza rugdosta és arra kénysze- . ritetie, hogy menjen vele az őrsre. A csendőrségen ugyanarra a székre kötözte, amelyen Kozmát már megkmozta és miután megismételte az inkviziciós eljárást, a szerencsétlen asszonyt kidobta az uccára. A gyergyóujfalusi Szent Bertalan éjszaka ártatlan áldozatai másnap dr. Gaál Alajos or­vossal látleletet vétettek fel sérüléseikről. A látle­let szerint az elszenvedett serülések harminc na­pon túl gyógyulnak. A megvadult őrmester rémtettéf jelentettek az illetékes hatóságoknak, amelyeiin ik részéről Radulescu csendőrkapitány azonnal kiszállt a köz­ségbe és megindította a vizsgálatot. Mihuta ügyész és Antonescu vizsgálóbíró szintén személyesei szálltak ki a helyszínre, hogy megtegyék a szüksé­ges intézkedéseket és igyekszenek heiyv.állitani a falu békéjét. (Zilah, okeóber 13.) Zilahon az utóbbi idő­ben a románság körében igen sokan foglalkoz­nak újságírással. Aki nem felejti ki két mondat közül a kötőszót, az már hasábos cikket ir. A fötéma természetesen a kisebbségi tisztviselők ügye s főleg az a bünük, hogy 16 év alatt nem ■tudták töléletesen megtanulni a román nyel­vet. A mi álnév alá bújó ujságiró barátunk emellett az unalomig elcsépelt kérdés mellett egy olyan ügyet is feszeget a Granitá-ban megjelent egyik cikkében, amelyhez egyáltalán semmi köze nincs s amely mélyen sérti a több­ségi tisztviselők egy részét, de egyben sérti a szilágysági magyarságot is, hiszen gyűlölettől izzó cikkének a végkövetkeztetése az, hogy az állam tiltsa meg a román tisztviselőknek a magyar nőkkel való házasságot. De hát miért? Olyan átkozott fajta len­nénk, amelynek még csak a közelében sem jó lenni? A magyar nők vájjon nem tudják-e tel­jesíteni az anyai és családi kötelességeket? Hogy férjükkel gyakran magyarul beszélnek? Hát ez olyan bűn, amelyért nem valók a csa­ládi életre? Azt mondja a cikkíró, hogy az ilyen házas­ságok elnemzetlenitik a férfit s ezzel együtt csökkentik benne a hazaszeretetek Sajnos, mi erdélyi magyarok inkább arról győződtünk meg, hogy a román férfihez feleségül ment magyar nő örökre kiszakadt a magyarság testéből­És aztán a cikkiró milyen alapon szól bele a többségi tisztviselők magánügyeibe? Hogy állithat kategóriákat arra nézve, hogy Veref loan, Alex Filep, Vasile Dragoş és annyi más többi ne magyar nőt, hanem például román nőt szeressen? Nagyon egyszerű és száraz lelki élete leh<M egy olyan embernek, aki még a szerelmet is keresztlevél után osztogatja. Nem ezen az alapon kell nemzetmentő mun­kát végezni s nem kell kidobni azokat a tiszt­viselőket „a nép testéből“, akik szerelmükért áldozatot hoznak, hanem egészen más irányt kell keresni, ahol a lélekre is hallgathat az ember.

Next

/
Thumbnails
Contents