Keleti Ujság, 1934. október (17. évfolyam, 224-249. szám)
1934-10-15 / 236. szám
XVII. sri'OLyASi. sie. szam. 4 KUEVUjSUG Fűszer- és élelelmiszer kereskedő urak! Szezonra lássák el magukat a hírneves „Speranţa“ konzervekkel Gyár: Bucareşti, Strada A. Vlahută 38. Telefon 385,89 Látogassák meg a „Carol“ parkban, a királyi pavillonban levő kiállítási lerakatunka* __ _______________ ____________________________________________________ Enyedi temetés Enyeden egy magyar ház nak a kapujára felhúzták a gyászdrapériát. Az egész város magyar életének a tragédiájából szakad egy vég gyászfátyol most erre a portára. Máskor a másikra. És szomorú árnyában nem nő uj sarjadas itt a kimultaknak a helyébe. A nagy kollégium, az egykori főtanoda körül csoportosult itt minden élet, amelyre a kollégiumi falak történelmi múltjából sugárzott ki az emelkedett Jelkiiség nemes szelleme. A tudománynak az a tisztelete, amely komoly tudást követel meg mindenkitől, ki valamirevalónak tartja magát. A bölcsészeinek sokszor átgondolt ismeretei, melyek megtöltötték mély tartalommal az egyéni életfelfogásokat és megfakulhatatlan ideálizmussal gazdagították a gondolatvilágot. A bit, mely aranysugár szállal tartotta az állandó kapcsolatot a földön járó lélek és az égi magasság között s emberbaráttá, de sziklaszilárd jellemmé tette a férfit. A család úgy tudta, hogy magasabb hivatása vau, amit be kell töltenie s amiről nem lehet megfeledkeznie. Ilyen magyar családoknak a városa volt Nagyenyed. Lassan kiürülnek a családi fészkek. Most a Balázs Gergely kapujára tették ki a gyászjelentést. Az enyedi magyar sors keze e kapufélfánál állott meg és felirta a ház gazdájának a nevét. Nincsen mentség és nincsen emberi erő, ami ezt a feljegyzést létörülhetné. Pedig csendesen, a tiszta lélek békés nyugalmával éppen ebéd utáni álmát aludta és item is gondolhatta, hogy a halál szárnyai zajtalanul suhognak felette. Észre sem vette, fel sem ébresztették. A virágos, tiszta udvarnak, a tágas háznak, a nagy diófák kertjének egyedül ő volt már gondozója. A fiatalokat szétüzte az enyedi sorvadás szele. Az őszi délután csendjében halk zizzenéssel hullottak a falevelek. A presbiteri gyűlés ,meghívójával akarták felkelteni. Nem ébredt. Eddig mindig pontosan ment, ha egyháza hivta- Most elmarad-.. S többé nem liivják. Alkonyaira szétfutott a hir. Sokan azt mondták: lehetetlen, hiszen ma beszéltem vele. Lehetetlen; tegnap a kaszinóban olyan jókedvű volt, amilyennek régen nem láttuk. Hihetetlen; a héten szüreten volt nálunk, aranyos jókedvvel jött, virággal a mellén, köny- nyedén lengetve a sétabotját. Lehetetlen, hiszen holnapra hozzánk ígérkezett szüretre. A jövő hétre pedig hozzánk volt hivatalos. Az enyedi magyar életnek az őszi szüret ad még erőt, lendületet. A munka ünnepe és ünnepi munka. Bizonyságtétel arról, hogy meg van a még megmaradt föld a bortermő hegyoldalakon. A kisajátításokkal bizony sokat veszítettek. Az öreg kollégiumnak a létét és hivatását nagy vagyonnal „örökre“ biztosították. Ez örök-biztositásul szánt birtokból alig maradt valami. A szép erdélyi ősz jó szőlőtermése mégis hangulatot és reménységet ad az életkedvnek. A nyugdíjasoknak is, a magyar hivatalok egykori tekintélyeinek, kik vecsernyei harangszón a kaszinóban gyülekeznek, délelőtti napsütés idején a sétautakon találkoznak s ha száz évig élnének, akkor sem tudnák megszokni a semmitevést. Most bánatujságot mondanak egymásnak: valaki kimaradt ismét közülök. Csináltatják a koszorút, szervezik a testületi üsszeállást a temetésre, Tókos Géza vezetésével. Az ősz öreg Fogarassy Albert, egykor messzi hires rektorprofesszor, aki kilencedik évtizedében még mindig feszes, egyenes férfitartással járja a város vén kövezetét s aki annyi barátját kisérte ki az örökpihenés kertjébe, most két küldöttséget vezet. A magyar kaszinóét és a Magyar Pártét. — A nemes kaszinói szellemnek nem volt igazabb tisztelője, a Magyar Pártban nem állott senki rendíthetetlenebb hűséggel — mondotta a ravatal előtti beszédében. Az egyházi testület nevében is erről a hűségről szólhatott Kovács Pál lelkész. Az ismerős, régi családok, Olyan kevesen vannak, mind ismerős. A régi vármegye egyik volt magyar vezetőtisztviselőjét temetik. A szomszéd uccuból éltes román asszonyok kérezked- nek be a ravatalhoz és hangosan felsírnak. Magyarul nem tudnak, a maguk nyelvén és igaz szívvel mondják el, hogy bizony nagyon sajnálják ezt a jó urat, ki sohasem ment el előttük, hogy meg ne kérdette volna, hogy mint vannak. A magyar kultúrának ebben a városában a lakosság egyrésze sohasem tudott magyarul és senki számon nem kérte. A megyeházi magyar ur a hivatalon kívül is anyanyelvükön beszélgetett el velük. A temetési me netben is haladnak a tömegben ünneplő ruhás, egyszerű románok. A jó lelkek ma is találkoznak. A megyeháza ablakai alatt vonul el a menet. A magyar iparművészet emlékét hirdeti a szépstiiusu épület, de nincsen benne a hiva(Kolozsvár, október 13.) Az Unitárius Nők Szövetsége remekszép népművészeti kiállítást rendezett az Unitárius Leányotthon termeiben. Fáradságot és anyagi áldozatot nem kímélve, szekerekkel szállították be Kolozsvárra a torockói öreg házak féltve őrzött kincseit. Több mint százéves, faragott, festett bútorok, dusau hímzett párnákkal magasra felvetett ágyak régi szegelet-téka, hosszú padláda, karospad, falvódő, kancsók, lábasok, hatalmas kelengye-láda került kiállításra. A szoba közepén az öreg nagy asztalon áll a régi biblia, mely egyetlen torockói házból sem hiányoz- hatik. A külső szoba falán nagyon érdekes és sok türelmet igénylő diszitésii templomi férfi- condra csüng, mellette fehórszegélyes női mente, de a régi motívumai hímzéssel díszített rókaprémes ködmön sem hiányzik, melyet télen visel a torockói férfi, csikorgó hideg idején. A több mint kétszázeves jegykendSj mellett, melyeket ma már csak emlékképpen őriznek, a most viselt reform-jegykendő is békésen megfér. Az eladó leány jobbján hordja ezt a szép csecsebecsét, ha pedig már menyasszony, akkor középén. Érdekes tartozéka az öltözetnek az őv- zsinór, amely néha igen drága. A közelmúltban férjhezment egy gazdag torockói kisleány és az ővzsinórja egymaga 12 ezer lejbe került. Rengeteg volt benne az aranydiszités, mint akárcsak a pártában, mely körülbelül másfél kilót nyom. A falakat torockói vonatkozású képek díszítik, melyek részben D. Berde Amál, részben pedig G. Fataky Etelka stílusos müvei s rend- kivül hangulatosan tárják a szemlélő elé a torockóiak életmegnyilvánulásának egy-egy tál. Katonai laktanya lett belőle. A hivatalokat elvitték Enyedről s ezzel is sorvad a város. A menetben sokan emlékeznek vissza, hogy milyen ifjúi erővel tört magának utat a megyei életben a fiatal Balázs Gergely. Aki a 67 uralmának teljessége idején is a pá- vás megyeházák ama ritka fehérhollói közé tartozott, kik egzisztenciájukat sem féltve, nyilt önérzettel törhetetlenül vallották a 48-at. — Ugylátszik, engem már nem bisér ki senki a megyei bajtársakból — sóhajtott fel könnyes szemmel Lengyel György volt főispán. Az akkori 67-esekből és 48-asokból alig- alig maradt már valaki. Mondják, hogy sok a váratlan hirtelen halál. A szív betegség nélkül utolsót dobban, az Ur szenvedés nélkül szélit ja magához e hü gyermekeit. Most a tiszta életű, puritán lelkű Balázs Gergely magyar házának kapui tárultak be, A hosszú őszön mind lehull a falomb az udvarra- Vaj* ällomäsät. A külső szoba falán a szebbnél-szebb kézimunkák özöne. Házifestett, szőrfonallal varrt úgynevezett matászos hímzések, tücsip- kével összefoglalt varrottasot, amelyek elnevezésének megtanulása külön iskolát igényel. Van asztali áhas, kistányéros, nagytányéros, liliomos, kígyós, rózsás, aszerint, hogy mire hasonlít a minta. De talán Ízelítőnek elég ennyi is. A látnivalók szépségeiről mindenkinek személyesen kell meggyőződnie a ma, vasárnap délelőtt 11 órakor történő megnyitó alkalmával. Kedves élményben lesz részük a kiállítás vendégeinek, annál is inkább, mivel a megnyitó beszédet maga dr. Boross György unitárius püspök tartja, utána pedig Dóczyné Berde Amál tart előadást Torockó népművészetéről. Az Unitárius Nők Szövetségének a kiállítás megrendezésével az volt a célja, hogy a közönséggel megkedveltesse a szép torockói munkákat és ezáltal fellendítse a torockói háziipari A kiállítás színhelye az unitárius leány-otthon helyisége. KÜLÖNVONAT I ARISBA indulás nov» H6 3-án visszaérkezés 13-an 7534 ne-töi Előjegyzéseket elfogad a Glóbus utazási irodai Cluj, Calea Keg. Ferdinand 12 szám a'att jón ki fogja íelsöpörai! Elővigyázatos ember csak tisztittatja. festeti ruháját. I Kétszázéves torockói jegykendők, százados faragott bútorok az unitárius nőszövetségi kiállításon
