Keleti Ujság, 1934. augusztus (17. évfolyam, 171-197. szám)
1934-08-04 / 174. szám
KntnttjsKG mm Bukarestben Kninierrástáirf rendeznek . . . A itiálliióknab csak Icofelczclls egeik lesznek, magas helypénzl kell fizclniök, de semmi joguk nincs Î — »Nem 'vállalunk semmiért felelősségei!“ — mondja a rendezőség — Több mint 1© millió lejt igényelnek a gazdasági szervektől (Kolozsvár, augusztus 2. .Saját tud.) Bukarestben a Károly-parkban szeptember 6-tól, szeptember 30i-g országos árumintavásárt rendeznek. A szervező és rendezőbizottság élén Teodo- rescu mérnök, ipar- és kereskedelemügyi miniszter áll. A mintavásáron csoportokba osztva bemutatásra kerül Románia ipari termelésének minién ágazata. Az önellátás hangzatos jelszavának Kárában érthető, ha a kiállítás azt kívánja, bebi- şonyitani, hogy Romániának ma. már olyan fejlett gyári és kézműipara tan, hogy a legtöbb cikkben feleslegessé teszi a külföldi behozatali és a hazai ipar gyártmányai és termékei minden tekintetben megérdemlik a fogyasztók támogatását, mert szolidságukkal. minőségükkel sikeresen veszik fel a versenyt a külföldi ipar termékeivel. Indokoltnak és alaposaknak kell azonban elismernünk azokat a panaszokat is, amelyek az idei bukaresti mintavásár, illetve annak rendezősége éllel! széles körben, de különösen az olyan kereskedelmi és iparvállalatok részéről hangzanak el, amelyeknek részvételére feltétlenül számit és igényt tart a bukaresti árumintavásár vezetősége. Elkésett a kiállítási szabályzat. Az-erdélyi és bánsági kereskedelmi cégek és iparvállalatok elsősorban azért panaszkodnak, hogy, a mintavásár rendezősége csak tegnap, augusztus elsején bocsátotta ki a részvételi szabályzatot,. amelynek értelmében legkésőbb augusztus 15-ig kell a bukaresti mintavásárra jelentkezni és a szabályzat diktatórikus módon olyan feltételeket, állapit meg, amelyek egyáltalában nem ab kaim as nk a súlyos gazdasági és pénzügyi válsággal’ küzdő ipar'és kereskedelem, a- magántőke vállalkozási. szellemének fokozására. A szabályzat 12. szakasza értelmében a rendezőbizottsághoz írásbeli ((érés nyújtandó be, amelyben a cég kéri a minta- vásáron való részvételének engedélyezését és a bizottság indokolás nélkül visszautasithatja a kérést, illetve megtagadhatja a részvétel engedélyezéséi. A 13. szakasz értelmében a kérést addig nem is veszik tárgyalás alá, amig az illető kereskedelmi vagy'' ipari vállalat a részvételi, illetve területi díj felét cicire készpénzben ki nem fizeti. Drága hely dijak — szokatlan fettételek. Panaszkodnak a kereskedelmi és ipari cégek * kiállítási terület bérleti dijainak drágasága miatt is. A bérleti dijakat a szabályzat 16. szakasza a következőképpen állapítja meg: 6 _20 Cím. terület bérleti dija Cm-ként 750 lej, 21 40 Ehh terület bérleti dija Cm-ként 700 lej, 41 80 Cm, terület bérleti dija Cm-ként 600 lej, 80 Cm. terület bérleti dija pedig Dm-ként 600 lej. A kiállítási helyiségek falain 1 Dm. terület használati dija 400 lej. E? ugyanennyi díj fizetendő a szabad ég alatt igénybe vett terület Cui-ért. is. A kiállító azonban köteles a zárt helyiségben minimálisan 6 ülm-t, a szabad ég alatt pedig 10 (Dm. területet igénybe venni, illetve ilyen terület bérleti diját megfizetni. A bérleti dij fele a kiállításon való részvétel bejelentésével egyidejűleg, másik fele pedig legkésőbb folyó hó szeptember 1-ig készpénzben kifizetendő. Még súlyosabb szankciókat tartalmaz a 21. szakasz, amely szerint, ha valamely cég a jelentkezés, illetve a bérleti dij részleges, vagy teljes kifizetése után nem venne részt a mintavásáron, elveszti a lefizetett dij visszatérítésére vonatkozó igényét. A wmavásár rendezősége semmiért sem felelős! , Teljesen vtj -és szokatlan rendszert és szellemet kivjn meghonosítani a bukaresti mintavásár remdezöbizottsága, amikor a szabályzat 28. szakaszában leszögezi, hogy a kiállított tárgyakért semmiféle felelősséget nem vállal, azokat a kiállító köteles biztosítani: tűzkár, lopás és minden más kockázat ellen. A kiállított tárgyak őrzését a cégek saját, költségükre kötelesek eszközöltetni. A 31. szakasz értelmében a kiállítók teljes anyagi felelősséget kötelesek vállalni a kiállítási helyiség jókarban való tartásáért és az esetleges rongálások elleni biztosítékul a kiállítási terület minden igénybe vett □ m-e után külön 100 lej óvadékot kötelesek letenni, amely biztosítékot a kiállító csak akkor kapja vissza, ha a rendezőbizottság megállapítása szerint a kiállítási területet a cég jókarban adta vissza. Külön anyagi terhet ró a rendezőbizottság’ minden kiállitó cégre, amikor parancsoló módon előírja, hogy az összes kiállítók kötelesek cégüket és címüket a minta vásári katalógusban megjelentetni és ezért a közlésért cégenként külön 300 lejt fizetni. A mintavásári katalógusban feladandó hirdetések természetesen szintén megfizetendök. Ezek a feltételek érthetően nagy elégedetlenséget és zúgolódást váltottak ki az erdélyi és bánsági kereskedelmi és iparvállalatok részéről, amelyek szívesen és örömmel vennének részt a bukaresti mintavásáron, hogy termékeiket, gyár mályváikat bemutassák a főváros és a régi királyság hatalmas fogyasztótáborának, de joggal kifogásolják a jelentkezésre adott idő rövidséget, _amely alig két hét, a helypénzek drágaságát és a sok mellékköltségei, amely a mintavásárral kapcsolatosan a kiúUitókat terheli. __ • Az egyoldalú önbiráskodás elvét kívánja érvényesíteni a kiállítókkal . szemben a szabályzat 42. szakasza, amelynek értelmében azokkal a kiállítókkal szemben, akik a mintavásárnak bármilyen címén adósai, a rendezőbizottságnak’joga van három hónapig kézizálogként visszatartani a kiállított tárgyakat és 1934. évi december hó 31-én pedig minden birói eljárás mellőzésével nyilvános árverésen elárverezik. A kiállítókra hárított súlyos kötelezettségekkel szemben a rendezőbizottság semmiféle felelősséget nem vállal a kiállított tárgyakért és, a kiállítókkal szemben pánikból származó károkért, az esetleges lopásokért és semmiféle más esetleges kockázatokért. Az erdélyi és bánáti kereskedők és iparosok érthető zúgolódását váltották ki a rendezőbizott- ság szokatlan feltételei és ezért több gazdasági érdekképviseleti szerv táviratilag tiltakozott a diktatórikus kiállítási feltételek ellen. Több mint 10 millió lejt róttak ki a gazdasági érdekképviseletekre. Még érdekesebb, szokatlanabb és jellemzőbb a bukaresti árumintavásár előkészítésére, hogy a rendezőbizottság a különböző gazdasági érdekképviseletektől: a kereskedelmi és iparkamarák szövetségétől, az UGIR-tól és a többi gazdasági szervektől, több mint tízmillió lej anyagi hozzájárulást igényel a bukaresti mintavásár rendezési költségeinek fedezésére. Nem valószínű, hogy ezek a gazdasági szervék ezt a tekintélyes összeget vállalják, illetve áthárítsák tagjaikra és még kevésbé valószinü, hogy az ilyen súlyos és szokatlan feltételek mellett az erdélyi és bánsági termelő ipar- és kereskedelem olyan mértékben vonulna fel a bukaresti mini avasáéra, amely méltó módon reprezentálná a két országrész fejlett ipari és kereskedelmi életét. Economieus. A szatmári álhíslialuiozó alpolgármester A szegény Szalmái* nyakán három polgármester ül (Şmatmăr augusztus 2.) •fSzatmáron. az 50 ezer lakosú, leszegényedett városban eddig is sok panasz merült fel a városi tisztviselők aránytalanul nagy száma miatt. Különösen akkor, amikor a túlméretezett tisztviselői kar melegágya az annyira ellenszenves álláshalmozásnak. A városi tanács a két időközi bizottsági helyettes elnöknek fejenként havi 12-500 tejes alpolgármesteri fizetést állapított meg. Az egyik helyettes elnök, Dămbriauu Izidor is ezt: a fizetést élvezi, ezzel szemben az összes városi müveket az anti szemitizmus jegyében kezeli és a kisebbbségi lakásokkal szemben nagyfokú türelmetlenséget tanúsít. Szatmár lakossága körében elkeseredett mozgalom indult meg Dămbrianu ellen, aki és Unió vagongyártól, mint tisztviselő, havi 10.000 tejes fizetést ház és ezenkívül mint iparhatóság! biztos, munkakamarai kormánybiztos vezetőszerepet játszik és szintén magas fizetést élvez. A legérdekesebb és visszatetszőbb, hogy Dámbreanu ur, aki tipikus álláshalmozo, minden ügyet magához ragad, bár megfelelő képzettséggel nem rendelkezik a felelősséggel járó állások betöltésére. #1# tejes kÖDfvnjdoniágok 3—400 oldal, remek vászon diszkötésben Kötetenként, fehér papíron Parrot: Ex-feleség Móricz Zsigmond: Forr a bor Franz Werfel: Nápolyi testvérek Bródy Lili; A Manci Vicky Baum: Heién doktorkisasszony Szitnyai Zoltán; Nincs feltámadás Földi Mihály; Isten országa felé André Mauriois: Asszonyok útja Frank Arnau: Halálra ítélem Szomory Dezső; Gyuri Zilaby Lajo-: A lélek kialszik Sigrid Unsed: Pogány szerelem Parrott: Szabad a csók Móricz Zsigmond; Rokonok Vicki Baum; Baleset Bródy Lili: A felesége tartja el Martin Maurice: Szerelem, Örök titok Földi Mihály; A meztelen ember Jaques Dévai: A préda Erdős René: Hajnali hegedüszó Mazo de la Roche: Jalna lakói Mareei P.: Akit az asszonyok szeretnek Bromfield: Huszonnégy óra Fannie Hurst: Asszony a vonaton. , Vicki Baum; Tisztítótűz E. Mordaunt: Trópusi láz Romanov; ü pár selyemharisnya stb. Kapható a Keleti Újság kiadóhivatalában Cluj, Baron L. Pop ucea5. — Vidékieknek 60 lej és 10 lej portó beküldése után azonnal szállítjuk. Három kötetnek egyszerre történő megrendelésénél portóköltséget nem számítunk.