Keleti Ujság, 1934. augusztus (17. évfolyam, 171-197. szám)

1934-08-31 / 197. szám

/■vise] őház BUDAPEST V. PénteK, 1934* augusztus 31, — Ára 5 lei ■fen poéta* ptttKI (b temerar Na 54J56—193T­B35flietcsl árak belföldön: Egész évrehHJO, félévré 40Ş,- negyedévre 200, egy hóra 70 lej. Magyaroífezágaa^ Egy évre 60, félévié 25, negyedévre 12.50, egy hónapra 6.50 pengő. Egyes számok az Ibosz elárusító kioszkjaiban. ORSZÁGOS MÁGYARPÁRTí LÁP XVII. ÉVFOLYAM. — 197. SZÁM. Felelős szerkesztő: SZÁSZ E -V D K EL Szerkesztőség, kiadóhivatal és nyomda: OnJ, Baron L. Pop ncca 5. szám. Telefon: 508. —■ teväito: Cluj, postafiók 101. szám. Kéziratokat senkinek seni küld vissza és nem is őriz meg a szerkesztővé;. Újabb feltünéstkellő francia leleplezés a nemef-lenţpyel egyességről A Liberte szerint Lengyeíorsng visszaadja Aémel- országnak a korridort — Francia részről diplomáciai felvilágosítási kérlek a párisi lengyel követtől Papén hat havi szabadságra megy és állifóSag nem is tér vissza Becsbe (Paris, augusztus 2'.)) Pár nap előtt kö­zöltük az Echo de Paris szenzációs leleple­zését az álhT.n!rufos német-lengyti szövetke­zésről. Most a Liberte híradása kavarta fel a nemzetközi politika amúgy is zavaros vizeit. A lap varsói tudósítója részleteket közöl e. két ország állítólagos; itegegyezésé- röl, amely, rendezi Litvánia és Danzig kérdé­sét, sőt a lengyel korridor ügyének előnyös megoldásával kecsegtet. Ha az egyezményt tényleg megkötötték, óriási jelentősége lesz az egész világpolitikái as. Ä lap szerint a német-lengyel megállapodás a következő hat pontot tartalmazza: 1. Németország ersmeri, hogy Len­gyel »rszae-nak joga van a Keleti tenger­hez vezető úthoz. 2. Lengyel litván megegyezés esetén Németország lemond a memeli kikötővel szemben fenntartott jogairól. 3. Lengyel-litván fegyveres konfliktus esetén Németország nem avatkozik be a bábumba. 4. Német*-rs:ájr mindenben támogatja Lengyelország tyilti politikáját. 5. Lengvoblitván unic esetén Lengyel- ország lemond a korridorról s beleegyezik Thtnzignafe Németország rősiéről való be­kebelezésébe, továbbá átadja a dingeni ki­kötőt. ti. E pont gazdasági és jóvátételi klauzulákat tartalmaz s szál .őhozzá a két ország közötti árucserét olyképpen, bogy lengyel ország nyersanyagokul szállít Né­metországnak, visz-mt Németország kész áruval és kémiai anyagokkal fizet. A Barthout helyet lesi tő Piure francia légügyi rcáriszter magához Kvitté Schla- polssky nzsisi lengyel knietet. Beavatottak tudni vélik, hogv a francia külügyek ideigle­nes vezetőjü felvilágosításokat kér Lengyel- I i-'/ag p r képviMílö jótól a világsajtóban a lengyel-német szövetkezésre n natkozóan elterjedt hírekről. A tárgyalása1 ici nem ad­lak k: hivatalos jelentést. Papén hat havi szabadságra sueiy (Berlin, augusztus 29.) Beavatottak úgy tudják, hogy Hitler a nürnbergi pártkongresz- ssuson bejelenti, hogy a vezéri tisztségben helyettese Hess miniszter lesz, alkancellárrá pedig Qöringet nevezi ki. Be fogja jelenteni azt is, hogy a gyüjtőtáborokba internált öt­ezer fogolyból háromezret amnesztiában része­sített. Politikai körökben úgy tudják, hogy Papén betegsége miatt hat havi szabadságot kap s azután sem megy vissza Bécsbe. A nemzetközi fasisztaellenes ifjúsági szer­vezet egy bizottsága Németországba érkezett, hogy meglátogassa a kommunisták volt köztár­sasági elnökjelöltjét, Thelmannt és a gyűjtő- táborokat- A berlini rendőrség éppen akkor fogta el őket, amikor a város közelében lévő Teufelseeben fürődtek. Reprize lesz a saarvidéki n épsxav ázásnak A világsajtóban olyan hírek terjedtek el, hogy a francia kormány a január 14-én meg­rendezendő saarvidéki próbanépszavazást meg akarja ismételni. A francia diplomácia arra hivatko­zik, hogy a Saar-vidéki fcatholikusok és marxisták semmiképpen sem tud­nak megbékélni azzal a gondolattal, hogy a hitleri Németországba bekebe- lezzék őket. Éppen ezért a népszavazás eredményét nem tekintik véglegesnek, hanem a belpolitikai fe­szültség megszűnése után újabb népszavazást rendeljenek el. Thyssen visszavonult Jól értesültek úgy tudják, hogy a nemzeti szocialista párt megalakulásában nagy szere­pet játszó s később a pártot jelentős összegek­kel támogató Tyssen német nagyiparos julhis 30-a óta minden kapcsolatot megszakított a nemzeti szocialista párttal. Ezzel összefüg­gésbe hozzák azt, hogy az augusztus 19-i nép­szavazáson a Rajna vidékéről került ki a leg­több nemmel szavazó. A hetvenötéves EME Irta és az EME brassói vándorgyűlésén elmondotta: báró Jósika Jánow Mikor ezelőtt hetvenöt évvel gróf Mikó Imre az Erdélyi Muzeu megyletet megalakította, az egy­let céljait és feladatait a következőkben foglalta Össze: 1. Erdély számára egy, az országrész tu­dományos műkincseivel arányban álló és a kor szükségének megfejelő muzeum felállítása. 2. A' gyűjtemények rendezése, feldolgozása és publiká­lása. 3. A tudomány és művelődés minden ágá­nak fejlesztése. (Kivétel dogmatikai theológia és napi politika). Ha most, 75 év után fel akarjuk állítani az egylet tevékenységének mérlegét és vizsgálat tár­gyává tesszük, hogy mennyiben felelt meg a nagy­nevű és áldozatkész alapítója intencióinak, egyál­talában nem kell pirulnunk, sőt megelégedéssel és Büszkeséggel tölthet el az a tudat, hogy amit őseink nehéz körülmények között megalapítottak, atyáink megőrizték és fejlesztették, még ma is, bár váifQ2ott fcöiülmények között, teljes mérték­ben megfelel feladatának és ragyogó védbástyája maradt magyar kultúránknak. A Muzeum Egyletnek már az alakuló köz­gyűlés napján tisztán közadakozásból 15.000 kötet könyv, több min» ezer kézirat, 5000 arany, ezüst és bronz érem, több mint 10.000 darab régiség, 192.000 forint és a gróf Mikó Imre által adomá­nyozott ingatlan volt a vagyonalapja. Azóta az egylet az elmúlt Tő év alatt összegyűjtött felbe­csülhetetlen értéket képviselő, a tudomány minden ágára kiterjedő, öt tudományos tárat, melyeket soha többé pótolni rém lehetne és melyekben sok rtyan tudományos és műkincs van megőrizve, ami csak az egyletnek köszönheti azt, hegy nem kalló­dott el, mint annyi sok más kukurértékünk az egylet megalapítása előtt. Ezek a tárak nem holt él te kék, mert ezeknek köszönhető, hogy annakidején FoYzsvárt válasz­toltak a Ferenez József tudomány egyetem he­lyéül. És igy valósulhatott meg legjobban Mikó Imre programjának második pontja, mert a gyűj­temények kezelése és feldolgozása ? legszaksze- rübb kezekbe került, amiről tanúskodnak a Mu­zeum Egyletnek egy egész könyvtárra rugó tu­dományos kiadványai. Ezek a tárak az egyetem­nek oly segédeszközeivé váltak, melyek lehetővé tették, hogy az erdélyi ifjúságnak több generációja ott szerezte meg tudományos ismereteit. Sok olyan férfi került ki onnét, aki európai hirre tett szert a tudomány terén és ezek mind közvetve egyle­tünknek köszönhették karrierjüket. Történelmi tárunk őrzi az apahidai leletet, melynek az egész világon párja nincsen. Ásvány­tárunkat Szádeczky tanár ur oly nívóra emelte, hogy kiadványait számos külföldi nyelvre fordí­tották le. A Muzeum Egylet könyvtára, levéltára, kéziratgyüjteménye, amely az egyetem révén uj és a modern kor minden igényének megfelelő he­lyiséget kapott, Erdély látványosságai közé tar­tozik és a levéltárban még napjainkban is Kele­men tanár ur szakavatott keze alatt, a történelmi kutatásnak, rendezésnek és feldolgozásnak állandó munkája folyik, újabb adatokkal gazdagítva sző­kébb hazánk történelmének ismereteit. Hosszasan tartana mindazokat felsorolni, akik régen elköltöz­tek az élők sorából, vagy elszármaztak -Erdélyből, de ittlétük alatt az Erdélyi Muzeum Egylet tá-

Next

/
Thumbnails
Contents