Keleti Ujság, 1934. július (17. évfolyam, 145-170. szám)
1934-07-09 / 152. szám
T? V Hétfő9 1934. fulius 9. — Ám 4 íei Tas* portait plitttt Elöfireléei árak belföldön: Egész évre 800, félévre 400, negyedévre 200, egy hóra 70 lej. Magyarországon: Egy évre 50, félévre 25, negyedévre 12.50, egy hónapra 6.50 pengő. Egyes számok az Ibusz elárusító kioszkjaiban. ORSZÁGOS MAGYARPÁRTI LAP XVII. ÉVFOLYAM - 152. SZÁM. Felelős szerkesztő: SZÁSZ ENDUE. Szerkesztőség, kiadóhivatal és nyomda: Cluj-Kolozavál, Baron I. Pop ucoa 5. szám. Telefon: 508. — Eevélcinn Cluj, postafiók 101. szám. Kéziratokat senkinek sem küld vissza és nem is őriz meg a szerkesztőség. , ■ji itwyrwffB»TH Angol jelentés szerint Fanlhaber bíborost letartóztatták Torgrler képviselő, a Reichstag: ^jujtogatási pőrének íovádlottja a börtönben meghalt — 341 embert végeztek ki összesen Hitler szabadságra megy, visszaérkezte után a kormányt rekonstruálják (Berlin, julius 7.) Az United Press kimutatást közöl a második forradalom leverése után kivégzett egyénekről- A kimutatás szerint 241 embert végeztek ki, 122-öt Münchenben, hatvanat Berlinben', ötvennégyet Breslauban. négyet Drezdában és egyet Stuttgartban. A kimutatás megjegyzi, hogy nem egészen pontosak az adatok, mert sok internáltról nem lehet tudni, hogy élnek-e még, vagy őket is kivégezték. Újabb jelentés szerint a letartóztatottak között van Guttenberg báró, a három Aretin báró, Radvitz báró, Épp szárnysegédje egy ismert német herceg, sőt maga Épp tábornok is A kivégzetA külföldi lapok ma is minden cáfolat ellenére a legnyugtalanítóbb liireket közük. Londoni. jelentés szerint igen aggódnak Faul- haber bíbornak sorsa miatt. Londonban ugy tudják, hogy Faulha* bért letartóztatták. Tény, hogy Rómából is érdeklődtek Fan)babér sorsa felől, de megnyugtató híreket nem lud- tak kapni. Az Information közlése szerint a kivégzett Rohm von Heidcbracht. Heines könyveit elkobozták a könyvkereskedésekből és utasítást adtak, hogy az ezekről l&szüett képeslevelezőlapokat mindenütt vonják be. Az amerikai sajtó, találgatva a jövő lehetőségeit, azt állítja, hogy most Hitler és Göbbels között kerül végső leszámolásra a sor. Göbbels tudott a puccsról, támogatta is- de oly népszerű Németországban, hogy nem merték kivégezni. Ha majd Göbbclset eltávolítják, akkor Hitler és Göring számolnak le egymással A külföldi sajtó annak a nézetének ad kifejezést, hogy a Papen-ügy pillanatnyilag rendezve van. Papon nem lesz tagja a kormánynak, hanem szabadságra megy és későbbi időpontban Hitler követi állást ajánl fel neki. ’Amennyiben a Vatikán és Németország között tek között emlegetik May Rudolf rohamosztagpa-ancsnokot is, aki alapítója volt az osztrák rohamosztagosok- nak és ő létesítette a bécsi Barna- házat is. Torgler — halott Prágából éi’kezett jelentés szerint Torgler képviselőt, aki a Reiclisrat épületének felgynj- tási pőrének felmentett vádlottja volt, halva találták cellájában■ A fogházigazgatóság közlése szerint Torgler természetes halállal halt meg. Ugyancsak Berlinből jelentik, hogy Erich Hornstein kommunista vezér, akit a Reichstag épületének égése után letartóztattak, tegnap cellájában felakasztotta magát. helyreáll a jóviszony, ugy Papén lesz Németország vatikáni követe. Hitler szabadságra rafg) Politikai körökben feltűnőnek tartják, hogy Hitler a jövő héten szabadságra megy és yacht javai látogatást tesz a norvég partokon. Egy másik verzió szerint Hitler a Deutschland fedélzetén fog eltávozni Németországból és kirándulására elkíséri Blomberg hadügyminiszter is. akivel együtt beszélik meg a jövő eshetőségeit. A francia sajtó ugy tudja, hogy Hitler visszaérkezése után a kormány rekonstrukciójára kerül a sor. líenyérjegyek leié A Paris Soir foglalkozik a németországi gazdasági helyzettel és reámutat arra. hogy a helyzet rendkívül aggasztó. Németországot élelmiszerhiány fenyegeti és a kormány máris intézkedéseket tett élelmiszer-jegyek kibocsátása tárgyában. Egy gabonaszállító vonat rakományát már le is foglalták. hogy a lakosság élelmiszer-ellátásáról gondoskodjanak. (jabb részletek a Köhin-pucesról A Besener Nachrichten részletesen foglalkozik Röhmék forradalmának tervével Az ösz- szeesküvok junius 30-án délután akarták megszállni az összes középületeket. A kormány va(TudósitásunU folytatása a 2-ik oldalon) Genfi ígéret sorsa Irta: Balogh Arthur X Nemzetek Szövetsége Tanácsának 1932. évi szeptember 27-iki ülésén nemzetközi szerződés jellegével biró megállapodás jött létre a Nemzetek Szövetsége és államunk között az által, hogy a Tanács elfogadta a kormánynak a Csikmegyei Magánjavak ügyében 1929 július 22-én beadott kisebbségi panasznak elintézésére vonatkozó javaslatát. A panaszt a volt csikmegyei székely határőr családok leszármazol a miatt adták be, hogy a kormány ezt a 62.000 hold erdőből, számos városi ingatlanból és egyéb . értékekből álló, a békeidőben 106 millió aranykoronára becsült székely közvagyont a Comitetul Agrar döntése alapján, amely szerint a vagyon állami tulajdont képezett és mint ilyen a román államra szállt, egészében elvclte, mig a tízszer nagyobb értékű, hasonló jogi természetű naszódi és karánsebesi román közvagyonokat teljesen érintetlenül hagyta. A beadott panasznak megvizsgálására kiküldött kisebbségi bizottság 1931 január 26-án felhívta a Tanács figyelmét az elkövetelt jogsérelemre. Erre jött azután a kormány ajánlatával az ügy rendezésére vonatkozólag, amelyet a Tanács elfogadott és igy az határozattá vált. Majdnem két évi várakozás után most, a rendkívüli parlamenti ülésszak legutolsó napjaiban szavaztatta meg a kormány azt a törvényt, amely ..a Csikmegyei Javakra vontkozó vitának likvidálása“ cimet viseli. Lássuk, mi van a genfi határozatban és hogyan kívánják ide bent ezt a vitát likvidálni. A népszöveségi határozatnak I. pontja szerint a Csikmegyei Magánjavak régi igazgatósága visszaáll ittatik, saját alapszabályainak megfelelőleg, azokkal a módosításokkal, amelyeket a román köz- és közigazgatási jog szükségessé tesz. Ezek a módosítások azonban semmiben sem változtatják meg sem a régi adminisztrációnak szervezetét, sem a hatóságokhoz, akár az államhoz, akár a megyéhez való viszonyát. Az 1897. évi alapszabályok szerint a közgyűlést „az akkori vármegye önkormányzati szervezetének fennállásáig“ Csik vármegye törvényhatósági közgyűlése, azon túl a vagyonhoz jogosultak által választandó busz tagú bizottság gyűlése képezi. Az igazgató-tanács elnöke „az akkori megyerendszer mellett“ a választott alispán Tagjait a közgyűlés választja. Az akkori megyerendszer megszűntével az igazgatótanácsot az említett huszas bizottság választja. Az igazgató-tanács tagjai csak Csik vármegye területén illetékes székely polgárok lehetnek. Az 1909 évi alapszabályok, amelyek alapján kezeltetett a vagyon egészen az elvételig, még ennél is jobban biztosítják a vagyonnak csakis az ahhoz jogosultak által való kezelését. Most a régi magyar alispánt a prefektussal akarják helyettesíteni. Ez nem a román közigazgatási joghoz való alkalmazkodás, hanem a magyar és a román közigazgatási jogoknak tökéletes összekonfundálása. mert a prefektus nem a magyar alispánnak, hanem a magyar főispánnak felet meg. Az alispánnak a megyei tanács elnöke felel meg, de annak is a vagyonhoz jogosultnak keltene lenni. A régi magyar választott törvényhatósági közgyűlést sem lehet a mai megyei tanáccsal minden további nélkül helyettesíteni. ,vagy éppen a rendszert Faiilliabert letartóztatták
