Keleti Ujság, 1934. július (17. évfolyam, 145-170. szám)

1934-07-07 / 150. szám

V ■■ ö x on a 2 BUDAPEST V. Szombat, 1934. fulíus 7. — Ára 5 te/ Tass poştală plătită In numerar No. 24.256—1937. Előfizetési árak belföldön: Egész évre 800, félévre 400 negyedévre 200, egy hóra 70 lej. Magyarországon: Egy évre 50, félévre 25, negyedévre 12.50, egy hónapra 6.50 pengő. Egyes számok az Ibusz elárusító kioszkjaiban. ORSZÁGOS MAGYARPARTI LAP XVII. ÉVFOLYAM - 150. SZÁM. Felelős szerkesztő: SZÁSZ ENDRE. A hatalmak sroefj alcaryálc akadályozni, fsoţyy Hitler vegye át ■ H indenburg Hinticnbur<j í»xér3 gyöíat^éSltedUlc. jfasSaSiló ítaüIéScra itteni át Papén sorsa beb©cj KeairadSs«3 liázoraylnleBM ffiprlin, július 5.) A német események meglehetősen tisztázatlanok, a legkülönbözőbb kirek kerülnek forgalomba, amelyeknek cgy- részét azonban energikusan cáfolják- Tegnap délután hire járt, hogy Brünning volt kancel­lárt is kivégezték, de ez a hír annát valószí­nűtlenebb, mert Brünning a pmtcskisérlct idő­pontjában Londonban tartózkodott és hihetet­len, hogy visszatért volna akkor, amikor mint a puccs egyik értelmi szerzőjét, őt is indexre vetették. A kivégzettekről szóló hivatalos ki­mutatás még mindig nem jelent meg és ez csak újabb felelőtlen kombinációkra ad tápot. Bebizonyosodott azonban, hogy Kahr, volt bajor miniszterelnököt tényleg megölték, mert amint az újabb jelen­tések közlik, holttestét egy pocsolyá­ban megtalálták. A letartóztatások nyilvánvalóan egyre tartanak, ami­nek bizonysága, hogy ma ki kellett üríteni egyik berlini múzeumi könyv­tár helyiségét, hogy a politikai foglyo­kat elhelyezhessék. Ugyancsak berlini jelentés szerint ma dél­előtt temették el Lángritzban Schleicher tá­bornokot és feleségét. A temetésén mindössze húsz ember jelenhetett meg, közöttük Ham­merstein tábornok, a birodalmi hadsereg volt főparancsnoka. A jelenlevőknek nem engedték meg, hogy a kriptába lemenjenek és levihes- sék koszorúikat, sőt a koporsót is a rendőrség emberei, más személyek jelenléte nélkül, he­lyezték el a sírboltban- Schleicher tábornok­kal szemben még kedvezményes végtisztessé­get engedélyeztek, mert a többi kivégzettek temetéséről senki sem tud semmit. Legfeljebb azt tudják, hogy Klausner miniszteri taná­csost a krematóriumban égették el, de ham­vait nem adták ki. Uj abh Iksvéffíeéselc. A Neue Freie Presse jelentése szerint ki­végezték Lossovs tábornokot, továbbá Zahrin- gent, Stössel volt belügyminisztert, Müller, is­mert katholikus lelkészt. Letartóztatták gróf Guttenberg bárót, báró Aretint és Eewitzet, továbbá Kombaltot, az ismert monarhista ve­zető egyéniségeket. LuSlier wasksragSoBiS raatjySílíve-- fel meneszlellék Párisból jelentik, hogy Luthert, Német­ország washingtoni nagykövetét a puccskísér­letből kifolyólag elmozdították állásából. He­lyébe Dickhoff külügyminiszteri osztály főnö­köt nevezték ki. Bécsi jelentés szerint a né­metországi osztrák légiókat Artlisban, La- theinben és Lechfelden feloszlatták és tagjait az északnémetországi munkatáborokban he­lyezték el. HirnSeíifcurcj féaialstó leurája (Berlin, július 5.) Hitler egészségügyi ál­lapota az utóbbi napok izgalmai miatt meg­rendült és orvosai azt a tanácsot adták neki, hogy néhány napig tartózkodjék a. közügyek intézésétől. A külföldi lapok hosszasan foglal­koznak azokkal a lehetőségekkel, amelyeket a jelenlegi helyzet nyújt. Megállapítják, hogy bár a hatalom sok tekintetben a Reichswehr kezébe csúszott át, Hitler mégsem tekinthető a Reichswehr foglyának. A külföldi sajtót s «pillanatban Hindenburg esetleg megüresedő örökének betöltése foglalkoztatja. Egyes lapok szerint Hitler meg fogja kísérelni, hogy elnök legyen, de külföldi hatalmak mindent el fog­nak követni, hogy e szándék ne sikerüljön. Fantasztikus feltevések vannak forgalomban, hogy Franciaország és Anglia esetleg együtte­sen lépnek föl és blokád alá veszik Német­országot. A Havas-ügynökség értesülése sze­rint Hindenburg, aki október 2-án lesz 87 éves, amennyiben meg is éri e dátumot, átengedi a helyét másnak. Hindenburg a maga részéről utódjául Blomberg tábornokot ajánlta. de emle­getik Fülöp hesszeni herceg jelöltségét is. A bécsi hivatalos Wiener Zeitung szerint Hindenburg fiatalító műtéten esett keresztül és legutóbbi gyengélke­dése is ennek köszönhető. (Tudósításunk folytatása a 2-ik oldalon) Szerkesztőség, kiadóhivatal és nyomda: Cluj-Kolozsvár, Baron L. Pop ucca 5, szám. Telefon: 508. — Leveleim: Cluj, postafiók 101. szám. Kéziratokat senkinek sem küld vissza és nem Is őriz meg a szerkesztőség. siíssssbhb* Szombati Szabó István Szombati Szabó István erdélyi költő meghalt egy budapesti tüdőbeteg szanatóriumban. Nemes értékű költője volt az erdélyi magyar irodalomnak és szerény életű papja az erdélyi magyar népnek- Igaz költői lélek volt és a sors arra rendelte, hogy az elárvult erdélyi magyarság szellemi életének le­gyen a gazdagitója, emelője s ő teljes lélekkel vette magára ennek a hivatásnak is a palástját, mint ahogyan belevitte egész lelkét annak a kálvi­nista papi palástnak a szolgálatába, amivel a ki­sebbségi magyar egyház egy gyülekezetének volt igaz lelki pásztora. Annakidején, amikor az erdélyi magyar nép­nek a katasztrófa aléltságából az öntudatra élesz­tőse megkezdődött, a szükebb értelemben vett Er­dély magyarjainak uj szellemi élete Kolozsváron kezdett kibontakozni. Csoportosulni kezdtek azok, akik indítani akarták az uj tengelyen a kerekeket, akik érezték a kötelességteljesitésre az elhivatott­ságot s lerakták a kisebbségi élet magyar irodal­mának, magyar újságírásának első alapjait. Ak­kor jelentkezett szerényen, a bánsági szélekről be­küldött írásaival és leveleivel Szombati Szabó István, hogy ő is itt van, ő is ide tartozik s ő is fel akarja áldozni egész munkásságát. Neve nem volt ismeretlen. A régi magyar világ modern irodalmi tűzhelyeinél már régen felfedezték benne a fiatal költőt. De Resica és Lugos akkor a magyar hatá­rok között nagyon messze estek Kolozsvártól, a szükebb Erdélytől- Közülünk senki sem tudta még, hogy ő is ideszakadt. Gyönyörű szép kézírással irt leveleit gyöngysorokkal irta, művészien kicsiszolt gyöngysorokban zengettek a versei. Magasra fel­emelkedett lélek szólalt meg nemcsak a költemé­nyeiben, hanem azokban a leveleiben is, amelyekkel a közös munka testvéri összefogásába igyekezett belefonódni. Legelőször névtelenül jelentkezett, mint iró. A háború utáni első szépirodalmi pályázatot az akkori Keleti Újság hirdette. Budapesten a szét- rombclódoft sajtóviszonyok még nem kapták meg az uj erő nagy lendületeit, Erdélyben szegényes papiroshiány és erős cenzúra terhei alól sarjadt ki a magyar sajtó. Novellapályázatot hirdettünk, megindításául az irói tehetségek munkakedvének- A névtelenül beküldött pályamunkák közül két elbeszélés csillant ki feltűnően. Az egyik jeligés le­vél a Szombati Szabó István nevét árulta el, a má­sik a Nyirő Józsefét. A magyar pogánykor utolsó történelmi fejezetéről szólt a Szombati Szabó no­vellája, mesteri szép magyar mondatokban irt le egy jelenetet abból az időből, amikor a kereszt rá­világított a pogány magyarokra. Miért, miért nem. a novellairást Szombati Szabó István abba­hagyta. Nem az volt az ő érzékeny lelkének az utolsó lemondó elhatározása. Verseivel azonban mind sűrűbben gazdagította az erdélyi magyar sajtót, hetilapokat, napilapokat, folyóiratokat. Vál­lalt újságírást is, lelkiismeretes pontossággal dol­gozó lugosi tudósítója volt hosszú időn át a Keleti Újság-nak, majd az TJjság-nak. Verskötetei egy­másután jelentek meg s az erdélyi magyar olvasó- közönség a legnagyobb tisztelettel, hódolattal vette körül. Ünnepelt költője volt az erdélyi ma­gyarságnak. Aztán egyszer elhallgatott. Csak nagy ritkán jelent meg egy-egy műfordítása, melyek

Next

/
Thumbnails
Contents