Keleti Ujság, 1934. július (17. évfolyam, 145-170. szám)
1934-07-05 / 148. szám
KlLETîlljS&G 5 A. rablógyilkos diákok a vádlottak padján A családtagok szeretnék enyhíteni az elvetemültek bűnösségét — A szégyenkező testvér és nevelőapa — Saját tudósítónktól — (Bukarest, julius 3.) Hónapokkal ezelőtt Popovici Eusebiu kormánypárti képviselőt ismeretlen tettesek hálószobájában két revolverlövéssel meggyilkolták. Sokáig eredménytelen hajszát folytatott a bukaresti rendőrség, már- már ugylátszott, hogy a gyilkosoknak sikerül az ismeretlenség homályában elrejtőzni, amikor egy névtelen feljelentés három kiskora gimnázistát jelölt meg gyilkosokként. Az első pillanatban maga a rendőrség sem hitt a névtelen, de később magát megnevező feljelentőnek, mert az egyik legelőkelőbb gimnázium növendékeiről volt szó, akiknek szülei magas társadalmi pozíciót töltenek be. A rendőrség kötelességszerüen bevezette a nyomozást. A három ártatlannak látszó diák már az első percekben megtört és részletes vallomást tett. Hosszú vizsgálat következett ezután, a lapok szenzáció-éhesen futották ki a biiníigyi vizsgálat minden egyes fázisát, a helyszíni szemlét, az özvegy szembesítését a fiatalkorú bűnösökkel. A gyilkos bátyja. A főtárgyaláson a terem, a kánikula dacára, zsúfolásig megtelt. Különös jelenség, de Bukarestben a nagy bünperek tárgyalásainál a közönségnek több mint felét hölgyek teszik ki, akik, mintha a Király-dijra jöttek volna, úgy ki vannak öltözve. Halkan kritizálják egymás ruháit és az irigységnek szinte látható, sárga hulláma önti el arcukat, idege- een megremegve, amikor egy-egy kimagasló elegánciával öltözött nő érkezik a hallgatóság soraiba. A hőség szinte kibírhatatlan a teremben. Az elnöki emelvényen búgó ventilátor a tehetetlen irigykedés központját képzi. Hiába nyitják ki az egymással szembefekvő ablakokat, a forró levegő mégesak meg sem mozdul. Két zsebkendőt sikerült csuromvizessé izzadni, a tintaceruza hegye lágyan meggörbül. Belenyugszunk a változhatatlanba és hősiesen izzadunk. Egy-egy művészettel kifestett hölgy ajkáról állára csúszik le a rouge, a szemöldökök, melyek ezelőtt egy félórával még merész kinai vonalat mutattak, cikk-cakkosan lebágy gyadnak. Az első tanú kihallgatásának megkezdése szinte üditőleg hat. — Hogy hívják? — Constantin Dinescu. A boxban álló három gyilkos közül egyik összerezzen- A bátyja. —■ Azt hitték, jó fin rA’ feltett sablonos kérdésekre előadja, hogy húszéves, egyetemi hallgató és édestestvére Petre Dinescunak, az egyik gyilkosnak. — A gyilkosság után pár napra — mondja — én is megnéztem az egyik áruház kirakatablakába közszemlére kitett kalapot, melyet a gyilkosok felejtettek a tett színen. A legnagyobb megdöbbenéssel ismertem fel a saját kalapomat benne. Elváltam barátomtól és haza siettem, hogy felelősségre vonjam öcsémet, aki az utóbbi időben az én kalapomat viselte. Azt mondta, hogy már jó pár nappal ezelőtt egy uccai verekedés alkalmával vesztette el a kalapot, amikor egy pár suhanc az iskolából hazatérve megtámadta. — Elhitte ezt a mesét — kérdi az elnök— Hittem az öcsémnek, — válaszolja. Nem tudtam volna soha feltételezni, hogy ilyesmire képes legyen. Oly áldott, szelíd természete volt. Tudtam, hogy könnyen befolyásolható és vakon engedelmeskedik Rascanu- nak (a másik gyilkos), akitől több Ízben el is tiltottam. ..... . — Tud-e arról, hogy a vádlott többizben lopott is? — Tudtam erről is, de ezek oly csekély jelentőségű dolgok voltak, hogy inkább gyerekes meggondolatlanságnak tudtam be. A közönség jóleső érzéssel vesz tudomást a testvéri szeretet ily nagyfokú megnyilvánulásáról és jóindulatú mosollyal kiséri a helyére siető diákot, aki a vádlottak előtt el- menve, hosszan, szomorúan függeszti szemét a csendőrszuronyok között álló testvérére. A következő tanú Procop Dumitrescu, akinek nagybátyjától Dinescu egy revolvert lopott, mellyel a gyilkosságot is elkövették. Kijelenti, hogy tudott a revolverlopásról, de ezt inkább csak a sportszerű nevelésnek tudja be, amiben Dinescut részesítették. A túl naiv indokolás a közönség hangos tetszésnyilvánítását váltja ki. Többen hangosan felkacagnak, maga az elnök és az ügyész is elmosolyodik. El is állnak a további kihallgatásátólA meglopott tanár. Következik Sanzeanu Mihály. Irodalmi és bölcsészeti doktor. Természetesen szemüveggel, csupán a bölcsészeknél megszokott esőernyő hiányzik hóna alól- Sötét, kissé fényesnek mondható uccai ruhában van, sötét nyakkendő, fényes fekete cipő- Szemüvege nem a divatos' csontkeretü, hatalmas méretű távcső, hanem a rendes kispolgári sodronytartós, egyszerű szemüveg, aminőt számtan tanáraink viseltek a boldog békében. Ö már vádol- Lendülettel felemeli jobb karját, rászegzi Dinescu vádlottra és szinte süvít a hangja, amikor kijelenti: — „Ráismerek Dinescuban arra, aki egy alkalommal az egyik moziban a kilencezer lejt tartalmazó pénztárcámat kilopta a hátsózsebemből s azután sietve távozott a nézőtérről.“ Dinescu nem tiltakozik. Feje csüggedten lóg mellére. A „jónevelésü ártat!an“-ok Egymást váltják a tanuk a birói emelvény előtt. Mindenik kiváló, jó fiúnak ismerte Dinescut és másik két társát, akik szorgalmasan tanultak, engedelmesek voltak, akik még az állatokkal is nagyon gyengéden bántak- Az elnök nem kevés gúnnyal jegyzi meg, hogy ezt a kiváló kvalitást az emberekkel szemben is kellett volna alkalmazzák és akkor ma nem állnának itt, oly súlyos bűnnel terhelveCristcscu Olga, Rascanu tanúja, szintén mentő vallomást igyekszik tenni- — A Nellu (Rascanu) kiváló jó fiú volt, otthonülő, csendes gyerek — mondja. Több ízben voltam látogatóban édesanyjánál és mindig a könyv mellett találtam- Szegény anyja mindig óvta a Dinescuvgl való szoros barátságtól és egyiz- ben fültanuja voltam, amikor Nellu a következőket mondta édesanyjának: — Hiába akarsz engem eltiltani Petricá- tói (Dinescu), mert úgy sem fog ez neked sikerülni. Ha azt mondaná, hogy téged öljelek meg, talán még ezt is megtenném. — Nem csodálkozom — folytatja a tanú — hogy ilyen befolyás mellett még a gyilkosságra is rá tudta venni ezt az ártatlan gyereket. — „Sohasem tudtam volna feltételezni." A következő tanú Eliza Dumitriu, a harmadik gyilkosnak, Grigoriunak tanúja. Magántanárnője volt Grigoriunak. — Szorgalmas, jónevelésü fiú volt. Korához és felkészültségéhez mérten kitünően festett. Szülei a gimnázium elvégzése után a szép-művészeti akadémiára akarták beíratni. Sohasem tudtam volna feltételezni, hogy ilyen súlyos váddal terhelve kerüljön a vádlottak padjára. Csak a rossz társaság és a kalandor-filmek vihették erre az útra szegényt. A család és a nevelőapa. Az utolsó tanú Fira Ferceanu szobalány, aki Rascanuéknál állott alkalmazásban. Keresetlen, egyszerű szavakban adja elő, hogy a három „urfi’‘ igen gyakran találkozott Rascanu házában, ahol késekkel játszottak, nagy kesztyűkkel öklözték egymást, azt mondták, hogy sportolnak. A védelem kéri Grigoriu századosnak, az egyik gyilkos nevelőapjának tanukénti kihallgatását, mihez a tanács hozzájárulását meg is adja. Szomorúan, leverve, halk hangon adja elő, hogy neveltfiáról soha sem tételezte volna fel, hogy egyszer még itt találkozhatnak— Kétéves kora óta én nevelem! Csendes, jómagaviseletü fiúnak ismertem mindig. Bár minden bizonyíték ellene szól, ő maga is beismerte, hogy bűnös, mégis oly nehezemre esik elhinni, hogy az, akit szivem minden melegével szerettem, gyilkosként áll itt. Az utolsó szavakat már erőlködve ejti ki, hangja remeg és két fényes könnycsepp gördül végig arcán. A teremben pillanatra halálos csend üt tanyát, a padló megnyikordul a távozó apa léptei alatt, aki lehajtott fejjel támolyog ki a teremből. A boxból gyerekzokogás tör fel. Grigoru sir... Az elnök bejelenti, hogy a tárgyalást szerdán folytatják, amikor a védőbeszédek veszik kezdetét. Az ülést berekesztik. A közönség kitódul a friss levegőre. A három megtört, megtéve- lyedett gyermeket a csendőrök közrefogják ős a hátsó ajtón a rabszállitó autóhoz kisérik. Lehajtott fejjel mennek a már ismert utón. Grigoriu könnyes szemét mégegyszer végighordozza a termen, ahol azonban már csak a jegyzeteiket rendező újságírókkal találkozik tekintete.. • Gyárfás László. JOSEPH ROTH HIÓB Ezzel a könyvvel az utóbbi évek egyetlen könyve sem hasonlítható össze A nyelv csodálatos tisztaságában, mély érzelmességében, megrázó ember- ábrázolásában valami időfölötti elem csillog, amelyet csak a világirodalom egészen nagyszerű alkotásaiban találunk meg. Vászonkötésben, fehér papíron zjo*___ a 207 oldalas könyv ára Uö Lüf Kapható a Keleti Újság kiadóhivatalában Cluj, Baron L. Pop ucca 5. — Vidékieknek a pénz és 10 lej portóköltség előzetes beküldése esetén azonnal szállítjuk. — 200 léjét túlhaladó megrendelésnél portóköltséget nem számítunk iVe»M hiányozhatih egyetlen magyar ember könyvtárából séma CLUJ-KOLOZSVARI KALAUZ ÉS CÍMTÁR Még ma rendelje meg a Keleti Újság kiadóhivatalában. Ara 50, vidékre 60 tej. Rövidített kiadás 30, illetve 40 lej.
