Keleti Ujság, 1934. július (17. évfolyam, 145-170. szám)
1934-07-25 / 165. szám
KimiUjsRO WraHHWWLÍJJiBiMWBéMlBB8 3 Telfes erővel megindult a Székelyföld „vísszarománo« sifására“ irányuló akció Az udvarhelymegyei román vezetőség memorandumban fordult a kultusz« kormányhoz, amelyben román templomok építését, papok kiküldését és a szükséges költségeknek a köiségvetésbe való azonnali felvételét kéri — A nagyszebeni érsekség kiküldöttei a helyszínen tanulmá« nyozták a kérdést — Az Astra szintén akcióba lépett  vísszarománosito munka központja Székelyudvar- hely, innen irányítják Csík" és Háromszékmegyékre nézve is az akciót (Kolozsvár, julius 23.) A Székelyföld el- románositására mind kevesebb akció indul. A Curentul ezt a kérdést állandóan felszínen tartja s e tekintetben követik a többi .lapok is. Legújabb cikkében azt ajánlja, hogy a Székelyföldet hivatalosan elszékelye- sitett vidéknek nevezzék el) .3 mert ez felel meg a tényeknek. Azt a hajmeresztő állitást kockáztatja meg, hogy Udvar- helymegyének csalt ötven százaléka székely, 46 százaléka román, vagy elszékelyesitett román és 4 százaléka más nemzetiségű. A megye el- románositását 1924-ben Octavian Dobrota vetette fel először, aki mint az udvarhelyi állami gimnázium igazgatója, a gimnázium értesítőjében megfujta a harci kürtöt, ö alapította a Székelyföldön az első román hetilapot is, ,,Harghita“ címmel, „amely később a román politikusok ügyetlensége folytán, a magyar revizionizmus orgánuma lett.“ A másik román lap a négy év óta megjelenő „Secuionea“, amelynek állandó rovata van ezzel a cimmel: „Az elszékelyesitett román falvak Emlékirat Udvarhely megye vísszaromáasositására Legújabban az udvarhelyi román intellek- tuclek emlékirattal fordultak a közoktatás- ügyi minisztériumhoz, amelyben követelték, hogy Udvarhelymegyében szüntessék be az állami magyarnyelvű iskolákat, mert ezek folytatják a románok elszékelyesi- tését, küldjenek román papokat e vidékre, akik magasabb fizetést kapjanak, mint a többi román papok. Lépéseket tettek a nagyszebeni orthodox és a balázsfalvi görög katholikus érsekségnél is, hogy templomokat építsenek és papokat küldjenek. Az érsekségek jelentős anyagi segéllyel templomokat építettek és papokat küldtek ki. A mozgalmat Pordea Ágoston, Constantinescu Mihail képviselők és Muica szenátor, valamint Macedón Cionca oklándi főszolgabíró vezették. Egyházi küldőitek járják a falvakat A legérdekesebb azonban a Curentnlnak a következő beszámolója: — Hogy rendszeresen és központilag lehessen eljárni, Bálán Nicolae szebeni érsek megbízta Scorobet Fr. lelkész-tanácsost és Nistor A. sepsiszentgyörgyi papot, hogy a görög keleti egyház helyzetét és a hívek számát a helyszínen tanulmányozzák. Ezek bejárták Udvarhelymegyét négy nap alatt és értékes megállapításokat tettek a következő községekben: Vargyas, Száldobos, Erdőfüle, Bardócz, Olasztelek, Kisbacon, Ma* gyarhermány, Felsőrákos, Petek, Muzsna, Dája, Bogoz, Bikafalya, Boldogfalva, Kercsztur, Nagygalambfalva, Korond, Parajd, Kobát- falva, stb. — Az öntudatos román elem jelenlétét mindezen községekben tapasztalták, ahol szükséges adatokat gyűjtöttek az orthodox parochiák létesítésére és megszervezésére, amelyeket megyei esperességbe csoportosítanak Udvarhely székhellyel, Fájdalommal állapították azonban meg a megye közoktatásában mutatkozó öntudatlanságot. — E helyen jegyezzük meg, hogy a megyében a következő községekben van költségvetési görögkeleti parochia: Udvarhely, Parajd, Erdő- szentgyörgy, Vidakut, Boldogfalva, Ujszékely, Magyarfelek, Keresztur, Nagygalambfalva, Zsombor és Vargyas. Az üresedésben lévőket, mint Vidakut, Boldogfalva, Zsombor azonnal be kell tölteni, mig a többieket és pedig: Dobó, ÍTcrmány, Felsőrákos, stb. azonnal fel kell venni az állami költségvetésbe, hogy román papokat lehessen odahelyezui a román ötndat és hit terjesztőiként. A „Gând Romanesc“ nevű kolozsvári folyóirat, amelynek szerkesztője dr. Jón Chinezu, aki a magyar irodalomból doktorált, nyilvánvalóan azzal a céllal, hogy annakidején a kolozsvári egyetemen a magyar irodalmi tanszéket elfoglalja, az udvarhelyi románositó mozgalomról írva, a székelykereszturi Astra- tagozat mozgalmáról számol be. Az Astra „misszionáriusai“ bejárták az udvarhelyi falvakat és magyar nyelven tartottak előadást arról, hogy miért jelent büszkeséget románnak lenni, beszéltek a román nemzet nagyjairól, a román kultúráról és irodalomról, sőt, hogy az előadásoknak nagyobb legyen a vonzóereje, a keresztúri tanítóképző növendékei az igazgató vezetése alatt magyar- és románnyelvü színdarabokat, szavalatokat és énekszámokat adtak elő. Valamennyi román intollektuel politikai pártállásra való tekintet nélkül összefogott és a mult év december elsején újjászervezték az Astra-tagozatot, hogy a munkát még eredményesebben folytassák. December elsejének jelentőségét tiz faluban méltatták magyar nyelven. Kereszturon pedig Onisifor Ghibu, az ismert magyarfaló egyetemi tanár „Néhány román tudós a magyar kuliura szolgálatában“ cimen tartott előadástAz Astra külön helyiséget is rendezett be magának, ahova a helybeli magyar intellektuelcket sakkozás és más ürügyek alatt elcsalogatják és ottan a maguk igazáról akarják őket meggyőzni. Ide román folyóiratokat és napilapokat járatAz egyesüléstől kezdődő tizenhatéves nemtörődömséget meg kell szüntetni még ezen a nyáron és három uj papot kell helyezni a költségvetésbe felvett parochiákba és legalább hat papot azokba a parochiákba, amelyeket fel kell venni a most megszavazott költségvetésbe. — Papokkal rendelkező görög katholikus parochiák vannak Udvarhelyen, Kereszturon, Bözödujfalu és Homoródalmás községekben, amelyek fel vannak véve a költségvetésbe, mig a többieket, mint Karácsony falva, Abásfalva, — ahol vannak papok, — valamint Agyagfalva, Lövéte, Szenterzsébet, Szentegyházas- falu, stb. — ahol nincsenek papok, —- azonnal fel kell venni a jelenlegi költségvetésbe. „Megható jelenetek“ alcim alatt a Curentul a következőket írja: — Az ankét folyamán a nagyszebeni kiküldöttek valóban megható pillanatokat éltek át. A legtöbb községben, ahova ellátogattak, az elszékelyesitett görög keletiek magyar nyelven és nagyon kevesen román nyelven kérték állandó papokat, akik nekik prédikáljanak és megkereszteljék őket. Mintha Ők maguk is szégyelték volna a majdnem leomlott templo- mocskáikat és a templomnélküli magányos haranglábaikat. Az érsekség hivatalos kiküldöttei bátorították őket, uj reményeket öntöttek beléjük és a román hatóságokba vetett bizalmukat, amely mind hangsúlyozottabban gondjukat viseli, újabb dózissal erősítették. Scorobet lelkész többször megismételte: „Egyetlen román léleknek sem szabad lelki gondozás nélkül maradnia.“ Hinnünk kell tehát, hogy az elszékelyesitett románok nemzeti újjászületése nem fog késni. — Szükségünk van azonban tevékeny, kötelességtudó és öntudatos papokra, akik a közigazgatási hatóságokkal -és románosabb szellemben irányított tanítókkal karöltve keményen verjék ki, a tizenhat évi hanyagság idején elhanyagolt utat. — Tűnjék el a választási politizálás a románok soraiból, hogy a meglévő elemek ne tűnjenek el az elszékelyesitettek felébresztése mellől, hanem megsokszorosodjanak, hogy a száz-kétszáz év előtti állapotok visszatérjenek. Ez nekünk jogunk, de kötelességünk is. nak, sőt Postoiu polgármester a városi t*t» náecsal kétezer lej segélyt szavaztatott meg. Olyan románok, akik évekig ellenségei voltak egymásnak, kezetfogtak a nagy eél érdekében. A kezdeményező és megvalósító Salantiu Justin, az állami tanítóképző igazgatója volt. Husvét után újabb előadásokat rendeztek a falvakon. A folyóirat még megjegyzi azt, hogy a románság kisszámú miatt az egyesület sok nehézséggel küzd, de kevesen is sokat tudnak csinálni, ha a jóakarat meg van. Itt jegyezzük meg azt is, hogy az egyik jasii állami gimnázium növendékei tűzték ki feladatul, hogy Bogoz községet visszarománo- sitják. E célból évenként kirándulást rendeznek a faluba, ahol a növendékek ismeretséget kötnek a lakossággal és igy az anyag ismeretével állanak be a mozgalomba. A román sajtóban siirün előforduló cikkekből az is kitűnik, hogy ez a munka nagy eréllyel indult meg Csikmegyében és Háromszéken is, de a központ ugylátszik Udvarhelyen van. Ezekben ismertettük a román sajtó nyilt színvallását és beszámolóját a Székelyföld, különösképpen Udvarhely vármegye „visszaro- mánositásáról". Ezúttal semminemű megjegyzést nem fűztünk hozzá, nem világosítottuk' fel súlyos történelmi és tárgyi tévedéseiről, nem mutattunk rá, hogy mennyiben nem fedi a valóságos tényállást sem a Ourentulnak, sem a Gănd Bomanesc-nek következtetése, amellyel jogalapot szeretne adni a kétségtelenül nagy horderejű és a magyarság létérdekeit a legmélyebben érintő propagandájánakAz Astra-mozgafora a Székelyföldön