Keleti Ujság, 1934. július (17. évfolyam, 145-170. szám)

1934-07-25 / 165. szám

KeietiWskg (Folytatás az l«ső oldalról.) Pomponiu katona ügyész kérésére ezt az állí­tását papírra vetette, amit rögtön Zeletzky le tartóztatása után bemutattak Uioának. Uica utána küldött, akinek kijelentette, hogy bizo­nyítékai vannak és le tudja leplezni a bűnö­söket. Tana, aki sokat beszél, de nem tad semmit Cazimir hosszas kihallgatása következett ezután, de hamarosan gyanússá vált a tanú, hegy voltaképpen nem tud semmit, csak egyes emberekről kovácsolt vádakat. Azt mondja, ő logikai következtetésekből állapította meg. hogy Popovici Mihály volt miniszter lett volna nagyon érdekelt a Skoda-ügyben. Ugyanígy következtette azt is, hogy Seinescn húsz­milliós ajáslatot tett Uica hadtestparancsnok­nak. Abból következtette ezt, hogy Seinescn barátja Vasilescu ügyvédnek, aki pedig össze­köttetést tart fenn Popovicival. Ugyanilyen privát logikai következtetéssel állítja, hogy Mirto és Tilea Prágában titoktartásra akarták volna rábírni Löwenstein vezérigazgatót s mindezt Mirto és Popovici Becsben eszelték voina ki. Az elnök többször figyelmeztette, hogy tényeket mondjon, ha tud ilyeneket s ne követ- * keztetéseket. Cazimir kijelentette, hogy bizonyítékai nincsenek, de ő jó szellemi nyomozónak érzi magát. Heves kifakadásokkal beszélt egyes volt mi­niszterek ellen, amiért rendre is utasitotta az elnök. Majd többszöri hasonló figyelmeztetés és több következtetés előadása után szembe- siiették Seinescuval. Seinescu volt ezredes, amikor megjelent a teremben, kiderült, hogy Cazimir nem is volt közvetítő Uica tábornok és Seinescu között, aki visszautasítja Cazimirnak állítását és fenn­tartja előbbi vallomását. Kijelentette, hogy Vasilescu ügyvédet nagyon régóta nem látta s vele a Skoda-ügyről soha nem is beszélt. Törülték a volt ezredest az ügyvédek sorából A Skoda-ügynek mellékágában az ügyvédi kamara fegyelmi vizsgálatánál újabb eseméay történt. A kamara fegyelmi bizottsága Gheorghescu volt ezredest, jelenlegi ügyvédet, aki a Skoda-cég megbízottjaként szerepelt, véglegesen kizárta az ügyvédek közül. Ügyvédi gyakorlatot tehát többé nem folytathat. A katasztrófáiig hőhullám elérte is Csehszlovsikiából óriási felhőszakadásokat jelentenek — Ameri­kában egy napon kétszázötven ember halt meg hőgutában — Né­metországban is hatalmas eráőőgések kisérik a kánikulát 2 _____ mmmsmmummamuaamcmmmmmummmmmmmm Janó vies Jenő dr. nyilatkozata a nagyváradi milliós adósság miatt lefoglalt színházi díszle­tek ügyében Nagyváradi tudósítás alapján mi ú közöltük azt a hirt, hogy Nagyvá­rad városa a Janovics színház-mozi bérletéből származó egymilliós tarto­zás miatt lefoglaltatta Parlagiig La­jos díszleteit. Janovics Jenő az aláb­bi helyreigazító nyilatkozatot kül­dötte be hozzánk, amelyet az „au­diatur et altera pars“ elvénél fogva kötelességsserüleg és azzal a meg­jegyzéssel adunk közre, hogy sem az említett hir, sem pedig a nyilatkozat közlése nem érinti a Keleti Újságnak az erdélyi magyar szinjátszás kérdé­sében elfoglalt cs ismert álláspont­ját. Az erdélyi lapokban egy év óta a legsűrűb­ben felbukkanó hir az én váradi állítólag egy­millióra rugó tartozásom, amely miatt — úgy ol­vasom _most a Paríaghy színigazgató díszleteit foglaltatta le a város. Én egy év óta taligátok. Lenyeltem ezeket a káros híreket, holott ne­kem sem Váradon, sem máshol nincsen sem egy­milliós, sem egybanis rendezetlen tartozásom. Le­nyeltem azért, nogy a valódi tényállás feltárásá­val ne szaporítsam az erdélyi színházak amúgy sem épületes botrány-krónikáját. De azokat, akik illetékesek, állandóan figyelmeztettem arra, hogy ne feszítsék túl a hurt, vállalt kötelességeik teljesí­tésével igyekezzenek ennek a mende-mondának véget vetni. ök azonban nemhogy erre törekedtek volna, de sőt gestiőjukkal, nyilatkozataikkal lehetővé tiet­ték ennek a hírnek terjedését. Biztalc abban, hogy én a végletekig fogok hallgatni. Most kényszerű­ségből mégis reá kell taposnom az egymilliós adós­ságom tengeri kígyójának a fejére, mert hiszen a közvélemény előtt különben abba a beállításba kerülnék, mintha az én milliós adósságom miatt egy tiszteletreméltó színigazgatónak a díszleteit foglalnák le. Ezt már mégsem hagyhatom szó nélkül. Hogy mennyi tulajdonképpen ez a tartozás, nem is tudom. Mert hiszen nekem az utóbbi évek­ben a vállalat könyveibe nem volt bepillantásom. De. akár mennyi is, egy bizonyos, hogy ez nem az én tartozásom. Bizonyítékul egyelőre csak néhány tényre utalok. 1. A váradi mozi 1932 február havában nyilt, meg, de már két hónappal előbb, 1931 decemberé­ben br. Kemény János opciót kért arra, hogy ez a vállalkozás is az "o részvételével akkor alakult be­téti társaság tulajdonába menjen át. Ez meg is történt. En ennek a mozi-vállalatnak soha, egy pillanatig sem voltam egyéni vállalkozója. A betéti társaságnak, amelynek az adósságait konokul, mint Janovics-JéJe tartozást hánytorgatnak, csak kültagja voltam és a társaság beltagjának köte­lességmulasztása, hogy a koncesszió mégis az én nevemen szerepelt. 2. Nem is volt vitás egy percig sem, de doku­mentumok is vannak róla, hogy a váradi mozgó- szinház bérleti és tulajdonjoga kizárólag' a „dr. Kádár Imre és Társa b. t."-ot illette, még akkor is, ha az átírás nehézségekbe ütközött volna. Most már értem, hogy miért nem szorgalmazták, sőt nem is kérték az átirást, holott az nem is ütközött volna nehézségekbe. 3. 1933 szeptember 16-án kültagságomról is lemondtam és a színházi vállalattal minden kap­csolatot megszüntettem, de e kilépésemnek legkar- dinálisabb föltétele annak garantálása volt, hogy a Váradon keletkezett, nevemen álló, de a társaságot terhelő adósságokat még ak­kor is rendezni tartoznak, ha a jövőben nem a bentmaradt tulajdonosok, hanem egy különálló vállalat, vagy vállalkozó vezetné tovább a váradi színházat, tekin­(Iíolozsvár, julius 23.) A hőhullám és a hőség nyomában járó katasztrofális felhőszakadások egyre pusztítanak, úgy az amerikai, mint az euró­pai kontinensen. A leghatalmasabb kánikula Északamerikában tombol, ahol három hete egyet­len csepp eső sem esett. A hőhullám elérte Euró­pát is és Berlintől Konstancáig elviselhetetlen a hő. Jelentéseink az egyes országok fővárosaiból itt következnek: (Newyork, julius 23.) A hőhullám áldozatai­nak száma egyetlen napon 250 halott. Az emberek valósággal kábultan szenvednek a hőségtől. (Tokió, julius 23.) Több mint 100.000 em­bernek okoztak hatalmas károkat a koreai áradá­sok. 400 ház tönkrement. Ezernél több ház áll viz alatt. Félő, hogy a halottak száma meg fogja ha­ladni az ezret. (Iiclgrád, julius 23.) Egész Jugoszláviában kánikula pusztít. A belgrádi strandokon tegnap 50.000 ember keresett menekvést a meleg elől. (Varsó, julius 23.) A Visztula Varsóban az éjjel folyamán apadt. Jelenleg 5 méterrel áll a normális szintje felett. Egész éjjel dolgoztak a vé­dőgátak építésén. Mára újabb emelkedésre számí­tanak, ami egyúttal a krízist fogja jelenteni. (Ungvár, julius 23.) Nagyszőlős cs Tiszán j- lak vidékén vasárnap óriási zivatar vonult, hatal­mas jégesővel és orkánnal, amelynek következtében egy ember életét resztette, tizenketten súlyosan és számosán könnyebben megsebesültek. Az orkán a dohányszáritó pajtákat elsodorta, az egyik szőlő­hegyen a csőszi lakásban a csősz felesége és hat gyermeke tartózkodott. A hegyről lerohanó viz a házat elsodorta, a csősz háromhónapos gyereke a vízbe fulladt, felesége és a többi gyerekek súlyos sebesülések árán szabadultak meg. Az egyik 'do­hányszáritó pajtába öt férfi és egy nő menekült a vihar elől, a szél a pajtát elfujta, valamennyien súlyosan megsebesültek. A szél nagyon sok gyü­mölcsfát gyökerestől kitépett, a dohányföldek viz alá kerültek. A kárt még nem tudták felbecsülni, de a termés hetven százaléka elpusztult. (Bukarest, julius 23.) Az állandó esőzés után beköszöntött a nyári kánikula. A legnagyobb hő­ség az alföldi részeken van és elsősorban a szélső­séges klímájáról jellegzetes Bukarest lakosai szenvedtek sokat a nagy hőségtől. Bukarestben a tegnapi napon árnyékban 31 fok volt a hőség, a napon 42 és fél fok. Turnu-Severinben árnyékban 33 fok meleg volt. Iasiban árnyékban 27 fok, Cser- novieban, árnyékban 22, Galacban 29, Kolozsváron és Prcdeálon 28 lók meleg volt vasárnap. Szombatról vasárnapra virradó éjjel feltűnő jelenséget észleltek Bukarestben. Valóságos bo­gáccsá zúdult a fővárosra, amelynek lakosai ért­hető kíváncsisággal, de egyben félelemmel is szem­lélték a nagy tömegben aláhulló bogarakat. A bo­garak fekete szűrnek, szárnyasok. Szakértők a bo­gáresőt a tropikus hőséggel hozzák összefüggésbe. Ugyancsak Bukarestből jelentik, hogy ma, délután a meleg következtében kigyulladt az Egyetemi té­ren levő Carpati étterem fölött levő helyiségben elraktározott kén-mennyiség. A lángok rohamosan átterjedtek az egész épületre. Hatalmas tömeg ve­rődött össze. A tűzoltóknak sikerült lokalizáltok a veszedelmet. (Berlin, julius 23.) Nagy a hőség Németor­szágban is. Kriedrihchsswalbe mellett (Pomera­nia) 10 kilométernyi területen égnek az erdők. 1000 katona és nemzeti-szocialista milicia dolgozik az oltási munkálatoknál. Repülőgépről adnak uta­sításokat az oltási munkálatok vezetésére, amelyek azonban a meleg és a füst miatt majdnem lehe­tetlenek. tét nélkül arra, hogy ez az uj vállalat, vagy vállalkozó nekik jogutódjuk lesz-e, vagy sem. Ehhez a föltételhez kötöttem kilépésemet, mert nem akartam, hogy miután harminc évig minden­nel és mindenkivel szemben a legpontosabban tel­jesítettem kötelezettségeimet, most erre a maku­látlan múltra folt essék bármiféle adósság ren­dezetlensége miatt. Ezek világos és félre nem érthető tények. Egyelőre ennyit. Dr. Janovics Jenő.

Next

/
Thumbnails
Contents