Keleti Ujság, 1934. július (17. évfolyam, 145-170. szám)

1934-07-20 / 161. szám

KUCTIUJSSO 3 múuszmáM' Süt a Nap és senki nem veszi észre. Az a dolga, hogy süssön. A kovácsnak kalapálnia, az orvosnak vizsgálnia, gyógyítania, az uccaseprönek sepernie keU. A napnak sütnie. Olyan jó ez a világ, átgondolva, szépen elrendezve. Mindenkinek és mindennek meg van a maga kiszabott mozgás- és kötelesség­köre. Egyiknek: hogy látástól-vakulásig lósson- fusson, a másiknak: hogy üljön, heverésszen nyu­galmasan, kényelmesre berendezett életében. Min­denki tesz valamit, s a különbség csak abban a kis határoló vonalban van, ami elkülöníti egymás­tól a sokféle tevéseket, elrendeléseket. Es az em­ber késhegyig megy, hogy változtasson, Önakara- tulag, a saját kényelmi szempontjainak elöretolá- sával ezeken a határokon. Süt a nap. Milyen bölcs, komor, akár egy ha­lott, akinek egy a kötelessége: rothadni, minél ha­marabb felszívódni a környezetbe; fákba, virá­gokba, vagy hernyókkal, csimmaszokkal ide-oda. A legbölcsebb különórákat vehetne tőle. Életét, egész hivatását egy vonalban éli ki: Sütni. Ha egyszer az ember is idáig juthatna: csak ' egy cél­ért, egyféleképpen, kizárólag egyért dolgozni- Egyik semmit ne tegyen, csak kalapáljon, a má­sik gyógyítson. a harmadik írjon, de soha mást ne tegyen. Ha nem csüngenének örökösen az ember egész testfelületén a megélhetés százféle piócái, a napi kicsinyes létérdekek százféle vérszivói, de más lenne! Például: a politikus, áld kizárólag a társada­lom boldogitására tenné fel életét és mellékesen, mégcsak szükségből, „hivatalból" se csalna, ha­zudna. Az ügyvéd (ha volna rá szükség) paragra­fusainak tetején, csupán az igazságot lobogtatná s néni bizonygatná az apa gyilkosról, hogy ártatla­nabb az elnöknél, ügyésznél, önmagánál, sőt a maszületett báránynál is. A hivatalnok, aki pusz­tán listázna, iktatna, bizonyítványokat állitna ki s úgy irtózna például a lényévé vált „kenéstől“, lalcsistól, mint én például jelenleg a kisebbségi postások nyelvvizsgájától, nagyon szomorú. Hol vagyunk ettőlf A naptól, amely süt, bölcs cs határozott1 Az ember szakadna százfelé, hogy piszkos kis előnyeiért egyetlenegy élete fo­nalát a nyugodtság, kielégülés, megállapodott súg felé bogozza, ha legázolt százak vérén, félrerugot- tak, elnyomottak életén keresztül is. A nap süt és az ember nem akar bölcsességet tanulni tőle. Meg se látja. Süssön. Ilyen bagatell, vacak, szürke nrindennapiságok nem érdekelik Süssön. Akinek ínyencségét gyilkos doronggá elő­rukkolt horogkeresztek, százezer halottas föld­rengések, (gyilkosságok s újságok kapálták el, me­lyeket ha megcsavar az ember, ömlik belőle a vér, azokat nem érdekli a nap. Aki minden lépésnél, percben meggyőződik, hogy akik meg akarják vál­tani az emberiséget: egyszerű, nemzetközileg vé­dett és engedélyezett szemfényvesztők és hazudo- eók, akiknek hite a tüzpróbák hadserege után test­vérében, apjában, önmagában is megrendült, hogy vegye észre a jámbor, egyszerű, fölénytelen és ke­resetlen napot? Pedig milyen szépen süt.'Hogy megy, botor­kál céltudatosun; magabizón fellcgtöl-fellegig ma először egész napon által az esős negyven nap után. Es nem lalj'ák. Vagy aki látja, rándít egyet a vállán s odamondja valakinek:-— Hogy a fene álljon bele, elolvad az ember! Pedig ugye mennyi egészség, jóság, szeretet, mn benne. A bölcsek, jók, igazak sorsa. Káromol­ják, mert jót akar. Ve ő nem törődik semmivel- T>aktat keresztül az elkekült égen s azt se bánja, hogy gazember, igaz áldja, vagy szidja, egyformán süti őket. Hisz egy kötelessége van, mint ahogy minden ember­nek kizárólag egy kötelessége kellene legyen. Ve 6 el is végzi: Süt. K-K. T. Olvasta Uz Bencét? Nyolc város és többezer falu viz alatt Lengyelországban (Varsó,-julius 18.) A déllengyelországi ár­víz katasztrofális jelleget öltött. Nyolc nagy lengyel város és többezer falu áll viz alatt. Számos vasútvonalat elvitt az ár. Számtalan deszkagyárat, petróleumfinomitót, villamos­müvet elpusztított, vagy súlyosan megrongált az árviz. Zakopane, Krimnice, Novisodsz, Gor- lice, Limanov, Noviták és Jaslo városok el vannak zárva a külvilágtól. A legtöbb áldozat Novisodszban van, ahol a hatalmas víztömeg váratlanul zúdult alá. Itt borzalmas jelenetek játszódtak le a mentési munkálatoknál. Sron Rofce mellett az utászoknak sikerült meg­menteniük egy ötszázfőnyi cserkésztá­bort, amelyet elveszettnek tekintettek. A cserkészünk fákra másztak és ott várták 24 óráig a segítséget. Katonai repülőgépek élelmiszert dobálnak le az elkülönített vidékek lakosságának. Az ár Krakkót fenyegeti. A lengyel miniszterelnök és a belügyim niszter Krakkóba utaztak, hogy lépéseket te­gyenek az árvizsujtotta vidékek lakosságának segélyezésére. A helyzet rendkívül súlyos és aggasztó. Számos helyen a vasúti összeköttetés megszakadt. Varsóból ötszáz tonna lisztet és pénzsegélyt utaltak ki az árvizsujtottak segélyezésére. A halálos áldozatok számát még nem lehet pon­tosan tudni. Nowy Soncban 26 ember lelte halálát a vízben, a többi városokban számo­sán eltűntek. Krakkó vidékén is Ugyancsak varsói jelentés szerint a Visz­tula és mellékfolyóinak vize rohamosan emel­kedik Krakkó vidékén. A város mélyebben fekvő negyedeibe behatolt az ár. A helyzet a szakadatlan esőzések következtében rosszab­bodott. A 36 óra óta tartó hatalmas esőzés után kiömlött folyók s patakok tizenöt ezer négyzetkilométer területet öntöt­tek el árvízzel. Krakkó és Lemberg között 14 hidat sodort el az árviz. A legtöbb vasútvonalon szünetel » forgalom. Krakkó külvárosi negyedeiből a fe­nyegetett lakosságot kitelepítették. A Dunajec és Poprád puszlitásb A Kattowitzer Zeitung részletesen beszá­mol a Kárpátok lengyelországi lejtőjén tör­tént nagy áradásokról. A Dunajec és Poprád folyók óriási károkat okoztak. A Ternul Li­manova vasútvonal Ujszandec közelében tel­jesen elpusztult. Nagyon sok faint a viz per­cek alatt öntött cl, jelentéktelen folyók vízál­lása pár perc alatt három méterrel is növeke­dett. Sok helyen a lakók háztetőkre menekül­tek, mert már nem volt idejük elszaladni. Sok gyerek és öreg ember a vízbe fulladt, mert a mezőkön tartózkodó hozzátartozóik nem segít­hettek rajtuk. Több kiránduló autóbusz eltűnt. Grandit nevezik ki moszkvai olasz Lengyelország aggodalmát a kelet« locdrnói egyezmény-terv körül most már a francia sajtó is honorálja (London, julius 18.) Az egész reggeli sajtó részletesen foglalkozik a német és lengyel ellen­vetésekkel, amelyeket a keletlocarnói egyez­mény-tervvel kapcsolatosan vetettek fel. A News Cronicle szerint növeli a veszélyt, hogy az egyezmény szerint az orosz csapatok aka­dálytalanul átvonulhatnak Lengyelországon. Általában honorálják Lengyelországnak azt a felfogását, hogy a kommunista vöröshadsereg­nek esetleges felvonulása lengyel területen, poli­tikai bizonytalanságokat idézne elő. A francia­orosz katonai egyezmény nyugtalanító hatását egyik francia vezető lap, a Matin is boncol­gatja és rámutat, hogy Lengyelországnak, amelynek 1500 kilométernyire kiterjedő határa szomszédos Oroszországgal, segélynyújtás ese­tén veszélyeztetve van. A vörös hadsereg végül is a világ forradalmositására törekszik és min­den alibi jó a számára, hogy közelebb jusson célja megvalósításához. A Neue Freie Presse berlini tudósítója hangoztatja, hogy a tervbe vett keletlocarnói egyezmény némtet felfogás szerint olydn nyolc állam között jön létre, amelyek között bár­mikor konfliktusok származhatnak. Már most miért tegyék kötelezővé Németországnak a segélynyújtást olyan konfliktusok esetére, amelyekhez Németországnak semmi közel A német hivatalos álláspont e pillanatban, hogy sem nem utasítja vissza az egyezményt, sem nem gondol annak elfogadására, csupán a for­mulát keresi, hogy miképpen mondjon le az egyezményhez való csatlakozásról. A német la­pok szerint Barthou terve egészen máskén; mutat, ha Párisbannézik,mintha Rómában né zik. Olaszország meg fogja gondolni, hogy ai- kalmas-e a terv számára elfogadásra. Az olasz lapok egyelőre nem foglalkoznak a keleti locarnói tervvel, de nagyobb politikai jelentőséget tulajdonítanak annak a ténynek, hogy Grandi londoni olasz nagykövetet Moszk­vába helyezte át. A londoni olasz követség élére viszont Mussolini vejét, gróf Ciano Aliéi eddigi sajtófőnököt fogják kinevezni. A párisi lapok értesülése szerint Berlinben elvi megállapodás jött létre a francia és német küldöttségek között a Dawes és Young kölcsö­nök fizetésére. Bizonyos jelentős kereskedelmi előnyök ellenében a francia kormány hozzá­járult a kölcsönök havi részletfizetésének el­halasztásába. Újabb londoni jelentés szerint ,a Morning Post külpolitikai főszerkesztőjének tollából cikket közöl, mely rámutat arra, habár Német­ország elégedetlen a keleti-paktummal szem­ben, végül mégis el fogja fogadni azt. A biro­dalom le fogja nyelni a pilulát minden keserű­sége dacára abban a reményben, hogy bizonyos előnyöket fog szerezni magának cserébe a fegyverkezés ferón. Németország különösen pénzügyi könnyítéseket akar, miután a belső helyzet kezd veszélyessé válni. Ülésezik a népszövetségi gazdasági bizottság. Géniből jelentik, hogy a Népszövetség gaz­dasági bizottsága szerdán megkezdte üléssza­kát. A bizottság azokkal a kérdésekkel foglal­kozik, amelyekkel az 1933. évi londoni világ­gazdasági konferencia megbízta. így elsősor­ban egy nemzetközi állategészségügyi egyezség létrejöttén fáradozik, amely a visszás hely­zetet, úgy az élőállat, mint vágott marha szállításának szempontjából rendezi. Az egyez­mény behatóan fog foglalkozni a tej, cukor, buza, kakaó, fa, ón és réz szállításával, vala­mint a nemzetközi idegenforgalom előmozdí­tásává!.

Next

/
Thumbnails
Contents