Keleti Ujság, 1934. július (17. évfolyam, 145-170. szám)

1934-07-20 / 161. szám

Ktim-njsKo ^ minden rovar ■ <v4a<> LX Az egész őkirályságot behálózó komtnu- nistaszervezetet lepleztek le Bukarestben Lefoglallak három nyomdát és nagymennyiségű orosz röpiratot koboztak el (Bukarest, julius 18) A rendőrség titkos kommunista szerveseiét leplezett le, amely az egész Ókirályságot behálózta. A nyomozás során és bizonyítékok alapján a rendőrség három nyomdát és nagyszámú orosz röpiratot foglalt le. A szervezet tagjai főleg szellemi foglalkozású egyének és egyetemi hallgatók voltak, akik közül a rendőrség számosai letartóztatott. w»nn:í MichalacKe beígérte Beszaráfeiánalc az autonómiát Pan Halípa éles, szemrehányó beszédben azI panaszolta fel, hogy az oroszok uralma aSaltí szenvedés nem szünl meg e tar­tományban —* Most is csak tűr és vár a románság (Kolozsvár, julius 17.) Röviden hirt ad­tunk arról, hogy Kisenevben a nemzeti pa­rasztpárt besszarábiai kongresszust tartott, ahol Michalache pártelnök beszédet mondott. A párt bukaresti lapjai most közük a kong­resszus részletes tudósítását, amelyről érde­mes olyan részleteket kiemelni, amelyek ben­nünket is érdekelnek. Michalache után Pan Halipa, az ismert besszarábiai nemzeti parasztpárti politikus szólalt fel, aki Michalache legnagyobb meg­lepetésére fulmináns beszédet tartott. — Köszönöm, hogy megválasztottak a la* pusnai tagozat elnökévé, — mondotta, — de úgy gondolom, hogy ez az utolsó eset, mert már nem tudok eléggé beilleszkedni a párt fia­tal erői közé. Én harminc évvel ezelőtt kezd­tem meg a harcot, Besszarábia azonban nem kóstolta meg eléggé a szabadságnak és a jog­nak a levegőjét. Még most is kívánja, Nem volt demokratikus parlamenti rendszere. A tartomány sérelmeit nem nagyon vették figye­lembe. Az oroszok alatt száz évig várt és tűrt, de a románok alatt is csak tiirt és várt. — Ezután nem tudunk tűrni- Ali nem ké­rünk a román államra nézve kedvezőtlen dol­gokat, Sokat követeltünk-e akkor, amikor be­jelentettük a kormánynak, hogy itt a betegsé­gek egész nemzedékeket pusztítanak el? — Saját kormányaink támogatását kér­iiii mi I ni nunimmi'inii'inmim—iniwm—innnii «miiiiiiiiiimiiiiH SEBÜK IMRE: ÚT VILÁGRÉSZEN KERESZTÜL A legélvezetesebb útleírás. A szellemesen csevegő szerző könyvének két első kiadását a legrövidebb idő alatt szétkapkodták. — A kiadó az új kiadást különösen leszállított áron hozta forgalomba. Gazdagon illusztrált, 240 old. könyv ára 120 lej. Kapható a MINERVA könyvesboltban Cluj—Kolozsvár, Regina Maria ueea 1. tűk. Közigazgatási törvényt szavaztunk meg, amelyikből ma csúfságot iiznek. Nem kérünk a testületi parlccmenti rendszerből, amely megerősíti a központ jogait és csökkenti a mienket. — Mi csak olyan programmot fogadunk el, amely iskolát és utat épit s ezenkívül gaz­dasági vonatkozásban is jelentőséggel bir­— A központ, az ókirályság mostohán bánt a mi tartományunkkal, Michalache ur, — mon dotta erős nyomatékkai, a pártelnök felé for­dulva. A továbbiak során tiltakozott a megyék számának csökkentése ellen. Michalechet rendkívül kinosan érintette a beszéd és igy válaszolt: — Halipa ur egyes megjegyzéseit félreért­hetnék, amit én nem óhajtok. Az ókirályság nem centralista- így van az, amikor nem jut abból, amire szükség van. Az igazság az, hogy tízmilliárdos invesztíciós összegre lenne szük­ségünk. Ismerjük az ókirályságbeli kígyók klikkjét, amelyik nemcsak a tartományokat, hanem az egész országot uralni akarná- Mi pusztítottuk őket. A harc nagyon nehéz, meri még ezekkel a kígyókkal is testvérek vagyunk. — A centralizmus megszüntetésében Ha­lipa mellett vagyok s Besszarábiának diétája lesz, jó minisz­terrel és nem ilyen lakájprefektusok fogják igazgatni. — így, Halipa ur, autonómiát kapnak és nem centralizmust. A korporativ szenátus más valami. Mi követeljük a szenátus megszünte­tését. Csak képviselőházat akarunk, amelyik mellett a különböző foglalkozási ágakból ősz* szetevődött bizottság dolgozik, véleményezési joggal. Nagyszabású zászlószentelési ünnepélyt rendeznek Kolozs­váron a magyar dalárdák A magyar dalnak szép ünnepére készülnek a kolozsvári dalárdák- Vasárnap szentelik fel a Református Bethlen Gábor Dalkör uj diszes zászlóját. A zászlószentelési ünnepségek há­rom fejezetben zajlanak le. Templomi ünne­pély lesz délelőtt fél 10 órai kezdettel a hidel- vei református templomban, ahol a felszen­telő beszédet Máthé Sándor, a kolozsvári egy. házmegye esperese mondja- Istentisztelet után a zászlóavatási ünnepség kezdődik a Rudolf- uti református iskolák udvarán, ahol a disa- közgyűlést Inczédi-Joksman Ödön dr., a romá­niai Magyar Dalosszövetség elnöke vezeti le. Délután 5 órai kezdettel dalos ünnepély^ lesz a református kollégium udvarán, ahol Vásárhe­lyi János református püspökhelyettes mondja az ünnepi beszédet. A dalos ünnepély után a. kollégium konviktusában közvacsora, majd táncmulatság kezdődik. Az ünnepségeken ki­lenc helybeli és vidéki dalkör szerepel s fel­vonulnak a többi kolozsvári dalárdák is. Két évi (egyházra ítélték ^ az avasi hegyek rémét, akt önként jelentkezett (Szatmár, julius 18.) Két év óta örökös rettegésben cinek az Avas-hegység községei. Ezen idő óta Copil Joan kisgérci illetőségű! szegénylegény rablóbandájával szinte napon­ként ütött rá a gyanútlan lakosokra s a csend­őrség hosszú hónapokon át tehetetlen volt el­lenük. Az elszánt rablóbanda éjszakánként meglepett egy-egy falut, amelyet kíméletlenül végigrabolt. Lassanként a kitartó hatósági munka megbénította a banda együttes műkö­dését. Rendre kerültek kézre a rablók. Végre csak a vezér maradt szabadon. Most őt üldö­zik teljes erővel és Copil Joan ugylátszik megunta az örökös bujdosást és a napokban önként jelentkezett a szatmári ügyészségen. A törvényszék gyorsan tárgyalásra is tűzte a rablóbanda ügyét és két nappal ezelőtt Copil Joant kétévi fegyházbüntetésre Ítélte. A rabló­banda többi tagjai kisebb szabadságvesztéssel úsztak meg a „szegénylegónykedést“. Ötvenötezer lej értékű arany­ércet lopott öt nagybányai bányamunkás (Nagybánya, julius 18.) A közelmúltban Popescu csendőrfőhadnagy nagyobbaráuyu aranyérc-lopást leplezett le Nagybányán, ame­lyet az állami aranyércbánya terhére követtek el. A nyomozás megállapításai szerint a lopást Maiker János, Pricop István, Sándor Antal, Sima László és Pap Mihály hajtották végre. Mindannyiokat letartóztatták s az ügyészsé­gen bevallották, hogy az ötvenötezer lej értékű nyersarany­ércet ők hordták el rendre a bányából. Az ércet aztán Schlesinger Adolf nagybá­nyai vendéglősnek adták el háromezer lejért. Őrizetbe vették az- orgazdát is, aki potomáron jutott az értékes lopott aranyérchez. Néhány hónappal ezelőtt szintén nagyará­nyú aranyérc-tolvajlás volt Nagybányán. A hatóságok ennek a bűntettnek végrehajtóit is hamarosan lefogta. Közel két hónapja ültek vizsgálati fogságban a szatmári ügyészségen, mig végre tárgyalásra került az ügy. Sura- vetz István, Ruzsinszky József Farkas Ferenc és Glück József voltak a vádlottak. Suravetz beismerte, hogy az általa lopott aranyéré ér­téke kb. tizenhatezer lej volt. Ennyiért adta el két orgazdájának. Farkas Ferencet a törvény­szék felmentette, mig Suravetz egyévi börtön- büntetést kapott. A két orgazda Glück József és Ruzsinszky József 47—47 napi elzárással úszta meg az olcsó vásárlást. A bíróság a vizs­gálati fogsággal kitöltöttnek vette bünteté­süket.

Next

/
Thumbnails
Contents