Keleti Ujság, 1934. július (17. évfolyam, 145-170. szám)

1934-07-16 / 158. szám

8______________________ KnenajssG —w—w^——gaggRwwiiiiii iwu—«ni bhb—■ Fla még' vásárolhat szoknyának való maradékokat, blúznak való reszliket, rendkívüli alkalom sport, turista és fürdőruhák beszerzésére. Hallatlan olcsó árak t m * /W M M M /ffl C/uj, Cen. Neculcea ucca 2 WjT {Renner-palota) Nem mindenki szereti ol­vasni a statisztikai kimutatá­sokat, holott ezek a mai világ a mai élet legizgalmasabb, leg­érdekesebb és legtanulságosabb olvasmányai. Budapest közélelmezési bizottságában beszámoltak arról, hogy az év első felében, tehát ja­nuártól julius elsejéig, 33 százalékkal emelkedett a magyar főváros élelmiszerfogyasztása. Ez tehát azt je­lentené, hogy Budapest, a budapestiek gyomra de­geszre dagadt, gyerünk hát egy-két lyukkal kijebb azon a bizonyos nadrágszijjon! Gyönyörű eredmény! 33 százalékos hlzókura! Vájjon mit jelent ez?.., Csökkent a munkanélküliség, emelkedtek a kereseti lehetőségek, vagy olcsóbb lett az élelmezés?... Ked­ves olvasó, oki távol élsz a fővárostól és nem látod az Igazi nyomort, az igazi szenvedést, ne hidd, hogy Bu­dapesten minden fenékig tejfel! De nem ám! ... Hall­gassuk csak tovább a hivatalos féléri mérleget, a félévi közélelmezési statisztikát! ... A húsfogyasztás 13.000 métermázsával csökkent. A tejfogyasztás 14.000 literrel kevesebb 1934- első felében, mint 1933 első fe­lében volt... Megdöbbentő két adat. Budapest nem eszik húst és nem iszik tejet. Az olcsó és jó élelmisze­rek pesti versenyében lemaradt a hús, a tej, és a pék­sütemény ... A fogyasztás titkos bojkott alá vette a kevésbé jót, a drágát és a drágábbat... íme a milliós magyar főváros élethü fotográfiája, a legjellemzőbb, a legszembetűnőbb lencse tükré.bcn: a pestiek gyomrán keresztüli Fodor Klárinak hívják. Arc­képe a külföldi világlapok el­ső oldalairól mosolyog le rám. Néhány héttel ezelőtt még egy alföldi város színpadán láttam szerepelni. Tizenhat éves, Folytonos botrányo­kat rendezett a kisvárosban, meg a szomszédos kis­városokban, ahol a társulata állomásozott. Büszkén mesélte el, hogy ebben az évben már háromszor fes­tette be a haját a siker érdekében. Eredetileg szőke volt. Aztán fekete lett, majd platinaszlnü, végül vö­rös. Vörös volt akkor is, mikor a kiskorúak bírósága elitélte, mert cigarettázott a színpadon, a színfalak mögött. Vörös volt a haja is, meg az arca Is, de nem a szégyentől, hanem a büszkeségtől ... A botrányaira is büszke volt nagyon. Sok verekedés, lovaglás ügy, párbaj, affér, tombolt körülötte a kisvárosban. De Fo­dor Klári ennél többet akart. Országos botrányokat akart. Hires akart lenni .,. Nem sikerült neki... Oo- szágos botrányai nem voltak, ezen a réven nem lett hires... Most hires lett azon a réven, hogy Becsben megnyerte a nemzetközi filmverseny első diját és az öreg Laemmle, az amerikai Universal Film Corpora­tion elnökigazgatója leszerzödtette a tizenhatéves vi­déki kis színésznőt és viszi magával, illetve küldi ki gyámkodó fedezettel Hollywoodba... Az anyja vidé­ken volt primadonna. Talán még ma is az, Az apja komikus színész egy pesti operettszinháznál. Egyszó­val szinészvér. Igazi, hamisítatlan szlnészvér. Még a Megyerlek fajtájából ... A kisvárosban, ahol uutól- jára játszott, most mindenki veri a mellét. Megmond­tuk! Tudtuk, hogy sokra viszi!... Ezzel szemben az az igazság, hogy Fodor Klárit nem szerették a jó vi­déken. A jó vidék nem szereti a kezdőt, az ismeret­lent. A jó vidék a pesti sztárért lelkesedik. . . Fodor Klárit majd csak akkor fogják igazán szeretni egy­kori kisvárosi szinészkedése területén, ha mint holly­woodi filmsztárt látják viszont a mozilepedön! Kovács Pálnak hivják. Ha németnek születik: Paul Schmidt. Ha angolnak, vagy amerikainak P. Schmitto . . . Kovács Pál. Tiszaburán szüle­tett, Jásznagykunszolnok vármegyében, a szolnoki jászkun bakákkal ment a harctérre és Zimonynál, mi­kor egy municiós ládával a vállán át akart úszni a Dráva folyón, halántékon találta a puskagolyó... Mi­lyen szép szimbóluma az egész nagy rilágrengésnek!... Hát még, ha hozzá tesszük, hogy a halál pillanatában nem Is volt hivatalos háború, csak olyan határmenti puskadurrogtatások folytat! Kovács Pál tehát, amikor még nem is volt hivatalosan világháború, a municiós ládát vitte a vállán, úszott a Dráva árjaiban és pi­ros vére kicsöppent a habok közé. A Dráva vitte, vitte magával Kovács Pál tiszabural születésű jász­kun baka piros vérét a Dunába, a Duna tovább vitte a Fekete tengerbe, a Fekete tengerből átáradt a Föld­közi tengerbe, onnan a Nagy-Óceánba, addigra pedig már vérpiros volt minden a világon, addigra az egész világon ropogtak a puskagolyók, bömböltek az ágyuk, csapkodtak a srapnellek és sok száz, sok ezer, sok száz ezer Kovács Pál követte az első Kovács Pált a tulri­Komoly elhatározások előtt (házasság, társasüzletre vonatkozó meg- á'Japodás, valakinek bizalmi állásra való alkalmazása stb.) ismerje meg az illető jellemét! Küldje be egy nehány soros (lehetőleg tintával írott és aláírással ellátott) leve­lét vagy más írását, közölje az életkorát és azt, hogy férfiről, vagy nőről van szó. Néhány nap alatt precíz jeüemvnegáHapitást kap szigorú diszkréció mellett. Megál­lapítás díja váiaszbclyeggel együtt 50 lej. mely összeg levélbélyegekben küldendő oe a kiadóhivatalba „Grafológus“ jeligére. lágra! ... Kovács Pál, I. Kovács Pál, Zlmonyban van eltemetve. Hősi hamvait most hazahozzák Magyaror­szágra. Szolnokon temetik el Kovács Pált, a nagy vi­lágrengés, a gigászi temető első halottját, Szolnokon, a megyeszékhelyen, ahol a jászkun bakákhoz besoroz­ták katonának. A Tisza mellett született. Apja, anyja ma is él. Egyszerű zsellér emberek. Kontyosíedelü há­zuk udvarán öreg fűzfa áll. Ez alatt az öreg fűzfa alatt üldögélt Kovács Pál, mikor elbúcsúzott az édes szüléktől, hogy mennie kell a háborúba! ... A szol­noki Tisza partján ásnak uj sirt Kovács Pálnak. Egy másik öreg fűzfa áll Itt Is ... Éppen olyan öreg, ép­pen olyan szomorúan bólogató, susogó, sóhajtozó a szőke folyam felől fujdogáló szellőben, mint az a má­sik, ott Tiszaburán, ahol Kovács Pál bölcsője ringott. A szolnoki temetésre hivatalosan meghívják a hadvi­selt államok képviselőit. Az egykori ellenfelek állják körül a sirt, minden háborús nemzet képviselője ott lesz, amikor hull, hull a göröngy Kovács Pál kopor­sójára. Arra a koporsóra, mely a világháború első hősi halottjának szomorú emlékét idézi ... tMMMMMOMMMMMMMMMMMM« Az adóbon-tragédi a Az 1934. április 1-ig fennálló összes nyugdíjhátrálékért bonokat kapnak a nyugdíjasok, akik igy követelé­sük hetven százalékát veszítik el (Kolozsvár, julius 14. Saját tud.) A nyugdí­jasok közel két év óta sürgetik az 1932. évről még fennmaradt hátralékos követeléseik kiegyenlítését, az erdélyi nyugdíjasok szövetsége már eleve tilta­kozott az ellen, hogy ezt a hátralékot a névérték­nek ma alig harminc százalékát érő adóbonokkal egyenlítsék ki. A liberális kormány többször tett ígéretet a hátralékos nyugdijösszegek kifizetésére, a kiutalás azonban állandóan késett, mig most megjelent a kifizetést elrendelő pénzügyminiszteri utasítás, amely azonban nem sok örömet hozott. A pénzügyminisztérium a folyó évi julius 10-éii kelt 31.114, szám alatt rendeletet intézett az összes kifizetési pénzügyigazgatóságokhoz, hogy a Monitorul Oficial folyó évi julius 6-i 153. számá­ban megjelent és az állam régi tartozásainak likvi­dálásáról szóló törvény értelmében fizessék ki adóbonokkal az összes nyug­díjhátralékokat, amelyek 1934. évi ápri* lis 1-ig fennáUandk, illetve c határidő előttről származnak. A rendelet értelmében az érdekelteknek ké­rést kell benyujtaniok az Amortizációs Pénztár űr­lapjain az illetékes kifizetési pénzügyigazgatósá­gokhoz, amely kérések alapján, a jogigény elisme­rése mellett az érdekeltek megkapják az illetékes adóhivatalok utján a követelésük kiegyenlítésére szolgáló adóbonokat. Abban az esetben, ba a nyugdíjas időközben lakást vált óztál ott volna, a kérdésben ez a körül­mény feltüntetendő és megjelölendő az a fizetési pénzügyi hatóság is, amely a hátralékos követelés­nek adóbonokkal való kiegyenlítésére jogosult, A rendelet tehát azt jelenti, hogy a nyugdíja­sok az 1932, év április _junius haváról elmaradt nyiígdijösszegeiket sem készpénzben, hanem adó­bonokban kapják meg, amelyeknek névértéke a hivatalos tőzsdei jegyzés szerint ma alig 32_.,r'"“' százalék, a nyugdíjasok tehát elvesztik hátralékos követelésüknek kb. 70 százalékát. Legsúlyosabban érinti a rendelet azokat a ha­dirokkantakat, hadiözvegyeket, és hadiárvákat, akiknek 1934. évi április 1-ig több hónapra vissza­menő nyugdijkövetelésük áll fenn és akik egyéb­ként is alacsonyan megállapított illetményüknek jelentős részét veszítik el az adóbonokkal való ki­fizetés formájában. Dr. MŰNK ARTHUR: A NAGY KADER cimü 440 oldalas, díszes kiállítású, rendkívül érdekes és izgalmas hadifogoly regényét 144 lej helyett portóköltséggel együtt 30 lejért küldjük minden előfizetőnek, aki a julius havi előfizetését is rendezte, vagy most előfizet a lapra. Ragadja meg az alkalmat és fizessen elő a Keleti Újságra, hogy élvezhesse azokat a páratlan előnyöket, amelyeket az előfizetők­nek állandóan nyújt. Budapest gyomra Az uj magyar filmsztár A világháború első hősi halottja

Next

/
Thumbnails
Contents