Keleti Ujság, 1934. július (17. évfolyam, 145-170. szám)

1934-07-16 / 158. szám

Hová sietünk? Ktnnajsso B$$a ss A nyaralási felszerelés gondjai Gondolnia kell az út ús a nyaralás ösz- szes szükségleteire. Nem szabad semminek sem hiányozni ahhoz, hogy a jól megérde­melt pihenésben tényleg megtalálja örömét és az áh tott nyugalmat. De mindenekelőtt nem szabad hiányoznia a kölnivíznek, hi­szen ez teszi életvidámabbá, ez fokozza a nyaralás, fürdőzés örömeit. Természetesen csakis olyan kölnivízről lehet szó, amely kielégíti azon magas minő­ségi követelményeket, amelyeket minden jóizlésü ember annyira becsül: egyesíti ma­gában a ritka és finom, tartós, állandó és mégis enyhe illatokat. Ez az a kölnivíz, melynek nem szabad hiányoznia az Ön egyénien Összeállított utiíölszereléséből: (áld kölnivíz * MIGNOT-BOUCHER illatszerészet Páris készítménye Négy hónap óta van önkívületben, félre- beszél és titkokat leplez le egy 12 éves leány A kibeszélt titkok hatása alatt sokan elköltöztek a környékről Ha jövendő századok kutatói jellemezni fogják azt a kort, amelyben ml élünk, „a sietés korszaká“- nak fogják nevezni. Nem gondolok most a technika vívmányaira, amelyek a gyors és egyre gyorsabb tem­pót szolgálják és a sietség rekordjának jelképei. Nem szólok még a sportokról sem, amelyek többé-kevésbbé mindig a gyorsaság fokozására voltak beállítva. Az egyén sietéséről szeretnék beszélni, arról a türelmet­lenségről, amely a lelkeket korbácsolja, arról az ideg őrlő iramról, amely az egyes ember életütemét dik­tálja. Kezdjük a lakásberendezésen: maguk a bútorok az állandó helyzet- és formaváltozás szolgálatába sze­gődtek. Könnyen szállítható, több célra átalakithat-e, két- vagy többéltü tárgyakként alkalmazkodnak a la­kók nyugtalanságához. Ez nemcsak a kényszerű taka. rékosság jele, nem is csak a szűk hely követelmény*., hanem a mai Ízlés és kapkodó fantázia parancsa. Ugyanez idézi elő a folytonos utazgatás lázas őrü­letét is, ma, amikor a határok elé szinte elháríthatat­lannak látszó akadályok tornyosulnak. Nem drágább és nem kevésbé egészséges az egyöntetű párhetes nya­ralás valamely szerény fürdőhelyen, mint tíz weekend az országban keresztül-kásul, vagy egy párnapos tár sasutazás exotikus tájakra. Ez nem a világlátás és művelődés vágya, csupán a helyváltozás ideges haj- szája. Mert például mit lát meg Itália mükincseibő. Velencétől Pompejiig az előképzettség nélküli társa* utas öt nap alatt és mi öröme van a fáradtlábu dro- guistasegédnek az Akropolis számtalan lépcsőfoka ban? Siethetett kedvére, lelkendezve indult és lihegve tért haza s mig fejében a zavaros emlékek tömkelegé kergeti egymást, már azon töpreng, mikor s hol sze­rezhetne uj benyomásokat. Sietnek a fiatalok a szerelemben. A lassú udvar, lás kiment a divatból, a gyorslejáratu fiirt felel meg a mai tempónak. A házasságok szinte csak rövid át­menetek a válások időszakai között. Amily sietve tö­mörítik szerelemmé a futólagos tetszést, éppoly lia-. mar mélyítik szakítássá a múló civódást. A legmagasztosabb művészettől a legp'rózaibb táp­lálkozásig mindenre rányomta a sietség, sokszor tor­zító, bélyegét. Nézzük meg a modern szobrokat, képe­ket, melyik művész ér rá részleteket kidolgozni, pers­pektívát tanulmányozni, kompozíciót felépíteni? Nagy alkok hevenyészetten laza kapcsolódása ma a műalko­tás, — a siető néző futó pillantása ebből is nyer im­pressziót és közelről megnézni úgy sincs türelme. Ze­nében még a klasszikusok legjobb interpretálóinál is észrevehetjük, hogy a hallgató idegkövetelménycinek megfelelően sokkal gyorsabb tempót vesznek az ada­giénál, mint húsz év előtt, nem beszélve a könnyű ze­néről, amelyben a melódiát szinte csak markirozó gyors-ütemü jazz az andalgóan cifrázó cigányt telje­sen kiütötte a nyeregből. Bálban sértés a szép leányra nézve, ha egy-egy fordulóban nem kéri le a táncosok egész sorozata (hol vannak a régi táncrendek gondo­san beosztott ,,tour‘'-jai!), a változatosság türelmet­lensége nyilvánul meg itt is. Etelek és italok is hozzáformálódnak a kor köve­telményeihez. A kényelmesen elfogyasztandó habos sü­temény helyébe az olasz oukrász gyorsanolvadó fagy­lalttölcsérei léptek és a hosszú, kedélyes borozgatás helyett az egy kortyban felhörpinthető coctail adja meg az alkohol néha nélkülözhetetlen mámorát. A mozi azért a legkedveltebb szórakozás, mert a néző szeme előtt két órán belül peregnek le egész életek, a mindenható gép legyőzi tér és idő megkötöttségét és egy röpke pillanatra élő valósággá válnak a fantázia korlátlan lehetőségei. És mint ahogy a mai ember tovasiet az örömeitől, éppoly kevéssé ér rá időzni a bánatainál. Ezért nem divat már a gyász. A válás fájdalma sokszor intenzív talán, de az élet irama elragadja a gyászolót a sirhant mellől. Elment az anya, az apa, a testvér, vagy a hit-, vés, de az ittmaradottat csakhamar visszasodorja a ro­hanó élet a jelen forgatagába. Uj ruhák vágya, uj él­mények kényszere, uj szórakozások vonzása a külső és belső gyász jeleit napokon belül letörlik és a tova­siető élet mindent elsöprő vihara alaposabban temet» el a holtat, mint maga a sir. Az élő kíméletlen a ha­lottal szemben, de nem türelmesebb a saját életéve» szemben sem. Sohasem volt annyi öngyilkosság, mint most. Mert ki érne rá kivárni, amíg jóra fordul a rossz? Kisdiákok a szekunda elöl pótvizsga helyett a halálba rohannak, szerelmesek lassú küzdelem he­lyett a revolverlövés gyors megoldását választják. Át­meneti pénzzavarok kinos megtárgyalása, esetleges vétkek levezeklése helyett gyorsabb és véglegesebb a halál nyugalma. És amennyire kész a mai embei a saját élete után pontot tenni, éppoly könnyen ragad fegyvert embertársa ellen is. Féltékenység, szerelem, gyűlölet, pénzvágy és bosszú, — minden emberi indu­lat, amely minden időkben dúlt a lelkekben és keserű panaszt fakasztott az ajkakon, ma gyilkos fegyvert ad a kezekbe, mint a siető elintézés leggyorsabb esz­(Bukarest, julius 14.) Érdekes eset tartja izgalomban Piatra-Neamtz város lakosságát. Maria Grigore Melente 12 éves leány négy hó nap óta önkívületi állapotban alszik. A leány kisebb sérülést szenvedett, amely után lethar- gikus állapotba került és az orvosok minden kísérlete ellenére mai napig sem sikerült esz­méletre téríteni. A négy hónap óta alvó leányka alig vett ezalatt az idő alatt ételt magához. Csak ritkán, éjszakánként, amikor önkívületi állapotából pillanatokra felriadt, tudja édesanyja nagy nehézségekkel reábirni arra, hogy egyék vala­mit. A leány állandóan beszél és olyan titko­kat leplez le a város lakosairól, amelyek rend­kívül kellemetlenek az érdeketekre. Piatra- L ............................................................................... közét. Régi sorstragédiák távoli borzalmai elevened­nek meg ma békés polgárok családjaiban, de ezeket a kétes hősöket nem vezérli eszme, csupán könnyelmű sietség és lelkiismeretűket nem ostorozza a büntető fúriák lángoló korbácsa, hanem elnéző birák jóindu­lata talál mentséget meggondolatlan tettükre. Sietés-és rohanás, menekülés és üldözés, türelmet­lenség és hajsza a mai élet képe. Megnyugtató és pt« hentető, fékező és lekötő ellenee mindössze egyetlen egy yan benne: az irodalom. Mint gyógyító ir a sebre, mint üdítő forrás a tikkadt szomjazóra, olyan zsongi- tóan hatnak a könyvek a mai emberiség idegeire. Egyedül az írók azok, akik ráérnek. James Joyce pl. huszonnégy óra eseményeit kétezer oldalon irja 1», Neamtz város és a közeli Calugareni község, — ahonnan a gyermek származik, — lakosai közül a leleplezések hatása alatt számosán el­költöztek­A leány betegágyánál állandóan kiváncsi tömeg verődik össze. A gyermek tényeket tár fel életükből és azt hirdeti, hogy a lakosság­nak vissza kell térnie az ógörög naptárhoz, különben vége lesz a világnak... Sokan ebből azt következtették, hogy misztifikációról van szó, mert a leány apja is lelkes hive a régi naptárnak- Orvosi bizottság azonban megálla­pította, hogy a leány a sérülés következtében tényleg négy hónapja mély álomba merült, sú­lyos beteg és ezért elrendelték kórházba szál­lítását. Galsworthy, Wassermann és mások egyes családot? történetébe aprólékos figyelemmel mélyednek bele és teremtő fantáziájuk addig ad életet uj és uj generá­cióknak, amig ők maguk el nem hagyják a földi létet. Memoárok, levelezések, életrajzok, történelmi regé­nyek az örökéletü multbanézés're késztetik a múló je«, lenben sohasem pihenő olvasót. Thomas Mann meg, mutatja nekünk, hogy évezredek óta az ember meddff harca változó jelszavakkal egyazon célokért szakadat­lanul folyik és az érzések árja mindig visszatér kiin­dulási pontjához: a percért küzdők megpihennek aj ősatyák lassú menetű történetében. Joggal mondhat­juk, hogy ma már csak a papir türelmes. Kassandra.

Next

/
Thumbnails
Contents