Keleti Ujság, 1934. június (17. évfolyam, 120-144. szám)

1934-06-08 / 126. szám

2 KUETlUísm a BES5B0 Zetetzkij: Műszaki szempontból természe­tesen. . . » ...... .....— Mánia Gyulánál \Alexandrini: Hogyan jutott ön el Maniu miniszterelnökhöz? Zeletzky: Bevezetett szokása a cégnek, hogy képviselője az egyes országokban bemutatkozó látogatást tesz a miniszter­elnöknél és a hadügyminiszternél. Alexandrini: Ön csak azért volt ott, hogy bemutatkozzék? Nem tárgyalt a hadifelszerelé­sekről? Zeletzky: Sohasem! Alexandrini: Az előttünk fekvő memoran­dumban ön azt mondja, hogy Cihoski és Popescu tábornokok tanácsolták, hogy menjen Mamiihoz és számoljojn be a fegyverkezés helyzetéről? Zeletzky: Lehetséges, hogy a fegyverkezés modernizálásának kérdéséről volt szó Az árak megáílnpitásáró: Alexandrini: Hogvan és kivel állapították meg az egységárakat? Zeletzky: Az árak világpiaci árak, amclvek közismertek és amelyeket a központ állapított meg. Alexandrini: Kivel vitatta meg a finansziro- zási tervet? Zeletzky: Sica Popescu tábornokkal, aki tiz évi hitelt kért. Én 9 százalék kamatot igé­nyeltem, de a tábornok csak 5 százalékot volt hajlandó adni. Ezután a jugoszláv és a román rendel -sek közötti árdifferenciáról beszélnek és Zeletzky hangsúlyozza: elismerték már, hogy a Románia számára megállapított árak nem voltak kedve­zőtlenek. Ha Önök nem hiszik ezt, úgy a Skoda- cég hajlandó bármikor elfogadni a jugoszláv szerződésben megállapított feltételeket. Juntán elnök elten kérik a vizsgálatot Zeletzky ezután a kiskapusi és kudzsiri gyárak építésére vonatkozólag folytatott tár­gyalásokról beszélt. lunian: Visszaemlékszem, hogy Zeletzky annakidején hozzám jött és tanácsot kért, váj­jon a Skoda-cég által a Kiskapusra és Kudzsirra vonatkozólag javasolt feltételek összeegyeztet- hetők-e a román törvények rendelkezéseivel? Calinescu volt nemzeti-parasztpárti állam­titkár Iuniannak e kijelentéseivel kapcsolatban kéri, hogy tisztázzák a Iuniannál tett látogatá­sok körülményeit és pedig azt, vájjon lunian a Skoda-cég képviselőjét, mint egyszerű ügyvéd fogadta-e, vagy pedig mint volt miniszter és a nemzeti parasztpárt volt tagja? Heves szóváltás keletkezik, mire a bizottság kéri, hogy Zeletzky hagyja el a termet . Calinescu kéri, hogy Zeletzkyhez a követ­kező kérdést intézzék: — Milyen hatalma volt, hogy össze­hivathassa a parlamentet? Condrus kéri, hogy a vizsgálatból ne csinál­janak politikai pert! Calinescu élesen kiáltja: — Itt állandóan és elejétől kezdve egy politikai párt perét csinálták, ez az igazság! — Azaz megkísérlik, hogy töbj) part pere legyen belőle, — tette hozzá Milea. — Calinescu szerepe úgy látszik az, hogy áz én peremet inditsa meg, — mondotta az el­nöki székből lunian. Calinescu: lunian tendenciózusan intézett kérdéseket Zeletzkyhez. Én a bizottság elé pártomnak azzal a határozott utasítá­sával jöttem, hogy járuljak hozzá en­nek a kérdésnek a tisztázásához és akárkik a bűnösök, azokat hozzuk nyilvánosságra, kímélet nélkül büntessük meg őket Íme azért kell tisztázni, vájjon lunian Zeletzkyt ügyvédi, xagy más minőségben fogadta-e, SELECT MOZGU Szenzációs premier! Szenzációs premier! Stan & Bran (Az agglegény-apák) — Ha jól akar mulatni, nézze meg a filmet! Két órát nevet, lia tanácsunkat követi. Hétfőtől az előadások kezdete: fél 4, él 6, lét 8 és fél 10 érakor. !• özk^dvelf komíku- so- legu abb nagyszerű vígjátékit A haza szolgálatában leqnap a leszerelési konferencia teljes felborulásától tartottak, mára a lielyzet megeny hűit Barthou és Henderson kimagyarázlák magubal Pénteken folytatják az értekezletet (Genf, junius 6.) Az európai nagy metropoli­sokban s ma már Párisban is idegesség és izga­lom uralkodik politikai körökben a genfi esemé­nyek miatt. A leszerelési konferencia utolsó két napján úgy alakult ki a helyzet, hogy Anglia határozottan és egyenesen szembekerült Francia- országgal. Barthou beszédének első hirei után nem vették észre Parisban ennek az éles ellen­tétnek súlyos jelentőségét, később azonban arra eszméltek rá, hogy ennek igen komoly következ­ményei lehetnek­A párisi reggeli lapok egyöntetűen helyeslik, hogy Barthou Ilendersonnal szemben megvédte azt a francia tételt, hogy előbb biztonságot kell létrehozni és csak azután jöhet a leszerelés. A to­vábbi tárgyalások lehetőségét a lapok pesszimisz- tikusan Ítélik meg. Azt Írják, hogy az értekezlet a tegnapi viharos ülés után most már végóráit éli és szemrehányást tesznek Angliának, hogy az európai erők egyensúlyának politikáját akarja megvalósítani. Herriot, az Ere Nouvelle-ben üd­vözli Barthout, aki szerinte meghiúsította Hendersonnak azt a tervét, hogy meg­alázza Franciaországot a Népszövetség előtt. mondja, hogy Barthou mindent elkövetett, az értekezlet szét- robbantására és azt jósolják, hogy minél előbb eltávoznak a genfi kiküldöttek, annál inkább javára lesz ez a bekének és a leszerelésnek. Az angol lapok véleménye szerint Franciaország és Szovjet- Oroszország „Biztonság mindenekelőtt“ jel­szóval fegyvereken nyugvó védöszövctségi rendszert akarnak kiépíteni Német, ország ellen és ez élezte ki az ellen­téteket. — Ezt a rendszert nevezik ők biztonságnak és ehhez akarják megnyerni a Népszövetség áldását — írják az angol lapok. Olaszország magatartása. Az utóbbi napokban tüntetőén, némán visel­kedett az olasz delegátus, de most ő is felszólalt és az angol hatalmi csoport mellé állott, úgy, hogy most már nyíltan kialakult az angol-olasz semleges csoport a francia-orosz kisantant németellenes csoporttal szemben. (Folytatás a 10-ik oldalon.) Ezzel szemben a londoni Daily Herald azt Tg.. telirefi-marcsvatárhelyl nyilvános* , ogu francia nyelvű leány intézel Gimnáz:UTi, óvoda, továbbképző, internátus, fél-bennlakás, kinnlakás, jó leveg , családias élet. gondos nevelés, konzervátórium, torna. Minden Selvilígisitással a „Francia Gimná­zium Igazgató-ága“ szolgál. Felvételi vizsga a- I ső gimnáziumba junius 21-én és szeptember 3 án. M Ónként jelentkezett dr. Wilkovits Béla szatmári orvos, akit a töt vényszék 200,000 lej kaució ellenében szabadlábra helyezett (Szatmár, junius 6.) A halálosvégü tiltott műtét ügye, mely napokon keresztül foglalkoz­tatta az ország sajtóját, újabb fordulatot vett. Dr. Vasvári Sándor vezetőügyész, a vád képviselője kérte, hogy a magzatelhajtással vádolt orvost tartóztassák le. Ehhez az indít­ványhoz ma meglepetésszerűen az orvos ügy­védjei, dr. Demian Titus és dr. Benedek Pál is hozzájárultak, mert ezzel a- lépéssel elérik, hogy az egész eljárást gyorsabb ütemben lehet befejezni. Ma délelőtt felkelt betegágyából dr. Wil­kovits Béla, akit a tragikus eset teljesen meg­tört és megjelent bírái előtt. A törvényszék vádtanácsa azonnal összeült és megerősítette az orvos 30 napos vizsgálati fogságát. Ezután az aktus után a védőügyvédek 200000 lej kaudió ellenében dr. Wilkovits Béla szabadlábrahelyezését kérték, amit a törvény­szék a főtárgya,lásig el is rendelt. A fiatalon elhunyt Gyimes Dezsőné kezelő­orvosa tehát rövidesen a főtárgyaláson tisz­tázhatja magát a súlyos vád alól. A közelebb­ről megtartandó főtárgyalás elé óriási érdek­lődéssel néz Szatmár társadalma. Siancu Emil pörbe keveredett Ghstman Traiannal, aki nem akarta aláírni az érdekében felterjesztett memorandumot (Kolozsvár, junius 6.) Gherman Traian dr- ügyvéd és Siancu Emil, a Hintz-gyógyszertár előtti trafik tulajdonosa állottak ellenfelekként szemben egymással ma délelőtt a kolozsvári járásbíróság előtt. Amikor Siancu a bukaresti törvényszék folyosóján lelőtte Tischler Mór vállalkozót, mozgalom indult meg barátai ré­széről, aláírásokat gyűjtöttek szabadlábrahelye- zése érdekében. Gherman Traian dr. ügyvédet is felszólították a felterjesztés aláírására, de ő elutasító választ adott. Mikor aztán Gherman és Siancu legközelebb találkoztak, Siancu szemrehányásokat tett az ügyvédnek, többek között azt a kijelentést tette, hogy Ghermant a Tischler-család, lefizette. Gherman feljelentette Siancut, aki a tár­gyaláson tagadta, hogy igy nyilatkozott volna. Gherman állítását a tanuk sem tudták igazolni. Siancu ugyanokkor viszont vádat emelt Gha­mun ellen, aki — szerinte — azt mondta róla. hogy a háború alatt nem viselkedett jó román­hoz illő módon­Gherman ezt a kijelentést a tárgyaláson is fenntartotta és azzal indokolta, hogy amíg ő Siancut a háború alatt arra akarta rábeszélni, hogy szökjenek át együtt a román hadsereghez, addig Siancu 'mindent elkövetett, hogy az osztrák-magyar hadseregben aktiválják■ Öt kü­lönben többen is figyelmeztették arra, hogy óvakodjék Sianqutóí, mert a magyarok be­súgója. A bíróság az Ítélet kihirdetését junius 12-ro halasztotta.

Next

/
Thumbnails
Contents