Keleti Ujság, 1934. június (17. évfolyam, 120-144. szám)
1934-06-08 / 126. szám
3rJDA?SSr V Péntehf tOM. funius 8. — Ára 5 lej Előfizetési árak belföldön: Egész évre 800, félévre 400. negyedévre 200, egy hóra 70 lej. Magyarországon: Egy írre 60, félévre 25, negyedévre 12.50, egy hónapra 0.50 pengő. Egyes számok az Ibusz elárusító kioszkjaiban. OKSZAGOS MAGYARPARTI LAP XVII. ÉVFOLYAM — 126. SZÁM. Felelős szerkesztő: SZÁSZ ENDRE. Szerkesztőség, kiadóhivatal ős nyomda: Cluj-Kolozsvár« Baron L. Pop ncca 5. szám. Telefon: 50$. — Levfieüssi Cluj, postafiók 101. szám. Kéziratokat senkinek seta küld vissza és nem is őriz meg a szerkesztőség. Miniszterelnökök, miniszterek szerepéről vallatták Zeletzky t A Mániáinál tett bemutatkozó látogatás — A parlamenti vizsgálóbizottság mai elnökénél, Iuuiannál is többször fordult meg a Skoda-ügynök — Tisztázást követel a nerazeti-parasztpárt Éles összecsapás az elnök ás Calinescn volt miniszter között Vágóra á , A Ne adja az Isten, hogy a sötét jelelíh’ífl,-leolvasható vész jóslások valóra váljanak-/ és félelmetes minden hir, ami most Géniből- étkezik! A tanácskozások felelős résztvevői úgy -beszéMek' és olyan magatartást tanúsítanak, mi^tháállibMc alatt, a felszin alatt dübörögne a föld,. Felgyülemlett forrongó, félő, védekező, veszedelmeket látó s izgatott elemek kavarognak s a földalatti morajt kezdik érzékelni, hallani a vén föld mai egyszerű lakói is. A földnek a népei, itt is, ott is. kezdik elveszíteni idegnyugalmunkat, mert a világtörténelem vezető központjaként dolgozó Cenfből nem érkezik egyetlen egy szó, egyetlen egy jel, ami megnyugtató; volna. A leszerelési konferenciáról, a sokesztendei huzavonás múltja után, most megállapítják, hogy a végóráját éli. Ahogyan ez a konferencia indult, nem lehetett hozzá reményeket fűzni. Egész működése annak a kimutatására adott alkalmat, hogy nem akarnak leszerelni. Konferencia nélkül talán még megtarthatták volna a hitet, hogy meg van a szándék a fegyverkezés leépítésére. A tanácskozások, kiviláglott mélységes ellentétek, viták, izgatott szembcállások csak e hitet rombolták le s a történtek után egyáltalában nem lesz meglepő, ha tényleg a végéráját ülik most Géniben- Nem meglepő, nem váratlan, nem véletlen s nem is érthetetlen. De mégis megrá- zóan megdöbbentő ez a szó: végóra. Ha igaz az, hogy a leszerelési konferencia képes lett volna irányítani a világtörténelmet s ha tényleg csak onnan lehetett volna várni a messzire tartós békének a biztosítását, akkor ez a végóra nemcsak a genfi zöldasztal körüli tanácskozó együttes számára ütött. Akkor ez az óraütés hatalmasat kondid végig az egész világon, zugóhangjával hordozva szét a vészjelt. Talán — és ebben vau a legkomolyabb reménységünk — ki fog derülni nemsokára, hogy az egész leszerelési konferenciának tulnagy fontosságot tulajdonítottak. Legnagyobbat azok, akik a békeszerződésekben életre hivták s ugyanezek az addig eltelt időnek folyamán, lehalványi- tották a jelentőségét. A nyers erő maradt' a világ fölötti tatalom s a konferencia mint nemzetközi iórum nem kapta meg a hatáskört az irányításra. Bármiképpen tanácskoztak, a hatalmi erők más irányban ^ indultak a háború utáni továbbfejlődésre. Ezért nem kell kétségbeesni még afölött, ha rákonditják a befejező harangot a tanácskozásra- Ezért nem okvetlenül jelent biztos háborús veszedumet az, ha hivatalosan^ megállapítják, hogy nincsen miért tovább szónoko'lni. Mennyi ren geteg pénzébe került az országnak ez a konferenciazás. Megmaradna ez a pénz is. Biztos ez a reménység: a konferencia, felborulásából nem okvetlenül következik a világfelfordulás. Azonban mégsem ilyen megnyugtató az, ami Géniben történik. Az uj hatalmi csoportosulások éppen azért állanak össze, mert látták, hogy végérája közeledik a leszerelési konferenciáknak. A védekezés gondolata, a németektől és másoktól való félelem, aggódás következményeképpen átcsaptak az agresszív fenyegető álláspontra. Ma az orosz szovjet nyomult előtérbe a francia szövetség nyergében- Mi lesz itt ebből a kavarodásból, ha a genfi kavarodásból fejvesztettség fog kifejlődni? A végzetnek az órája ha kondid, megbomlik a világ. Milyen háború, milyen és mikori befejeződéssel? Ezt senki sem tudja. Vész- jóslatoktól remegnek ma azok, akik gondolkozni tudnak. ~ Szerdán délelőtt a Skoda-ügy parlamenti vizsgálóbizottsága Iunian elnökletével folytatta tanácskozásait. Condrus szerint a vizsgálat összezavarja a különböző katonai rendeléseket. Iunian fplvilágositja, hogy Zeletzky kihallgatása után a bizottság eredeti programja szerint fogja folvtatnj munkáját. Ezután bevezetik Zeietzkyt. akihez Alexandrini intéz kérdéseket, arról: kivel kezdte meg annakidején a tárgyalásokat a Skoda-cégnek adott rendelések ügyében. — A tüzérség modernizálásának eszméje Mardarescu tábornoktól indul ki, kezdte Zeletzky, aki 1925-ben tanulmányt is készített erről. Az általam 1929-ben készített elaborátum négy éven át folytatott megbeszélések eredménye volt. Melyik kormánynál kezdődött? Alexandrini: ön egvik előbbi nyilatkozatában azt mondotta, hogy a Maniu-kormány alatt látszott parancsoló szükségességnek a hadseregnek modern hadianyaggal való felszerelése. Zeíetzkv azt válaszolta, hogy a modernizálás és az ütegek egységesítésének eszméje korábbi időből származik. Ezután részletesen beszél azokról a kísérletekről, amelyeket a hadügyminisztérium Tárgovis- teban, a tüzérség kiképzési központjában végzett. Iunian elnök: Amikor Sica Popescu tábornok Pilsenbe utazott, hogy a Skoda-üzemeket megtekintse, a tárgyalások már megkezdődtek? Zeletzky: Nem emlékszem pontosan, de Sica Popescu és Draganescu ezredes elméletileg foglalkoztak a hadsereg felszerelésének kérdésével. Engem azért hívtak a hadügyminisztériumba, hogy műszaki felvilágosításokat adjak, Calinescu: Tárgyalt ön folytatólagosan »t 1926—27—28. évi kormányok hadügyminisztereivel, vagy csak az 1929 évi miniszterrel? Itratíaim Tintillánál Zeletzky: A rendelés az 1925—1929 években folytatott tárgyalások eredménye volt. Az ágyuk ügyében Bralianu Vintilával is tárgyaltunk. Alexandrini és Titeanu különböző kérdéseire Zeletzky igv folytatta: — Nem avatkoztam be a fegyverkezési tervbe, tudtam mi a teendőm, milyen intencióim kell, hogy legyenek, csak ebben az irányban dolgoztam és semmi mást. — Ön ellentmond saját magának, hiszen azt állította, hogy ismerte a hadsereg összes szükségleteit, — jegyezte meg Condrus. Mezdédik a kérdezés mert ez az ügyvéd ennek a szép összeg' nck ellenében hajlandó megnevezni mindazokat a politikusokat és magasrangu állami közegeket, akik a Skoda- iizemektől pénzt kaptak. Argetoianu nem volt hajlandó csak úgy kiutalni mindjárt a tízmilliót, hanem azt mondotta: csak abban az esetben fizet, ha előbb Saligny a neveket közli. Egyben kötelezte magát az öszeg kifizetésére abban az esetben, ha a sápothuzók olyan személyek, akiktől legalább a tizmilió lejt vissza lehet szerezni. A jeiek szerint Saligny nem volt hajlandó elfogadni Argetoianu feltételét, mert a dolog abban maradt és Saligny nem jelentkezett többé kérésével sem a hadügy-, sem a pénzügyminisztériumnál. (Bukarest, junius 6.) Á Skoda-ügy parlamenti vizsgálóbizottságának tárgyalásai egyre izgalmasabbak kezdenek lenni A pártok egymás ellen igyekeznek fordítani a gyanút. Ma a bizottsági tárgyalás elnökének, Iuniannak a szerepét kezdették feszegetni. Zeletzky szerdai kihallgatása szenzációs leleplezések körül forgott. Tisztázták, hogy milyen céllal s milyen körülmények között járt közbe Salignv nevű ügyvéd a Iorga-kormány minisztereinél s hogyan akart 10—15 millió lejt keresni a Skoda-ügyből kifolyólag. A mostani megállapítás szerint Stefanescu-Amza akkori hadügyminiszter felkereste Argetoianu pénzügy- minisztert s kérte, hogy fizessen ki Saligny ügyvédnek tízmillió lejt az állam pénzéből,
