Keleti Ujság, 1934. június (17. évfolyam, 120-144. szám)

1934-06-25 / 140. szám

2 . ' ~ KiiEnUjsm 11 akik Kossuth axiómáját vallották, hogy két korona egy fejen meg nem fér- Maga Deák mondotta a kiegyezési törvény képviselőházi tárgyalásakor: „Midőn arról van szó, hogy a j fennálló törvényt a végrehajtó hatalom meg­tartsa és teljesítse, az opportunitáB nem irány­adó, mert a jogilag meg nem változtatott tör­vényt szorosan meg kell tartani.“ — De Fe rencz József ezt a kiegyezésre nézve nem volt hajlandó elfogadni. Legalább abban az érte­lemben nem, hogy a törvény minden konzek­venciájának levonásához hozzájárult volna, így a harc ugyanazért folyt, amiért korábban. Akkor is a rendek mindig csak azt kívánták, hogy az alkotmányos szabadságot biztosító törvények, amelyek siiriin fordultak elő ugyat. a Corpus Jurisban, de amelyeknek valósággá válását a Habsburgok mindig meghiúsították, ne csak papíron maradjanak. I A nemzeti ellenzék a kiegyezési törvény végrehajtását teljes joggal követelte. A tör­vényből folyó legelemibb követelmények is — igy az uralkodó címének megállapítása, a kö­zös hadsereg elnevezése — csak lassan, foko zatosan nyernek kielégítést- A törvény végre­hajtása majdnem annyi időt vett igénybe, mint ameddig fennállt a kiegyezés, mert a közös ci- mer kérdését.csak 1915-ben rendezték. Politikai szükségszerűség volt a kiegyezés. De Ausztriá­ban mindig csak szükséges rossznak tekintet­ték, amiből Magyarország elszakadási törekvé­sét jósolták. Itt. pedig nem szüntette meg a 48 előtti régi magyar rendi életnek azt a duálisz- tikusnak nevezett viszonyát, amelyben ural­kodó és nemzet, ha harcban nem álló. legjobb esetben is egymással paktáló felekként jelent­keztek. Fennállását mindig Ausztria részéről fenyegette nagyobb veszély. Alighogy megal­kották, Andrássynak a Hohenwart trialisztikus tervével kell szembeszállni. Később is az ősz trák parlament funkcionálásának az ottani nemzetiségi viszonyok elfajulása folytán bekö­vetkezett minduntalan megakadása fenyegeti a kiegyezési mii fennmaradását. Érdekes, hogy amig annyi mindenről Írtak, a duálizmusról olyan összefoglaló, nagyobb munka, aminő a Gratzé, mindeddig nem jelent meg- Pedig a publicisztika bőven foglalkozott vele. Szorosan vett jogi történetét meg éppen elhanyagolták- E sorok Írójának a Budapesti Szemle 1918. évfolyamában megjelent nagyobb tanulmányán kívül erről semmi sem jelent meg. De ugyanígy vagyunk a kiegyezés rész­letes történetével. Most a Gratz nagy munkája végigvezet bennünket a kornak egész politikai történetén. A legkisebb részletre is kiterjedő előadás, mintha, alkalmas volna levonni a mü nagyvo­nalúságából, de ezek a részletek mutatják a politikai áramlatokat és hangulatokat a ma­guk teljességében. Kétségtelen, hogy egy ilyen munka megírására Gratznál alkalma­sabb ember alig akadt volna- Teljesen otthon van a kül- és belpolitika mezején az egykori külügyminisztériumi osztályfőnök, majd ma­gyar pénzügyminiszter és követ tájékozottsá­gával és nagy felkészültségének az egykori újságíró ügyes tollával ad kifejezést. Teljesen tárgyilagos. Amint nem habozik pálcái; törni a régi szabadelvű éra választási metódusa fe­lett és megállapítja az elkövetett hibákat, úgy visszautasít másfelől minden igaztalan táma­dást és ferdítést, amelyekkel a magyar politi­kát különböző kérdésekben illették. Nemcsak regisztrálja az eseményeket, hanem a gyakor­lati politikus szemével mindig birál is és megvizsgálja, mit lehetett volna várni, ha va­lamely kérdésben a döntésre hivatottak más­ként jártak volna eb A kor szereplő politikusairól adott jellem­zései elsőrendüek- Olyan közvetlenek, mintha a legrégiebbeket is személyesen ismerte volna. Ezek a részek kiváló erősségei a munkának. Itt is ment minden elfogultságtól- Fcrencz'Jó­zsefről a nemzeti követelésekkel szemben ta- nüsitött minden merev ellenzése mellett is ki­emeli, hogy viszont a legnagyobb harcok ide­jében sem volt hajlandó semmi olyanra, ami az alkotmánnyal ellenkezett volna. Tisza Ist­vánról és Apponyi Albertról minden kiválósá­guk mellett is megállapítja, hogy az első nem volt sokoldalú elme, a másodiknak politikai alakja pedig lényéből fakadó sok ellenmon­dást tartalmazott. A duálizmuB amolyan kényszerházasság­féle volt a két állam közt. amelyben a házas­felek eivódása tulhangzik a portán. A két ál­lam a siami ikrek módján volt összekötve egy­mással, de az egyik mindig ellenkező irányú lépést akart tenni, mint a másik. A politikai civódás ép oly állandó volt, mint a közjogá­szok vitája a dualizmus jogi természete felett. Ebben ugyanis osztrák részről az államközös­ség ismérveit vélték felfedezni- A magyar ál­láspont ellenben mindig azt hangoztatta, hogy a duálizrnus — amint neve is mutatja — két önálló államnak az egyenrangúságon alapuló szövetsége és a magyar állam szuverénitása s. kiegyezés által nem szűnt meg. A magyar fel­fogás azt vallotta, hogy a nemzet királyával egyetértésben minden ügyben szabadon hatá­rozhat. De azt ez a felfogás is kénytelen volt elismerni, hogy a közös ügyekben hiába hatá­rozna a nemzet királyával, ha ahhoz a most LEGTÖKÉLETESEBB BOROTVAPENGE „ LERESCHE V^^frAnceN&y Nwgj=Lüj r • ‘ _ gas -í'.- ■ ■ JBS as ss .........agy Repr. GL N. H. BALTHAZAR Bucureşti, Str. Şelari 7 már szintén alkotmányos kormányzatu Ausz­tria nem járulna hozzá, gyakorlatilag mit sem lehetne elérni. (Befejező közlemény következik.) Mó-f»0♦♦♦♦♦ ♦»»•»♦♦■»***■*■»♦♦♦■»♦■€ M-frM♦ MM-»»»*» Félmillió lejes kauciósikkasztás vádja a bukott szatmári bank vezérigazgatója ellen Magyarországra szökött, na(d önként jelent­kezett s végre a törvényszék elé került (Szatmár, junius 2D.) Hatodszor tárgyalta pénteken a szatmári törvényszék Bóth Lajos­nak, az egykori Szatmári Leszámítoló Bank vezérigazgatójának bűnügyét. A Leszámítoló Bank bukása után Róth Lajos újabb vállalatot alapított „Pénzváltó Bank Both & Co“ címen, amely 1932-ben kény­szeregyezséget kért. A bank kaucióval rendel­kező tisztviselői erre megtették Róth Lajos ellen a bűnvádi feljelentést kauciósikkasztá­sért. A vizsgálóbíró elé idézett bankár a kihallgatás napján, a hajnali vonattal Nagyváradra távozott. Körözőlevelet bocsátott ki ellene a vizsgáló­bíró, Róth Lajos hazajött és jelentkezett, as ügyészségen, ahol kihirdették az előzetes letar­tóztatásról szóló végzést. Kilencven napi vizsgálati fogság után helyezték szabadlábra Róth Lajost — 150.090 lej kaució ellenében. Azóta öt tárgyalás volt a- szokatlan érdekes perben, amelyben a bank hajdani tisztviselői többszázezer lejjel érdekeltek. Különböző okok miatt két éve húzódik a per, amelyet pénteken végre érdemben lehetett volna letárgyalni. Most azonban a tanuk egyrésze nem jelent meg és ezért a nagy érdeklődéssel várt tárgya­lást október 2-ra halasztotta el a törvényszék. I SELECT ■Mozgó I Ma AZ Éli Frederic March — BŰNÖM Tullaláh Bankhead mélyen megindító film. Főszerepekben ; I Következő műsor: Ha volna egy millióm Hi5sÄ!4'ik­Gary Cooper, Charier Laughton, Wiwny Gibson, Frances Gee A v«*ros>i f«sxt’risi^lolc elol^pliefnelc, tie — f*itelesitöi*l*Ief iiellctll Kivi j«lenfőséqá dönlés n nagyváradi IcöllségvcJés jóváliagyásánál (Nagyvárad, junius 23.) M os o iu polgármester, valamint Popa Mihály és Klemens Rudolf tisztviselők tegnap tértek vissza Bukarestből, ahol a város költségbetését hagyatták jóvá a minisz­tériummal­A minisztérium Nagyvárad város költségvetését csak nem változtatás nélkül jóváhagyta, mindössze néhány tételt módosított és a vég­összeget emelte fel 798.547 lejjel. Ezt az össze­get a tervek szerint az épülőfélben levő strandra és más egyéb munkálatok elvégzésévé fogják fordítani. Rendkívül kellemetlenül érintette a tiszt viselők egy t észét az a változtatás, amelyet a minisztérium az előléptetett tisztviselők fize téskülönbüzetére felvett tételen eszközölt. A költségvetésbe ezen a cimen 1,300.000 lejt állí tottak be. A minisztérium ezt a tételt úgy módosította, hogy miután a parlament rövide­sen megszavazza azt a törvényt, amely szerint az előléptetett tisztviselők fizetésemelést nem kapnak, ezt n?m mint fizetéskülöubözetet, hanem mint lakbérpótlékot hagyta jóvá. Ez viszont azt jelenti, hogy vi. az összeg nem csak az előlép­tetett tisztviselők között fog megoszlani. Minden változtatás nélkül jóváhagyta a minisztérium a városi üzemek, illetve a yilia- movmü, vizmü és köztisztasági üzem költség- vetését. A költségvetéseken keresztülvitt változtatá­sok a tiszí viselők létszámának kérdését nem érintik és igy az elbocsátások fenyegető réme egyelőre elvonult a nagyváradi városi tiszt­viselők feje felől. Ké je mindenütt a GOLF BOROTVA-PENGÉT! és öröme lesz a borotválkozásban (az acélipar legtökéle­tesebb alkotása) M indán »aküiliö ben kapható!

Next

/
Thumbnails
Contents