Keleti Ujság, 1934. június (17. évfolyam, 120-144. szám)
1934-06-25 / 140. szám
KllETiüJSXO ■HEB «Mn Laár Eerenc éles hangon tiltakozott a romanizaló iskolapolitika ellen Beszéde alatt letépték a parlamenti szószékre felszerelt rádió-mikrofont — A magyar képviselő vitája Anghelescu miniszterrel (Bukarest, junius 23 ) A képviselőház mai ülésén Laár Ferenc mondott nagy beszédet Anghelescu magánoktatási módostó törvényjavaslata ellen, s a beszéd közben izgalmas incidens történt. Laár Ferenc kisebbségi szempontból éles kritika tárgyává tette a törvényjavaslatnak azokat a tervezett intézkedéseit, amelyekkel újabb nagy tortúráknak teszik ki a kisebbségi tanítói és tanári testületeket. Felemlítette, hogy a névelemzéssel tömegesen akarják elhurcolni a növendékeket a kisebbségi iskolákból s ez a mostani iskolapolitika az erőszakos romanizálás célját szolgálja. A szónoki emelvény előtt állott az a mikrofon, amit a Barthou ünneplése alkalmára szereltek fel, hogy a parlamenti beszédeket a rádió közvetítse. Amikor Laár Ferenc a romani- zálási iskola-politikáról beszélt, Ghimbeseanu kolozsvári volt lupista képviselő kiszaladt a szónoki emelvényhez, a mikrofont letépte, azzal a kiáltással: nem lehet megengedni, hogy ilyen beszédet a külföldön is hallgassanak. Laár Ferenc azt a kívánságot adta elő, hogy ne igyekezzenek romanizálni a magyar gyermekeket. Anghelescu miniszter azt jelenti ki, hogy nein történik .romanizálás, sőt egyes vidékeken ma is a román gyermekeket magyarosítják. Laár Ferenc azzal válaszol, hogy Vaida volt miniszterelnöknek egy kijelentését idézi, mely négyszáz község romanizálási sikerét ismeri el. Milea képviselő a magyar idők alatti iskola- politikáról beszélt, Anghelescu miniszter pedig azt mondja, hogy az állami iskolákban ma is vannak magyar tagozatok. _Számuk azonban állandóan csökken__ mondja Laér Ferenc. _ önök kérik ezek számának az apasztását, _mondotta Anghelescu miniszter. Laár Ferenc kijelenti, hogy ez az állitás nem felel meg a valóságnak. Bejelenti, hogy a Magyar Párt nem szavazza meg a törvényjavaslatot, sőt tiltakozik ellene. A Laár Ferenc beszédét és parlamenti vitáját részletesebben ismertetni fogjuk. A kamara ülésén különben Savcanu miniszter felolvasta Barthounak azt a táviratát, amit a határállomásról küldött. Lepadatu miniszter pedig törvényjavaslatban kért felhatalmazást a kolozsvári egyetem kölcsönére. A szenátusban szintén felolvasták Barthounak a táviratát- Sarduleanu a Skoda-ügy megvizsgálására külön szenátusi bizottság kiküldését kérte. Samuila szenátor a Viitorul kormánypárti lapnak két nappal ezelőtt történt elkobzását tette szóvá s a különös eset indokairól kért felvilágosítást. ♦HiiiitHiott r 11 r I ii 11 inumHtnttttwnfHttufttttffü**11 Dandea azzal vádolja a marosvásárhelyi magyarokat, hogy meghamisították a székely főváros népszámlálási statisztikáját Dandea szerint Marosvásárhely lakosságának csak 45 szá«^ zaléka magyar — Azt panaszolíay hogy állítólag zsidókat is magyaroknak tüntettek Sei (Marosvásárhely, junius 23.) Dandea Emil, a marosvásárhelyi időközi bizottság elnöke a Curentul igazgatójához levelet intézett, amelyben a marosvásárhelyi magyarság kérdését tárgyalja. A magyar közönség már ismeri Dandeát az 1928. előtti liberális időkből, hiszen egész Erdély sajtója foglalkozott Dandea polgármester viselt dolgaival, mostani levele sem meglepetés tehátA levél bevezetésében elmondja, hogy N. Cretu tanárnak, aki elődje volt az időközi bizottság elnöki székében, a marosvásárhelyi magyarságra vonatkozó kijelentéseit akarja megcáfolni. Cretu ugyanis a Curentul április 12-i számában úgy nyilatkozott, hogy Marostordanicgye. lakosságának 65 százaléka magyar, Vásárhelyen pedig a magyarság arányszáma még nagyobb. Ez a város a magyar kultúra fellegvára cs innen indulnak ki a magyarság összes politikai akciói s éppen ezért a mai időkben államérdek volna e városnak nagyobb'figyelmet szentelni. Dandea ezzel szemben azt mondja, hogy Vásárhely az erdélyi magyarság életében sokkal Ifi- sebb jelentőségű, mint Kolozsvár, Nagyvárad, Arad, Temesvár, Brassó, vagy más székely városok. Az erdélyi magyarság politikai központja főképpen Kolozsváron van. Különben Vásárhelyen a lakosságnak mindössze 45 százalékát teszi ki a magyarság Dandea azt állítja, hogy az 1927- évi Goga- féle népszámlálás alkalmával "V ásárhelyen magyar polgármester vezetése alatt magyarok csinálták a statisztikát. A románok csak statisztáltak a műveletnél. Sok visszaélést követtek el, például egy minisztériumi vezérigazgatót, habár román neve van és orthodox vallásu, németül nem is tud, az origina etnica alapján németnek könyvelték el. Még ez a statisztika is Marosvásárhelyen a következő arányt állapítja meg: románok: 30.5 százalék. Magyarok 48 százalék, zsidók 13.5 százalék, szászok 2.5 százalék, mások 5-5 százalék. Dandea még azt is állítja, hogy a magyarság arányszámából 3 _4 százalékot le kell vonni, mert például sok zsidót a magyarok közé számítottak e magyar statisztikusok. Ugyanezek a magyar népszámlálók a megyében 53.3 százalékban állapították meg a románság, 36.5 százalékban a magyarság, 4.6 százalékban a szászok, 2.3 százalékban a zsidók és 1.3 tized százalékban a különböző nemzetiségűek arányszámátDandeának tényleg igaza van abban, hogy Marosvásárhely nem kizárólagos súlypontja az erdélyi magyarság életének. Mindamellett azonban nagyjelentőségű számúnkra- nemcsak azért, mert az erdélyi nagyvárosok közül a legmagyarabb, hanem azért is, mert nagy magyar hinterlandja van, amit éppen az erdélyi magyarság lcgerőtel4 Enyhülés 1 perc alatt Fáradtak és fájnak, sebesek és dagadtak a lábai? Azonnali enyhülést talál, ha lábait egy SaltratesRodeij fürdőbe teszi. Ä fájdalom -azonnal eltűnik; minden égéstói és duzzadástól' egy pere alatt megszabadul. Az erős gyógyhatású sók és a Saltrat Rodell által fejlesztett oxigén behatol a pórusokba és kiszívják a savakat eş mérgeket. Meg puhítják a tyúkszemeket, úgy hogy azokat" gyökerestől. mindenestől kiemelheti. Már egyetlén Saltrat fürdő után gyakran egy teljes számmal kisebb'éipőt viselhet Használjon.Sálira es Rodellt rendszeresen és búcsúzzon el mindörökre a fájó. dagadt, sebes lábaktól. Kapható minden gyógyszertárban, drogériában és illatszertárban. jesebb része a székelység alkot. Dandea odáig merészkedik, hogy a magyarokat a népszámlálás meghamisitóinak állítja be, akkor, amikor köztudomású, hogy ezt a műveletet mindig féltékenyen igyekeztek minden magyar beavatkozástól távoltartani. Azt nagyon jól tudjuk, hogy voltak névelemzések, de azt nem magyarok követték el és ez el]én a magyar sajtó mindenütt s igy Vásárhelyen is erősen kikelt, de eredményül csak néhány sajtópört kapott. Az 1927. évi népszámlálásról különben már hivatalosan is megállapították, hogy rossz volt. Nem ■ tudjuk, hogy tényleg milyen adatokat vettek fel Marostor- damegyében és Marosvásárhelyen, de a Dandea által közölt adatok csak megerősítései lehetnek s megállapításnak. Nem akarjuk számbeli arányunkat sehol sem túlbecsülni, mert reális kisebbségi politikának nem szabad fiktiv adatokon épülnie- De viszont azt sem hallgathatjuk el szó nélkül, ha valahol népünk számadataiból le akarnak faragni. A régi magyar s az uj román statisztikák is megállapították, hogy Marosmegyében a magyarság a lakosságnak kb. a felét teszi ki, viszont Marosvásárhelyen a magyarság __ még a zsidók nélkül is __ a lakosságnak kb. háromnegyed részét adja. — Öngyilkosságot kísérelt meg a rendőrségen egy kolozsvári csavargó. György István, 22 éves kolozsvári csavargót szombaton bekísérték az I. kerületi rendőrségre- Az egyik félre? eső szobában helyezték e!. Mikor kihallgatásra elő akarták vezetni, észrevették, hogy a csavargó vértócsában fekszik. Üvegdarabbal ön- gyilkosságot akart elkövetni és csuklóján felvágta az ereket- Az üvegdarab durva sebeket ejtett rajta, de az ütőeret csak könnyebben se- besitette meg. A mentők bekötözték sebeit és a rendőrség gondjaira bízták György Istvánt,
