Keleti Ujság, 1934. június (17. évfolyam, 120-144. szám)

1934-06-16 / 132. szám

vis olőhás BUDAPEST V. Szombat, 1934, juntas 13, — Ära 5 le/ Vum ţ*rt*ST pHWS Elöftot^sl árak belföldön: Egész évre 800, félévre 400. negyedévre 200, egy hóra 70 lej. Magyarországon: Egy évre 50, félévre 25, negyedévre 12.50, egy hónapra 0.50 pengő. Egyes számok az Ibusz elárusító kioszkjaiban. ORSZÁGOS M AGY ARPARTT \P XVII. ÉVFOLYAM — 132 SZÁM Felelős szerkesztő: SZÁSZ ENDRE. Szerkesztőség, kiadóhivatal és nyomda: Clnj-Kolozavár. Baron L. Pop ucca 5. szám. Telefon: 508. — Levelein!s Cluj, postafiók 101. szám. Kéziratokat senkinek sen» küld vissza és nem is őriz meg » szerkesztőség. Megnyitották, de szerdáig elnapolták a parlamentet Fejedelmi pompával fogadta Mussolini Hitlert ¥elencéiieií Már az első n^pon háromórás tanácskozást folytatott a két államférfiul — ;Ax európai sajtó a legkülönbözőbb kommentál rokkal kísért- 4k találkozást, de elismeri, hogy Európa életére döntö befolyt^^ lehet a két kormányelnök megegyezésének A világpolitika nagy eseménye Mussolini és Hitler mai velencei találkozása. Hitlert való ban fejedelmeket megillető fogadtatásban részesítette az olasz kormányelnök, olyan nagy­szabású ünnepléssel, ami erősen aláhúzza a két államférfin tanácskozásainak jelentőségét. Hogy ezeken a megbeszéléseken, amelyeknek bevezetéseképpen Mussolini és Hitler ma három óra hosszát folytattak eszmecserét, milyen kérdések forognak szőnyegen, arranézve a világ­sajtó csak találgatásokra van utalva, mert nyilatkozatok még nem hangzottak el. Bizonyos csak az, iiogy Európa minden problémája megvitatásra kerül Velencében és Európa külpoli­tikai eseményeire döntő befolyással lesz majd, hogy a közvetlen tárgyalások alkalmával milyen közös plattform fog kialakulni Németország és Olaszország reprezentánsai között, Hitler megérkezett Bukik-e Anghelescu? Csütörtökön délelőtt programszerűen, ki­rályi tróribeszéddel megnyitották a román országgyűlés két házát és nyomban el is napol­ták. Szerdáig nem lesz ülés. A bukaresti lapok azzal magyarázzák az ülések váratlan megszakítását, hogy, a folya­matban levő francia-román pénzügyi tárgyalá­sokat akarják szerdáig nyélbeütni, párhuzamo­san pedig igyekeznek még jobban lefaragni a költségvetést, mert a francia hitelezők ezt fel­tételként szabták meg és azt is kilátásba helyez­ték, hogy a jövőben a költségvetés végrehaj­tásának ellenőrzési jogát is fenntartják a maguk számára. A költségvetés körül nem ez az első bonyo­dalom. Alig pár napja annak, hogy Anghelescu kultuszminiszter lemondással fenyegetőzött, hogyha nem honorálják azokat a kívánságokat, amelyeket a kultusztárcát illetőleg előterjesz­tett. Tatarescu miniszterelnök akkor engedett Anghelescunak, aki erre meg is' hékiilt. Most azonban újra kitört a vihar, ezúttal Bratianu Dinu miatt, aki alighogy hazatért külföldről és alighogy körülnézett az államháztartás por­táján, szigorú ukázban közölte azt az állás­pontját, hogy a mai viszonyok között a költ­ségvetés tételeinek szaporítására gondolni sem lehet és ezt a véleményét Anghelescuval szem­ben sem rejtette véka alá. Sőt, ha a bukaresti lapok igazat Írnak, valami olyasfélét is, mon­dott, hogyha Anghelescunak nem Ízlik a dolog, ükkor majd olyan kultuszminisztert keresnek, aki a lemérsékelt költségvetés keretein belül is hajlandó dolgozni­Nem vonjuk kétségbe, hogy Anghelescu kultuszminiszter az ország kulturális életének fejlesztését őszintén óhajtja. Sajnos, nagy a gyanúnk, hogy a kulturélet nívójának fokozá­sát, illetőleg nagyon egyoldalú álláspont az övé, mert amilyen intenzivitással igyekszik a román iskolák számát szaporítani, éppen olyan ambicióval követ el mindent a kisebbségi ok­tatásügy visszafejlesztésére. Hogy megbukik-e Anghelescu vagy sem, nem tudhatjuk. Lehet, hogy ezt a konfliktust is el fogják majd simitni és talán Anghelescu enged a negyvennyolcból. De ebből az alkalom­ból megkérdezünk valamit. Elképzelhető-e, hogy Anghelescu ur tárcája veszélyben forog­hatna, mégha még indulatosabb rohamokat is intézne a kisebbségi iskolák ellen és ha ez a roham lejtőre került iskolaügyünket még ka­tasztrofálisakban aláaknázná ? Szinte fölösleges erre a kérdésre válaszolni. Miattunk Anghe­lescu akár tizenöt évig is ülhetne egyfolytában a kultuszminisztériumban. (Velence, junius 14.) Hitler kancellár ma délelőtt 10 órakor repülőgéppel Milánóból Ve­lencébe érkezett. A sannicoloi repülőtéren Mus­solini fogadta kíséretével. A tér mellett tor­pedórombolók sorakoztak fel s amikor a repülő­gép földet ért, a várakozók fennhangon egy­szerre üdvözölték Hitlert. Mussolini kíséretén kívül jelen volt Aloisi báró, Suvich államtitkár és kétszáz újságíró. A fogadtatás formalitásai után Hitler el­foglalta a velencei Grand Hotel I. emeletén számára előkészített fejedelmi kényelemmel el­látott lakosztályt. Hálószobáját Paolo Veroneze festette, s a többi termek falain pedig ritka szép, nagy értéket képviselő festmények disz- lenek. Ebben a szállodában szállt meg Neurath német külügyminiszter és Von Hassal római német nagykövet is. Mussolini visszatért a kastélyába, mely a XVIII, századbeli velencei építkezésnek egyik remekműve. Ennek a kastélynak vendége vo.lt annakidején III- Gusztáv svéd király, Bona­parte Napoleon és I. Sándor cár. is. A kastély jelenleg az olasz királyi család tulajdonát ké­pezi. Mussolini már kedden este. megérkezett ide és zári ajtók mögött dolgozva készült a Hitlerrel való találkozásra. Érdekes hír különben, hogy Hitlert Velencé­ben egy egész testőrség őrzi. Francia lap kom men tárok (Páris, junius 14.) Az egész francia sajtó nagy cikkekben foglalkozik a Mussolini—Hit- { ler-találkozás jelentőségével. A Petit Párisién emlékeztet arra, hogy Mussolini fontosabb diplomáciai találkozások előtt rövid pihenőjét arra szokta felhasználni, hogy konkrét javas­latokat szövegezzen meg, melyek alkalmasak arra, hogy az európai politikának uj irányt ad­janak. A lapok megállapítják, hogy előreláthatólag Mussolini mindenben segítségére lesz Hitlernek, ami Német­országot közelebb hozhatja a Népszövet­séghez. A Dúcénak ugyanis meggyőződése, hogy Né­metország jelenléte nélkül a Népszövetség nem fejthet ki eredményes működést, ezért célja, hogy Németországot rábírja a Népszövetségbe való újbóli belépésre. A két államférfimnak ez az első találkozása és a tárgyalások eredményét éppen ezért nagy­ban befolyásolja majd az, hogy milyen szemé­lyes rokonszenv alakul ki kettőjük között. Aggasztóak a német pénzügyek (Basel, junius 14.) A nemzetközi- bank köreiben élénk figyelemmel kisérik a német­országi pénzügyi és gazdasági helyzet kialaku­lását. Aggodalommal látják a német bank­politikát, amely esetleg a márka ele valorizálá­sához fog vezetni- A devalörizáeió viszont a német áruk dumpingját idézné elő, ami más államok iparát sújtaná.

Next

/
Thumbnails
Contents