Keleti Ujság, 1934. június (17. évfolyam, 120-144. szám)

1934-06-16 / 132. szám

2 KUETlUjsm o Select Mozgó- Felix Bressapf operettje: _ ^ A többi szerepekben: Marion Taal, Ki ad egy csókot s Georg Alexander, Teo Lingen. Jeftics Páriában francia-olasz-jugoszláv Földközi tengeri egyezményt készített elő Németország; visszalépése a Népszövetségibe (London, junius 14.) Az ah goi lapok kom­mentálják Hitler és Mussolini tárgyalásait- Megállapítják, hogy a tanácskozásokon Német­országnak a Népszövetségbe való visszalépésé­ről, a biztonsági egyezményről lesz szó. A New Cronicle szerijnf Németország nagy örömmel venné, ha ismét visszakerülhetne a Népszövet­ségbe, mert. számára kényelmetlen, hogy helyét vele nem rokonszenvező országok töltik be. Csonka a Népszövetség Németország nélkUl Az olasz lapok nagy cikkekben emelik ki a ta­lálkozás jelentőségét. A Messegaro hangsúlyozza, hogy a két kormányelnök személyes találkozója a legalkalmasabb időpontban törtciiik. Géniben ha­tározott formában elismerték és pedig Henderson- tól Barthouig mindenki, hogy Németország rész­vétele nélkül csonkák a genfi tanácskozások és nagy fontossága lenne annak, hogy Németország visszatérjen Genfbe. Mussolini fel akarja újítani a négyhatalmi egyezményt (Páris, junius 14.) Jeftics jugoszláv külügy­miniszter tegnap este visszautazott Belgrádba. Elutazása előtt a Havas-ügynökség szerkesztő­jének adott nyilatkozatot, amelyben kijelenti, hogy semmisem választhatja cl Jugoszláviát Franciaországtól- örömét fejezte ki, hogy Fran­ciaország élénk rokonszenvvel kiséri Jugoszlá­via erőfeszítéseit, hogy Küzépeurópában és a Balkánon egy, a békének megfelelőbb morális politikai atmoszféra keletkezzék. Az európai békének a francia-jugoszláv testvéri barátság mindig egyik hatalmas oszlopa lesz. Parisból jelentik: Jeftics jugoszláv külügy­miniszter az Oeuvre értesülése szerint meg­elégedetten hagyta el Párist. A francia lap úgy tudja, hogy Földközi-tengeri egyezmény készül, amelyben Jugoszlávia, Olaszország és Franciaország vennének részt. Az a terv, hogy ebbe az egyezménybe Törökországot és Görög­országot is bevonják. A londoni Daily Mail szerint, a Mussolini- Hitler találkozón megvitatják a leszerelés jövőjét és azokat a feltételeket, amelyek mellett Németor­szág hajlandó lenne visszatérni. Letárgyalják a Népszövetség jövőjét és meg fogják vitatni az európai egyensúly kérdései azzal a francia terv­vél kapcsolatban, amely a szovjet bevonásával re­gionális szerződések keretében kívánja felépíteni az államok biztonságát. A Morning Post azt hangoztatja, hogy Olasz Háromórás tanácskozást folytatott Mussolini (VELENCE, junius 14.) Hitler kancellár pontosan fél tizenkét órakor motorcsónakba szállt és előbb a hajóállomásra, onnan pedig a strai kastélyba ment, ahol Mussolinival közel három órás megbeszélést folytatott. Délután 4 órakor visszatért Velencébe, ahol fél ötkor visszaadta neki Mussolini a látogatást. Este 10 órakor a Doge palotában végighallgatták a Hitler kancellár tiszteletére rendezett díszelő­adást, melyen több mint száz külföldi diplo­mata és 500 politikai előkelőség vett részt. A Ma „csak“ tizenöt vasutast indítottak el a nyomor és kétségbeesés országútján... Védő nélkül állnak a fegyelmi bizottság előtt, fűtők, hordárok, takarítónők és a többi kisextszlenciák — (Kolozsvár, junius 14.) Finom papíron, hal­vány irógépeléssel kapták a következő sorokat: Van szerencsénk tudatni önnel, hogy a CFll alaptörvényei 57-ik paragrafusának értelmében az ez év januárjában megtartott nyelvvizsga elég­telen osztályzata alapján a román nyelv nem tudása miatt folyó hó 15-től a vasút kötelékeiből clbocsájtjuk. Tisztelettel... Kolozsvárról százan, Temesvárról ötvenen, Szatmárról is körülbelül ötvenen. Most itt állnak a törvényszék folyosóján és várják, hogy a fegyelmi bizottság határozzon sor­suk felett- _ Öt gyergyószentmiklósi, ót tö­vist és hat kolozsvári. A nagy rosta meg­indult és ők kiestek, igenis tág szemein. Nem ha­dakoznak, nem tiltakoznak, csak állnak csendesen, maguk elé meredve. Néha-néha felemelkedik egy kéz, el-el szalad egy sóhajtás, aztán megint el­csendesedik minden. Ünneplőben... Kérdéseinkre elmondják: három gyermekem, yan, tiz éve szolgálok, két gyerekem van, tizenhat és Németország kormányférfiai egyöntetű ki­jelentései szerint _egyaránt kerülni óhajtják a fegyverkezési verseny feltámasztását. A lap szerint a Hitler-Mussolini eszmecserén fontos szerepet fog játszani azoknak a módoknak a keresése, amelyek a fegyverkezési verseny megindulásának gátat vethetnének. Jólértesült római körökben úgy tudják, hogy az olasz kormányelnök a célok érdekében kísérletet tesz a négyhatalmi egyezmény életrekeltés'érc. Hitlerrel műsoron Olaszország * legkiválóbb énekesei szerepeltek. Előadás után a Canale Grande-on a lampionokkal kivilágított gondolák százai vonultak végig s egész Velence fényárban úszva köszöntötte a német kancellárt. Pénteken reggel a Szent Márk-téren lesz diszfelvonulás, melyen a fasiszta milicia 49-ik légiója és a diszszázad vesz részt. Hitler kancellár elutazásának pontos dá­tuma még nincsen meghatározva, de előrelát­hatólag szombaton délelőtt távozik Velencéből. éve szolgálok, négy gyerekem van, tizenkilenc éve szolgálok. _ Ma nekem, holnap neked, _ jegyzi meg az egyik. Feltör belőlük a panasz: nem loptunk, se nem raboltunk és mégis itt vagyunk. Érdekes, hc>gy mindnyájan ünneplőben van­nak, kivéve két kolozsvárit, akik most szabadultak el állomáshelyükről. Újra csend, majd léptek ko­pognak a folyosó kövezetén- Ijedt kalapübbentés. Decusara törvényszéki elnök elvonul a tizen­hat halálra ítélt sorfala között. Suttogás, össze­hajolnak a fejek, aztán megint elcsendesedik min­den. Nemsokára érkeznek a bizottság többi tag­jai: Osztrogovici mérnök, a vasúti műhely igazga­tója és Sutén Joan vasúti főfelügyelő. Néhány percnyi izgatott várakozás után, megnyílik az első szekció tárgyalótermének az ajtaja és bevo­nul a hallgatag társaság. Szorongó arcukon ott: ég a kérdés: mi lesz velünk? „Vád beszéd.“ Megkezdődik a tárgyalás. Dr. Dorobantiu, a CFR képviselője száraz hangon megkezdi a „vád­beszédet“. A CFR alapszabályainak 27-ik és 57-ik paragrafusának az értelmében a román nyelv nem tudása miatt kéri a tizenhat alkalmazott elbocsáj- tását. Befejezte­Védő nélkül. Védő nincs. A szemben levő asztal zöld posz­tója üres, nem hevernek rajta jegyzetek és tör­vénykönyvek. Az elnök sorra hívja ki őket és ro­mánul megkérdezi személyi adataikat. Az első Kiss József, kolozsvári fütő, 26 éves. Hét éve szolgál a vasútnál. A második Mezei Sán­dor, szintén kolozsvári fűtő, akit azért bocsájtot- tak el, mert nem tudott irni. András Gábor három- székmegyei, 32 éves fütő, 15 éve szolgál, elbocsáj- tották, mert nem tud irni. Kovács János 43 éves, tizenöt éve szolgál, Szegedi Sándor, tövisi illető­ségű, géplakatos, tizennégy éve szolgál, Illés Már­ton bádogos, 15 éve szolgál, Nagy Sándor maros­vásárhelyi hordár, tizenkilenc éve áll a vasút szol­gálatában- Balogh László tisztitó 14, Balogh 'An­tal tisztitó 10, András Dénes 15, Nagy Ferenc fütő 44 éves, tizenegy éve, Becze Péter fütő, szár­hegyi illetőségű 9 éve, Csergő József 40 éves, szár­hegyi lakos, fütő 10 éve, Puskás Lajos 41 éves, szintén szárhegyi illetőségű, fütő 9 éve, Szakács Paulina 46 éves takarítónő, 10 éve van a vasút szolgálatában. Ez év januái’jában mindnyájukat levizsgáz­tatták a román nyelvből. A vizsga nem sikerült. Még abban a hónapban megkapták a felmondást. A végleges határidőt azonban eltolták junius 30-ig. A vizsga. A kérdezettek sorba felelnek a feltett kérdé­sekre. Mind a tizenhat többgyermekes családapa. Hogy egészen objektivek legyünk, meg kell álla­pítani, hogy némelyek egy kissé habozva, aka­dozva, de azért érthetően beszélnek, mig mások minden fennakadás nélkül, folyékonyan társalog­nak az elnökkel. A kihallgatás nemsokára befeje­ződik- A tanács bevonul. A tizenhat gyámoltala­nul szorong és némán várakozik. Kintről beszű­rődik a rohanó autók tompa pöffögése. Eredmény: elégtelen, Körülbelül háromnegyed óráig tartott a ta­nácskozás. Recseg az ajtó és minden szem arra szegződik. Ítélet: Maxin András kivételével, aki az előző vizsgákon betegsége miatt nem tudott részt venni és akit újra vizsgára küldenek, a CFR szabályzat 56. és 57. pontja alapján az összes többi, szószé- rint tizenöt vasutast elbocsátják. Csend. A halálra­ítéltek kivonulnak- Kint az ajtó előtt az elkesere­dett arcok láttára a megjelent hozzátartozókat el­fogja a zokogás. A menet megindul. Az elsiető bi­zottsági tagok előtt mégegyszer megbillennek a kalapok. Zúgolódás, tiltakozás nincs. Mert hát nem is történt semmi különös. Csak tizenhat magyar, tizenhat, nyomorult családapa, tiz és tizenöt évi be­csületes szolgálat után rogyadozó térdekkel és el­gondolkozó furcsa arccal, szemükben a „mi lesz velünk“ égő kérdésével kilépett a szorongó nagy bizonytalanságba. JZ. B.

Next

/
Thumbnails
Contents