Keleti Ujság, 1934. május (17. évfolyam, 97-119. szám)

1934-05-06 / 101. szám

KiLtnUjsm 19 Vasárnap, 1934 mdfa* &• mmpammmmmammmmmammmm NYÁR I. Nyár volt- Az égen hófehér bárányfelhők pihentek, odább a magasságos levegőben két gólya keringélt, lent meg ült a fény a sárguló vetés fölött János a kanális hidjánál rántott a gyeplő­száron; — Ne te, ne! — mondja a szürkének- Vén az ember, öreg a ló, nehezen viselték a kegyetlen nagy meleget­A szürke meglegyintette a farkát a bizta­tásra és lomhán ügetésbe kezdett. De jobba­dán csak a farát hányta s néhány lépés után megcsendesedett. Az ember várt keveset, de hogy a legyek ott szálldostak az orra előtt, megint, előre szólt: — Te! Hát nem lipköcc, te! A szürke oldalt vágott a fejével, megrázta magán a szerszámot és cammogott nyugodtan tovább. János a levegőt nézte- A városban járt, s most nehéz gondolataival vergődött. A disznó ára megint esett. Ez a nem várt körülmény felborította minden számítását, hasztalan volt tehát minden vergődése, az üszőt ezen az őszön sem veheti meg­A ló lassított- Jánosban most már megló­dult a vér. — Ej - -- — mondta és a hasa alá suhintott a szürkének az ostorral. — Tán kötekedni akarsz. A ló megugrott és ügetésre fogta- Mar pedig tehén nélkül semmire sem megy, fűzte tovább János a gondolatait- Mert a tehén az borjadzik, a borjúból üsző lesz, az üszőnek pedig, ha arravaló, mindig megadják az árát Na, hiszen már fordult elő máskor is ilyesmi- Az őszi vásárig még emolkedhetik a liizó ára. De hátha ínég jobban alábbszáll? — Te--. Kutyaszőr te! — bödült el, hogy a szürke lassított és most már teljes erejével a füle közé csörditett­A ló horkantott, oldaltrántóttá a kocsit a göröngyösre, akkor mogállott. János kétkézre fogta a gyeplőt: — Gyi, na! — mondta, hogy visszafojtsa a dühét­A ló nem mozdult. — Na! - ■■ — biztatta János és hirtelen el­borulva, ölő haraggal előrevágott. A ló prüszkölt, utána kirúgott- A kocsi hátrább zökkent, János kezében most már csattogott az ostor. Sürü, fergeteges káromkodással verte az állatot, de hogy az most már végkép megmakacsolta magát, a vén emberben elszabadult a keserű indulat és vak dühhel levetette magát az ülésről. A zablát kapta el: — Itt döglesz meg, te — fújt veszettül és hörögve felugrott, a ló szügyéhez. Az állat nagyot nyikkant, hirtelen curuk költ, a következő pillanatban reccsent a rúd Az ember és állat egyszerre állottak meg A ló egész testében reszketett, János gyomra han hideg kosnyatott. Eltelt néháuy örökkévalónak tetsző perc, akkor a szürke lehajtott fejjel megindult. Az ember vezette, fogta a kantárt­Delelőn állott a nap, amikor a tanyában beálltak az eperfa alá­II. Az asszony, Rózái, két napig lapult, látta, hogy az embernek baja van. Estig állta, akkor megszólalt. — Tán lelte valami kendet? Az ember nem felelt- Leheveredett a va- eokra, falnak fordult és várta a nagy éjsza­kát, bogy álmot hozzon rá. Virrasztóit egész pittymalatig, akkor felkelt és megindult, a já­szol felé. A szürke ott állt az aperfa alatt, rágta nagy nyugalommal a szecskát- Akkor hátra te kintett. A hátán remegés futott át­János elől került, hogy megoldja a kötő­féket. A szürke megdőlt. János oldalbanyomta a, könyökével: — Arréb na! A ló horkantott. János inegállott, feltekintett az állatra Irta: BIBÖ LAJOS ■— Engöm nézői? Olyan hirtelen öntötte el a vér, Kogy hele- tántorodott. Ököllel sújtott a ló felé, a szemét akarta kiütni, de az állat ebben a pillanatban felvágott. János elzuhant és odahemperedett a trágyadombhoz A vasvillát kapta fel­-- Embör!... — hallatszott ebben a pilla­natban a hátamögött­Az asszony volt, Rózái­-— Hej!... — orditott János és megfor­gatta fejefölött a vasvillát. — Embör!-.- — slkoltotta az asszony és védőleg a ló elé vetette magát. Az ütés lezúdult. Vállon érte az asszonyt, aki jajszó nőikül hullott a földre. III. Az orvos két hét rnulva ezzel köszönt be: — Aztán hónap, vagy bónapután fel is kel­het kend­Már mint Rózái, aki azóta nyomta, az ágyat. Aztán amikor először ült ki a napra a pit­var elé, János odaszólt neki: — Hát akkor röggel majd bemék veled. Az asszony hallgatott. János másnap szürkületkor kelt- Friistök- kor már ott állt a lóval a városban a körtöltés alatt. Kupecforma jött, inegállott előttük. Fel­mustrálta a lovat, akkor tovább ment- Úgy tiz lépésnyiről fordult vissza: — Eladná kend? Jánosnak egyszerre összeszorult a szive­•— Nem tóm ... — mondta csendesen — ki­álltam vele. A kupéé köhintett. Lassú léptekkel. vissza­ballagott és megint megállóit előttük. Darabig várt, akkor előrekerült. Előbb a szemét, azután a fogát vizsgálta tneg a lónak­— Hát ez már kiszolgált, — mondta János átsétáltatta a pipáját a másik agya­rára. — Ki A szögénységöt­— A lábaival már most is. — Hibájuk azoknak nincs. — Csak igen pohosak­— Ló nem embör­Elhallgattak. A kupecforma keveset várt, akkor bökött kalapja karimáján és csöndesen tovább állt­Órával később került megint elő­— Még nem akadt gazdája? — Kérték. Négyen is- De nem az áráért A kupecforma keményen szívta a pipáját. — Majd akkor mögszalajtatom­Körbefütött a lóval, lihegett, amikor meg­állt. — Sömminek se hijják? Jánosnak hangosan vert a szive. Már most viszi, elviszi, ha megalkusznak. ügy mondta odavetve: — Badarnak- Az a neve. — Aztán? — Nyolcvanért viheti. — Ezt? — Ezt. — Negyvenet se ér. — Nyolcvan az ára­— Annak, aki kéri. — Annak, aki mögadja. A kupecforma most tnegveregelte a ló ha­sát- Utána megvakarta a sörénye között- Hatvanat mondott kend? — Nyolcvanat. A kupecforma parolára emelte a karját. — Hát ha akarja kend... lögyön akkor hatvanöt. — Nyolcvan. — Hetven? — Az árát mondtam. — Hetvenöt. Oszt az is gazember, afí rá­ígér­Egymásra tekintettek, akkor a két tenyér hirtelen összecsattant. IV. Megitták az áldomást. Délben pedig János másodmagával ballagott kifelé a tanyára­Ö lépkedett elől, mögötte láncon az Üsző­Amikor befordultak a tanyába, Rózái fel- sikoltott: — Elő Jézus, ne hagyj el. Az üszőhöz futott, átöleltejja nyakát és si­mogatta, amíg János megitatta. Fönt ragyogott a nap, lent énekeltek a rö­gök. A Teremtő mégis csak jóra fordított min­dent. Az üsző jövőre ellik, aztán a hizók is jók lesznek, mármost majd csak valóra válik min­den reszkető boldog reménységük­Rózái kemény tarhonyát készített vacso­rára Ott ültek az eresz alatt A nap már leáldo­zott, az ég alján fel tetszett az est-hajnali csil­lag- Akkor hirtelen a szürkét látták képzel­tükben mind a ketten maguk előtt. Rózái szólalt meg­— Ki vitte el? Ismerős? János eltekintett a messzeségbe — Kupec- Idegön. Az asszonyra tekintett, annak a szempillá­ján könnycsepp rezgeti­Valahol szél támadt és erre hozta az alá- hulló alkonyat énekét. Minden családnál nélkülözhetetlen az az értékes mit, melyet orvostudas szerzője negyven évi orvosi gyakor- I gyitására és segítségére. Aki szeretteinek a legjobbat lat gazdag tapasztalatai alapján irt az emberiség győ- akarja, ajándékozza meg őket ezzel a könyvvel Természetes gyógymód és táplálkozás Irta' BUCSANYí GYULA dr., egészségügyi főtanácsos, főorvos. A tartalomjegyzék rövid kivonata: A természetes élet mód alapfogalma. Természetes táplálkozás. Hl az em­ber természetes tápláléka? Vegetarismus. A rér meg romlása, helytelen táplálkozás folytán. A táplálékok. A hús. Tojás. Hüvelyesek. A sajt. A szénbydrátok. a zsí­rok. A vitaminok. Főzelék. Gqümöics. A fűszerek. Al­kohol. Nyersidéta. Hogyan és mennyit együnk? Nap­fürdés. A nap a tüdöbajoknál. A nap a köszvénynél. Napfény a szivbántalmak kezelésénél. A napfény az anyagcsere bántalmaknál. Napfürdő a gyomorbántal- maknál. Napfény a női bajoknál. A gyermekek nap­fürdője. Minek tulajdonítom a napfény gyógy.tatását? A légfürdés. A torna. Fürdés, mosakodás. Hogyan hasz­náljuk a hideg vizet belülről, Az alvás. A levegő. Ideg- ápolás. Lélekápolás. A lélek gondozása. A vizgyőgy- módok. A hideg viz, mint gyögytényező. Gyermekápo­lás. A csecsemő gondozása. A szoptatási. A gyermek ápolása az első életévben. A koplalókura. Gyümölcs- kúra. A betegség megelőzése. Egyes, gyakrabban elő­forduló betegségek természetes gyógykezelése. Agy­vérzés. Álmatlanság. Agy guta. Aranyér. A rozsába. Asthma. Angolkór. Búskomorság. Börbántalmalt. Bél­férgek. Bélhurut. Csuz. Cukorbajok. Csontszu. Étvágy­talanság. Elhízás, Epekő. Farcsontzsába. Fehér folyás. Gégehurut. Gerincvelő sorvadás. Gyomorbajok. Gör­csös havibaj. Hányás. Hasmenés. Hcregyulladás. Hő- lyaghurut. Hizlaló gyógymód. Hörghurut. Ideggyengc- sóg. Idegbénulás. Idegzsába. Impotencia. Kerbunkulus. Köszvény. Lágceöhurut. Májbajok. Méhgyulladás. Ondő- f olyás. Orrvérzés. Orrbüz. Paralízis progressiva. Pe­tefészekgyulladás. Sápkőr. Szájbüz. Sárgaság. Székreke­dés. Szédülés. Skrophulőzis. Szívbajok. Rekedtség. Rheumatismus, Ischias. Tériazony. Tüdövész. Tüdő U gvlás. Vérhas. Vérszegénység. Vérbajok. Vértisztitő teák. Vesebajok. Vizibetegségek. Visszértágulatok, Ut3- érelmeszesedés, stb., stb. K mü a magyar könyvpiac •sensációja. A legtöbbet forgatásit oivaemánya öregnek é« Hutainak. Ára 120*— lej. Kapható a Keleti Újság kiadóhivatalában Oluj, Baron U. Pop ticca 5. — ViJóírieSneS a pens és lü lej portókölteég előzetes beküldése esetén azonnal szállítjuk.

Next

/
Thumbnails
Contents