Keleti Ujság, 1934. május (17. évfolyam, 97-119. szám)
1934-05-06 / 101. szám
6 fdiEnöjsÄO Mintă8 eredeti rajzok selymek Gallia CLUJ. Str. Gén- Neculceo (voll Korrusi uccq) 2 szóm Ismeretlen egyének járnak házröl-házra, Gallia selymeket ajanlva- — Tisztelt oeuőink figyelmét felhiojuk.hogy csalókról can szó* A Gallia selyem csak a fenti cim alatt levő Gallia divatházban kacható A 452-ös taxi Vasárnap, 1931 wífjttg 4. ■SMBS* elmondja9 hogyan alkudott meg vele Cseke Vincéné és hogyan tréfálkozott egymással a halálra szánt házaspár az utolsó autó-utón (Kolozsvár, május 5-ő A főtéri taxi-standon olyan soffőrökre is bukkanok, akik nem is hallottak a Cseke-házaspár tragédiájáról- Értelmetlenül nézek rájuk 8 uein értem, hogy a szörnyű hir, amely pillanatok alatt száguldta be Kolozsvárt, nem jutott el idáig, a város szivébe- Sokan ismerik, tudják a végzetes kirándulás lefolyását, de arra vonatkozólag, hogy melyik gépkocsi vitte a székely fővárosba Cseke Vincóéket, legtöbben igy válaszolnak: —Talán a többi standokon, a vármegyeháznál, vagy az Astoria szállónál megtalálhatja- Mi agy tudjuk, hogy magánautón utaztakA 425-ös taxi. A kutatás végre meghozza az eredményt A vármegyeházánál álló taxik soffőrjei közül az egyik azt mondja, hogy a kérdéses autó éppen előttem áll. Elegáns, csaknem vadonatúj, sötótkékro festett ujtipusu Ford-kocsi- Hamarosan előkerül a soffőr is, egyben tulajdonosa a kocsinak. Alacsony termetű, 35 körüli férfi s mikor meghallja, hogy újságíróval van dolga, csodálkozva mondja: — Érdekes, eddig még senki sem járt nálamAztán aprólékosan, gondos részletességgel kezd bele mondókájába Alkudozás a kocsira. Csete Istvánon, a kocsi tulajdonosán kívül Ihárom-négy soffőr szegődik hozzánk, akik csaknem egyszerre mondják: — Nálam is alkudott a nagyságos asszony, de csak 1100 lejt akart adniKiderül, hogy Cseke Vincéné szerdán délután 4 óra tájban kezdett alkudozni a soffőrök- kpl, akik ekkor a főtéren, Albina Bankkal át- ellenben állottak. Legtöbbjük 1.600—2000 lejt .kért- Csekéné csak 1100 lejt volt hajlandó adni- Végre Csete Istvánnal 1400 lejben megállapodtak, 200 lejt sikerült lealkudniaA soffőr megkérdezte, hova menjen- Cseké- ué ezt válaszolta: — Éjjel pontosan 12 órakor legyen a Farkas ucca 8- számú há2 előtt. — Kit keressek? — A házmester majd megmondja. Különben várni fogjuk- Pár lépésről visszafordult: —• Ha mégsem lenne szükségem a kocsira, akkor este hatig értesítjük- • Azzal eltávozott. Cseke Vince m uecáo várta a kocsit Pontosan éjféli 12 órakor Csete a Farkas uecába hajtott, ahol megállt a megjelölt ház előtt. A soffőr a kapu előtt egy kiskabátos, alá s fel járó férfit talált és csak akkor ismert rá, mikor megszólította:-T- Maga van iderendelve? — Igen- A doktor urék utaznak? — érdeklődött Csete, aki számtalanszor vitte már kocsiján a közjegyzőt, — Mi utazunk- Várjon mindjárt itt leszünk- Azzal bement s tizpercnyi várakozás után is(Bukarest, május 5.) A Credinţa cimü lap hosszú cikkben foglalkozik a falusi csendőrök basáskodásaival, melyek már tűrhetetlenek és felhívja az illetékesek figyelmét az alantas katonai közegek visszaélésére. Azt írja a lap, hogy a csendőröknek elég, ha valamelyik falubeli ember más vallásu, mint az uralkodó kormánypárt, máris inzul- lálják a szerencsétleneket és az utóbbi időben teljesen ok nélkül több esetben súlyosan összevertek egy pár falusi gazdát. Cahulmegye Vultóanestj nevű községében történt, hogy egy embert, aki nem volt kormánypárti, de aki a kormány ellen sohasem dolgozott, bekísérték a csendőrségre és megkérdezték tőle, hogy akar-e 'önként belépni a kormánypártbaf Az illető azt felelte, hogy ő semmilyen párthoz nem tartozik, neki tetszik minden, ami jó, akármelyik párt csinálja és haragszik mindenre, ami rossz, vagy helytelen, pártra való tekintet nélkül. A csendőrök erre ismételten felszólították, most már erélyesebb hangon, hogy lépjen be a kormánypártba. x\mi- kor az ember ellenkezett, ütni, verni kezdték és eszméletlen állapotban kidobták az utszéli árokba. Ott találták meg a járókelők, akik felvették és kórházba szállították A szerencsétlen áldozal két hónapig nyomta a kórházi ágyat. A csendőrök vallató metódusáról is ir a mét megjelent a ház előtt, de most már feleségével együtt. Fehér papírba csomagolt pakkot hoztak magukkal, amit Cseke Vince betett az autóba, aztán beszálltak- Mielőtt elindultak volna, Csekéné még megkérdezte: — Ha esetleg defektje lesz, meg tudja útközben javitani? A soffőr megnyugtatta, hogy mindenné.' fel van szerelve, de egyébként sem kell defekttől tartani, mert a kocsija csaknem aj Ezután elindultakKét helyen is kiszálltak az utónA soffőr szerint alig pár szót váltottak egymással a beszállás előtt, de semmi különöset nem vett ki szavaikból, ami a bekövetkező tragédiát sejttette volna Az utón is keveset beszéltek- Amint Kolozsvár határát elhagyták, egyetlen szavukat spm hallotta- Azt gondolta hogy alusznak. Dohányostárcája után nyúlt, cigarettát sodort, majd, amikor rá akart gyújtani, Cseke egy Marasesti cigarettával kinálta meg, majd maga is rágyújtott- Innen Gyérésig ismét keveset beszéltek- Aiiogy kiértek a mezőn keresztül vivő országúira, megállították a kocsit s leszálltak. Pár percig időztek itt Közben idevetődött egy pásztor, aki teheneit őrizte és egy cigarettát kért Cseke Vince két cigarettát adott a pásztornak, sőt gyufával is ő szolgálta kiMarosvásárhelyig csak Marosludason szálltak le, de itt is csak rövid pár percig időztek- Félöt óra tájban érkeztek ineg Marosvásárhelyre- A soffőr megkérdezte, hogy hova hajtson- Cseke felelte: — A kis állomásra, Csakhamar a megjelölt helyre értek, ahonnan a kisvasút Szovátára visz Itt ‘eszálltak- Csekéné táskájából 1400 lejt vett ki és kifizette a taxi diját Azután mindketten kezetfogtak a séf tőrrel s Cseke Vince még mosolyogva hozzátette: — Egy hét múlva viszontlátjuk egymást — Kolozsváron A soffőr ekkor elhajtott tőlük s az egyik szálloda előtt állt meg, ahol két alkalmi utast kapott s hat óra után újra Kollzsvár felé vett® útját- Csete István déltájban érkezett Kolozsvárra, aztán kocsiját soffőrjére bizva, hazament lefeküdni. Délután felköltőtte a felesége s tndtul adta, hogy akiket Marosvásárhelyre vitt, már nem élnek. Csete nem akart hinni füleinek és csak a délutáni lapok híradásai győzték meg a szomorú valóságról. A soffőr egyáltalán nem vett észre semmi olyan jelt a házaspáron, amiről a tragikus eseményekre következtethetett volna- Nagyobbrészt szótlanok voltak az utón, de amikor megszólaltak, még tréfálkoztak is..» lap. A delikvenst kikötik egy oszlopra és a bokájától, a nyakáig ütlegelik puskatussal. Ha nem vall akkor kifeszitett karjaira kerül a sor és ha az illető még ekkor sem vállalja, amit rá akarnak sütni, megfordítják, arccal az oszlop feló állítják, hogy a hátán is kipróbálják a puskatust. Egy ilyen vallatás alkalmával egy falusi embernek teljesen összetörték a csontjait úgy, hogy rövidesen meghalt, A vallatás alatti sogélykiáltásaira a szomszédok segítségére siettek, de közülük is kettőt fél- holtra vertek, csupán azért, mert embertársát meg akarta menteni a bestiálisán kinzók kezei közül. Dacára annak, hogy a hatóságokhoz folytonosan érkeznek jelentések a csendőrbrutaíi- tásokról, — még semmi intézkedés nem történt, pedig már igazán ideje volna, hogy megszűnjenek ezek az inkviziciós eszközök. így ir a bukaresti lap a regáti csendőr- brutalitásokról. Hogy Erdélyben sem ismeretlen ez az eljárás, azt a napilapok napról-napra ismétlődő jelentései bizonyítják. — Kézbesítési vagy más előfizetési reklamációkat kérjük közvetlenül a kiadóhivatalnak levelezőlapon, vagy 508. sz. telefonon bejelenteni. Kiadóhivatalunk azok orvoslása iránt nyomban intézkedik. ..................................................................................................................................... Hihetetlen csendőrbrufalifásokról ir eg^ bukaresti lap A vállalási eljárás rémségei — Mi van trdélyben t
