Keleti Ujság, 1934. május (17. évfolyam, 97-119. szám)

1934-05-06 / 101. szám

Vasárnap, J994- mdftu 9­Kum-üjsxG * *)ryu ; Ltety»* fatobff Budapest ezekbe* • «apuk­ban a tlkkadt váró*. A szikrá­zó nap ádázán ontja melegér a kőrengeteg, a» aszfalt, mint tűse« kohó olvasztja a belegyö möajsolt embersereget, jultos- ■B», nagy augusztusban senki se sírna, senk] se pa­naszkodna, de a májusi nyárhoz nine« hozzászokva a milliós főváros és a milliós főváros nem is rendezke­dett be a májusi nyárra. Harminc fokos a bőség, a legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet busz fok. ember, állat, fii, fa, virág elepedőn szomjazik egy kis eső után, de hasztalan kémlelik az eget, eső nem jön és a Szaha­ra! élet folyik tovább. Mire ezek a sorok napvilágot tataiak, lehet, hogy megváltozik minden. Talán jön a májusi zivatar és feliiditi a lelkeket. Am akkor is ér­dekes n kánikulai n^pok története, a krónikás min­denesetre beszámol Budapest életéről a májusi nyár­ban... Végesvégig a Dunaparton százával alszanak éj­szakánként az emberek. Népe* családok ágyneműt visznek magukkal a folyó partjára, de a legtöbbjének könyöke a párna, csillagos égbolt a takarója. A Vá­rosligetben éa a Népligetben ugyanén a* éjszakai kép. a budai hegyvidék égés* nap népes, a strandfürdők egy ' része megnyílt, a többit (ásásán alakítják újjá. Nap­pal az uccák néphelenek, üresek. Cjssaka, mikor aa ál­dott szellő egy kis felfrissülést, egy kis levegőt visz I« lopva a kőrengeteghe, egyeseire benépesedik min­dem liget, park, nyilvános kert, a kávéházak é* ven­déglők uocaí terrúsz,a. a búdat kocsmák és az Andrásai úti padokon úgy üldögélnek a fővárosiak, mint a fa­lusi házacskák előtt, este, a jó vidék! Színházak, mozik, üresek. Fagyialtosok, cukrászdák, ásványvíz és málna­szörp árusok alig tudják lebonyolítani a forgalmai A jéggyárak napi termelése négyszeresére ugrott Iz­zadva, verejtékcsen tikkad millió ember a hőségben Es ebben a forró katlanban egy remény és egy vigasz élteti ezt a millió embert: az Árumintavásár, melynek sikere mindent elfeledte! mindenért kárpótol. Aki ott állt a bölcsőjénél, aki látta aa elsőt, még a ke«- det nehézségeivel Iriizkődre és gyámoltalanul utánozva a kül­földi példákat, áld évről-övre végignézte és megcsodálta a fejlődését, az 1» simulva és bámulva járkál ebben a gyönyörűségben, ebben a tengernyi kincset, erőt, érté­ked, szorgalmat és bizakodást jelentő portéka-rengeteg­be«! Csodálatos város, meseváros, mesevásár, mintha egy hatalma» film számára, építették volna fel s hol­lywoodi stúdiók világában, egy hatalmas film szá­mára, mely a statisztériát várja- A statisztéria a va­sár közönsége, de egyben a film főszereplője is a kö­zönség, mely Idegen országokból, messze földről jött eí Budapestre és elvegyülve a vidék látogatóival áhí­tatom» merül el a sok szépség és sok meglepetés lát­tam ... Felejthetetlen élmény a szivárvány minden «»ánéhen pompázó pavlllon-rengeteg. A bejárat mel­lett gyermek-megőrző Amolyan ruhatár féle. A szll- lSk, akik magukkal hozzák a gyerekeket és nem akarják, hogy azok velük együtt végigjárják a vá­sárt. egyszerűen beadják a kicsiket a „ruhatárba“, ahol •mamut kapnak » amíg ki nem váltják őket — vizsgá­mét* óvónők felügyelete alatt, pompás játszótéren szó- ntanosaiek, nevetgélnek a kicsinyek ... tehetetlen min- denxül külőn-külön beszámolni. Egyetlen nap nem Is elét, hogy az ember mindent végignézzen, ngy, ahogy * látnivalók serege, rengetege megérdemli .,. Az élei- misBMoantály a magyar termőföld kincseit, a géposz­tály * magyar zsenik uj találmányait, a butorkiáUltás » végleg kiforrott uj stílust, a bőripari osztály ennek »* elhanyagolt, sajnálatosan elmaradt régi magyar Iparágnak tüneménye» újjáéledését bizonyltja . > ■ Ér­dekes, hogy aa autépavlllont háromszor kellett kibőví­teni, annyi kiállító jelentkezett! Es még Így Is el kel­lett utasítani jő néhányat... As Iparművészeti kiál­lítást, így ahogy van, vUágkörüli útra kellene vinni, hogy a földkerekség hódoljon előtte ... Es amikor a szem már tletelt, jóllakott a magyar pa Villonok gyö­nyörűségével, sorrakerülnek az olaszok, bolgárok, né­metek, osztrákok, franciák, lettek, észtek és törökök pavilionjai. Egyiptom és Perzsia I* Itt van a pesti Vá­sáron. Nincs külön pavillonjnk, csak „cégek“ képvise­lik őket, de ezek a cégek már most hangoztatják, hogy a jövő évben Egyiptomot és Perzsiát is pavillonok kép­viselik! Egy könyv hagyta el most a sajtót, egy könyv, melyről sokat beszélnek mostanában Pesten. Hatvány Lajos báró, talán afeletti elkeseredésében, hogy nem kapott egyetemi ka­tedrát, felcsapott tudós professzornak és „Munkák te Napok“ címen irodalmi szemináriumot Indított, könyv alakban. A könyvhöz bevezetést Is irt „Katedra nél­kül“... „Bevezetés a magyar irodalmi szeminá­riumba" ... Ezzel konferálja be könyvét tudós Hát­rány Lajos báró, kinek müve • ..Keleti Cjság“ olva­sóinak szempontjából két okból I* érdekes Elsősorban őzért, mert a könyv Bölöni Farkas életéiül szól. másod­sorban azért, mert Bölöni Farkas naplójára a Idtünő Író, fly allay Domokos hivte fel Hatvány Lajos figyel­mét . . . Hatvány könyvében Bölöni Farkas „Egy szé­kely nemes, aki felfedezte a demokráciát“. Hatvány megállapítja, hogy Bölöni Farkas nem volt bunsoá, hanem a szó 1 TUS-es érteimében (már t. 1. francia ér­telmében) oltoyen volt ... A könyv érdekes, aa olvasó megállapítja Bölöni Farkas Sándor egy­kori dikaaztertátls, Illetve főkormányszfkl lmok nr életén és sorsán itthon «tmerengve, hogy ta­lán nem Is egészen é» nem Is teljesen ama bi­zonyos Bölöni Farkas Sándor a könyv bőse, hanem eme bizonyos Hatvány Lajos báró, aki ugyancsak fel­fedezte a demokráciát, sőt erre a felfedezésére ugyan­csak ráfizetett.. . Tudós Hatvány Lajos Irodalmi sze­mináriumának egyébként már sajtó alatt van a má­sodik kötete is, Arany dánosról, Budapest költőjéről. Ezt írja meg egy tibrettís- to, erről Írjanak szövegköny­vet a* operettszerzők, erről a hercs-hnrcáról, erről a sok ka­varodásról, ami a Magyar Színház soron következő fran­cia operettje körül két hét óta lejátszódik, anélkül, hogy az első olvasópróbáig eljutottak volna, a két hét­tel ezelőtt próbára kitűzött darabból!... A darab: Chrlsténe-Yvain „Encore 50 centimes" elmü zenés bo­hósága. olyan kis könnyű semmiség, mint minden Yvain operett, melyben nem számit semmi, csak a muzsika é*t » játék, melyben nincs mondanivaló, nem történik semmi s amelytől a párisiak nem Is várnak semmit, <‘»»k két és fél órás vidám hangulatot, egy kis dallal, egy ki* tánccal, egy sereg kétértelműség­gel é» sok-sok malaesággat .. . Egyszóval, a Magyar Színház ezt a« operettet akarja bemutatni a Biller-féle Tisztelt Ház elnapolása után ... A prím ad onnasze repet kiosztották Titkos Ilonára, aki a kiosztás idejében ép­pen Brioniban golfozott. Nosza, gyorsan hazasürgö- nyözték. A többi szerepet is kiosztották, még pedig Bállá Ideire. Gombaszögi Ellára, Kabos Gyulára, Rá­day Imrére ,.. Titkos még haza sem érkezett, mikor kiírták az első próbát. Az olvasópróbát. A primadonna kivételével a művészek és művésznők megjelentek, a Kánikula A vásár Tudós Hatvány professzor Operett egy operett körül A t aranyér a székrekedés ■Va következménye. Ennek az igen gyakran súlyos mű­tétet igénylő betegségnek megelőzésére a székrekedést kell leküzdenie, még bn megnyilvánulási formái enyhék is. Ha észreveszi, bogy belei nem teljesitik kötelességüket, szedjen A R TI NT, a biztos hashajtót, amely tökéletes, fáj­dalommentes székletet okoz. rendező olvasni kezdte a könyvet, olvasta, olvasta, egyszerre csak azon vette magát észre, hogy ni««« ki­nek olvasnia. A műrészek és művésznők ugyanis ott­hagyták a felolvasást, illetve az olvasópróbát és egyenként felszöktek az Igazgatói irodába, ahol egyen­ként és összesítve visszaadták szerepeiket... Mire Tit­kos másnap lóhalálában megérkezett Brloniból, ott állt egymaga a színpadon, lélek ae jelent meg a má­sodik próbán! Erre mit tehetett egyebet, ő sem pró­báit .. , Két héten át folytak a tárgyalások, jobbra- balra, ezzel-azzal. A szubret* délelőtt vállalta, délután lemondta. A bonviván este vállalta, reggelre meggon­dolta. Blller kijelentette, hogy nem játszhatja, mert filmezik. Aztán kijelentette, hogy nem filmezik, de mégsem játszhatja, mert a szerep rossz, a darab rossz, a darab meg fog bukni, a darabot kifütyülik... Es igy nyilatkozták a többiek is... De a színház csodá­latosan ragaszkodik a darabhoz. Ha másért nem — ka­balából. A színházak világában mindenki kabalás. Es azt mondják, amelyik darabról a színészek azt állít­ják, hogy rossz és meg fog bukni, annak nagy sikere lesz! ... Adja Isten, hogy agy legyen. Egyelőre az a helyzet, hogy május 12-én bemutató előadást tartanak a darabból és május negyedikén még egyetlen próbát sem tartottak a darabból ... Erről nem operett- librettót. kellene írni. hanem drámát. Mert az valójában. Dráma. A mai pesti színjátszás drámája) A lEcmEgbizhafább ÓVSZER Erzsébet Királyné Szálló Budapest, IV., Egyetem ucca 5­100 modem, kényelmes szoba. Liftek Központi fűtés. Hideg-meleg folyó­víz Az étterem-és kavéház- ban minden este szalonzene. Az Erzsébet pincében esyDíncér rendszer! Menü ; l«60 P. li»lttilliUII!)IL«lllllllillllt[SItl!lllll!ill*nill!lilhni«liiiniUillí^llllltllilllll£lllilllliliU(^ £U>>iiiii>i!iLsjiiiiuill!líll«ltli!llSlüllffiliillÍllilllSilllll!lilliílS|l!liniltUI[öjllUllllUr

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents