Keleti Ujság, 1934. május (17. évfolyam, 97-119. szám)

1934-05-13 / 106. szám

9 He le riüjsjto Vasárnap, 1931. május IS­»i M an mmmmmemammmmzamammmemmmammiimammm^mKi A 90 éves EGE Alkotások sorozata jelzi Erdély magyar gazda­sági egyesületének közel évszázados életpályáját Nem csökkenő lelkesedéssel és kitartással folytatja az EGE közérdekű munkáját (Kolozsvár, május 12 ) Kilencven esztendő­vel ezelőtt, 1844 január 4-én gr. Teleki Domo­kos aláírásával felhívás jelent meg, mely Er­dély gazdatársadalmát szervezkedésre hívta fel. A felhívás rámutatott arra, hogy „a gaz­dasági egylet felállítása sehol sem mutatkozik hasznosabb és sürgősebb alakban“, mint Er­délyben, hol az összlakosság túlnyomó részben mezőgazdasággal és állattenyésztéssel foglal­kozik és csak a mezőgazdasági kultúra felvi­rágoztatása nyomán remélhető az ipar és ke­reskedelem fellendülése. A felhíváshoz aláírási ivet is csatoltak. Nagy nevek az aláriók között. Az első aláíró maga Erdély akkori kor­mányzója volt. Érdekes, hogy a kormányzó ezt irta az Ívre: Gr. Teleki József, mihelyt a sta­tútumok annak rendén meg lesznek állapítva. Ajs ivet aláírták többek között gr- Mikes János, Kozma Dénes, br- P- Horváth Mihály, br. Bor­nemissza Ignác, Zeyk Károly, gr. Mikes Kele­men, gr. Teleki Mihály, Szatsvay Zsigmond, Kálnoky Dénes, Kazacsay Sándor, br. Kemény György, gr- Bethlen Pál, br. Kemény Domokos, Ujfalvy Sándor, Zeyk József, ifj. gr. Bethlen János, Lcszay Lajos, Pálffy János, Kelemen Benjámin, gr. Mikó György, Kabos Dániel, Schütz József, br. Apor Károly, gr- Teleki Jó­zsef, br. Jósilta Sámuel, br- Jósika Lajos, br- Wesselényi Farkas­Az frlső elnök. Az első megbeszélésen elnöknek br- P. Hor­váth Mihályt, jegyzőnek Gyergyay Ferencet választották meg. 1844 január 22-én már az alapszabályok is elkészültek az Országos Ma­gyar Gazdasági Egylet alapszabályainak nyo­mán és 1844 március 3-án az alakuló közgyű­lést is megtartották. A lefolyt 90 esztendő alatt az egyesület Er­dély gazdasági kultúrájának emelése érdekében igen sokat és eredményesen dolgozott. Az EGE szelleme nyomta rá bélyegét Erdély mezőgaz- dasági*közigazgatására. Sok a mezőgazdaságot életbevágóan érintő törvényt az EGE kezdemé­nyezésére hoztak meg. Iletven kiállítás. Az erdélyi mezőgazdasági szakirodalom mivelését 1845-ben egy gazdasági naptárnak „Mezei Naptár“ címen való kiadásával kezdte meg, de ugyanezen év folyamán már több szakkönyvet is kiadott az egyesület, azóta egész kis könyvtár jelent meg az EGE kiadá­sában- Ugyancsak 1844-ben megkezdte a kiál­lítások rendezését. A 90 esztendő alatt, mintegy 70 nagyobb kiállítást rendezett országrészi jel­leggel, a legutóbbit tavaly rendezte az egye­sület Sepsiszentgyörgyön. 1846-ban kísérleti te­lepet rendezett be, majd Asszupatakon birtokot vett az egylet, faiskolát létesített, stb­Kényszerszünet. így folyt az egyesület működése egészen 1848 január végéig­Itt következett be aztán egy szünet, amely­nek okait és tartamát elősorolni nem tartoz- hatik e visszapillantás kereteibe. Egy rövid mámor után általános zsibbadás érzetével éb­redt fel az ország. Amint ismét lélegzeni lehe­tett, minden mozgását akadályozó bilincsekbe verve érezte magát. Mikó Imre nevébe« fűződik az EGE újjászületése. Az isteni gondviselés kiváló kegyének le­het tekinteni, hogy ebben a szomorú korszak­ban, amelyben élő magyarnak lenni is már bűn volt az erőszakra alapított kormányhata­lom minden közege előtt, egy oly férfiút adott, aki ritka bölcsességgel és mélyreható belátással nemcsak fel tudta fedezni azt az ösvényt, amely a minden oldalról fenyegető veszélyek között is nyitva maradt a lelki szemei előtt le­begő szent cél fe.lé; hanem szilárd elhatározás­sal rá is lépett ez ösvényre és ritka tapintattal egsrbe tudta gyűjteni azokat a tényezőket és erőket is, amelyeket ez ösvényen előre vezetni és vezérsége alatt a közjóért működtetni jónak látott. Ez a férfin gr. Mikó Imre volt! 1853 január 21-én ugyanis a kolozsvári Ka­szinó termében a gazdasági egyesület még életben levő tagjai értekezletre gyűltek egybe és ott elhatározták, hogy az egylet 1844-ben leg- * felsőbb helyen jóváhagyott szabályainak újbóli megerősittetése érdekében a kormányhoz for­dulnák- Gr. Mikó Imre ezután 1854. év februá- rius 26-ára össze is hívta az egylet tagjait ala­kuló közgyűlésre. Leírhatatlan nehézségekkel cs küzdelmekkel szállottak szembe azok a fér­fiak, akik a Bach-korszakban az újjáalakult' egylet élére állottak és vezetésére vállalkoztak. Megalakult a hét szakosztály. Az 1855-iki közgyűlés megalkotta azt a hét szakosztályt, amely a mezőgazdaság egyes ágainak tüzetes ápolására lévén hivatva, évek során át hatalmas emeltyűi voltak az egylet sikeres működésének- E szakosztályok voltak: 1. ismeretterjesztő; 2. földművelési; 3. gazda­sági, ipari és gépészeti; 4. borászati, gyümöl- csészeti. és kertészeti; 5. állattenyésztési; 6. se- lyemtenyésztési és 7. erdészeti szakosztály. Az egylet asszupataki birtoka se fekvésével, se minőségével nem felelt meg az egylet cél­jainak. Túl kellett adni rajta, hogy más alkal­masabb birtokot lehessen szerezni­Kolozsvárt szőlőiskolának megvette az Alsókőmál nevű szőlőhegyen, illetőleg a Nagy u.-ban, a mai Ferdinand király utón fekvő Izay és Bokros-féle két szomszéd telket, azután 1856- ban megszerezte gyümölcsfaiskolának és más kísérletek számára a Patai ut mellett fekvő Szőcs és Boytha-féle két telket, amelyeket utóbb parcellázott és ebből alakult ki a mai Tisztviselő telep néven ismert városrész, az A- Muresan uccai villasor, ahol az egylet szék­háza is van mai napon is­Fontos célkitűzések kérdése. A választmány már kezdettől fogva kiváló gondot fordított három kérdésre. Elsősorban a gazdasági gépek meghonosítását tűzte ki cél­jául. A második ügy volt a borászat- Régi ta­pasztalásból köztudomású volt, hogy Erdély bortermő vidékein oly borok teremnék, ame­lyek iz, zamat és erő tekintetében vetélkedhet­nek a világ akárhány nagyhírű borával. A gyümölcsészet volt a harmadik ügy, amelynek az egylet nemes gyümölcsfajok meg­honosításával és nagymennyiségben való előál­lításával kívánt nagy lendületet adni. Hivatása fontosságának tudatától áthatva és az akkori erdélyi helytartó, hg. Schwarzen­berg több Ízben nyilvánult jó indulatára szá­mítva, az egylet az ötvenes években sűrűbb érintkezésbe lépett a kormánnyal, legelőbb is a maga számára postabérmentességet kért és részben nyert is, azután kezdeményező lépése­ket tett a birtoktagositás keresztülvitele, a nél­külözhetetlen mezei rendőrség megszervezése, a cselédügy rendezése s végül gazdasági tan­intézet felállítása iránt Kilencven év elnökei és titkárai Az egylet elnöksége 1876 szeptember 16-ig gr. Mífcó Imre kezében volt, aki ezen a napon végezte be eseményekben, tettekben és érdemek­ben dús földi pályáját. 1877 január 7-én lépett helyébe Tisza László, az egylet addigi alelnöke, aki aztán 1882 április 11-én mondott le e tiszt­ről. Felváltotta őt br. Kemény Gábor, aki 1888 október 23-án elhunyván, 1889 május 6-án Szabó József foglalta el az elnöki széket. Az ő vezetése alatt szintén igen értékes munkát fej­tett ki az egylet. 1907. évben történt elhunyta után br. Bánffy Ernő. töltötte be az elnöki tiszt­séget 1916. évig. 1916-tól 1931-ig br. Jósika Gá­bor állott az egylet élén. Br. Jósika Sándortól a vezetést dr. gr. Bethlen György vette át, aki immár 1916 óta, mint alelnök működvén, 18 év óta tagja az elnökségnek. Elnöksége époly ne­héz időre esik és feladata épóly felelősségteljes és súlyos, mint a Mikó Imre grófé volt az 50-es években- Az egyesület alelnökeí ma Szász Ist­ván földbirtokos és dr. gr. Bethlen László föld birtokos. A titkári hivatal is aránylag sok kézen ment át. lS60-ban választották meg a Nagy Ferenc és Fináli Henrik helyére Nagy Jánost, első önálló, rendes fizetéses titkárnak- Nagy János már 1865-ben meghalt, utána következett Ascherman Ferenc, aki már 1867-ben lemon­dott; utána jött Tímár Károly, aki már 1869 végén távozott jobb állásra; az ő titkársága idejére esik az egyleti alapszabály alapos ujjú­szerkesztése. Időközben az elnökség Görgey Arthur tábornokot is meghivta a titkári ál-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents