Keleti Ujság, 1934. április (17. évfolyam, 75-96. szám)

1934-04-08 / 80. szám

Wasámap, TSSl. Sprilis 9. KiUTîBjsm A gernyeszegi nagy üalosiinnep Busz magyar falu dalosai vettek részt a felemelő Ünnepségen Tárcza Bertalan és Ferenczy Zsigmond nagyhatású beszé­deket tartottak (Szászrégen, április 7.) Az utóbbi ívek leg­nagyobb szabású dalosünnepélyét rendezték mag Gernyeszegen. A történelmi nevezetességű CFaleky-kastély árnyékában találkozott csak­nem aa egész Marosmegy# magyarsága. P’cled- betetlen szépségű magyar ölelkezés volt ez, melynek megrendezéséért egyformán köszönet ilLati Kiss Lajos magyarói ref. esperest, Ne­mes Árpád gernyeszegi ref. lelkészt és Rácz Sándor gernyeszegi ref. tanítót. A gernyeszegi kastély első Apaffy Mihály erdélyi fejedelem vaskancellárjának, Teleky Mihálynak ősi fész­ke. E gyöngekezü fejedelem uralkodása alatt mindig Teleky kancellár akarata érvényesült. Később Thököly kuruc vezér erdélyi fejede­lemmé választása után Teleky szembeszállt Thököly vei s 1690 augusztus 21-én Zernestnél a csatában el is esett. Thököly a kanoellár tete­mét Gernyeszegre vitette, ahol eltemették. A gernyeszegi ref. t»mplom újjáépítése alkalmá­val hat méteres mélységben meg is találták Teleky Mihály csontjait és Teleky Domokos gróf a templomba díszes szarkofágba helyezte végleges nyugvókéiyre őse porait. A jelenlegi Teleky-kastély ujabbkeletü épület, de a kastélyt körülvevő vizárok világosan mutatja, hogy ezen a helyen állott Teleky Mihály kancellár rezidenciája is. Hasa fai« népe népviseletben Ezen a történelmi emlékekkel tele helyen folyt le ez a felemelő dalosünnpély, amely minden résztvevő szivében feledhetetlen emlé­ket hagyott. A versenyre mintegy húsz falu dalárdája vonult fel festői népviseletben. A vonatok, autóbuszok és teherautók a környék­beli érdeklődök százait hozták Gernyeszegre, hogy tanúi legyenek a magyar ünnepnek. A dalosünnepélyen résztvett Tárcza Bertalan, a romániai magyar dalosszövetség főtitkára is. Templomi ünucp. Reggel 9 órakor vette kezdetét az ünnepély, amikor egymásután vonultak feli aa abafájai, alsóbölkényi, beresztelki, felfalusi, kisfürtösi, körtvélyfajai, magyarói, mezőpaniti, péterlaki, radnótfájai, sáromberki, sárapataki, szász- régeni, széplaki és vajdaszentkirályi dalegye- sületek. Tiz órakor felhangzik a zsúfolt templomban a gyülekezeti ének, majd Veres Zoltán ref. lelkész méltatja a dalosünnep jelen­tőségét. A szászrégeni magyar polgári dalkör és az alsóbölkényi ref. dalknr énekszámai után Kiss Lajos magyarói ref. esperes szenteli fel és áldja meg azt a fehér brokátselyem zászlót, amelyet a gernyeszegiek nagy áldozatok árán szereztek maguknak. Méltó a fiatal és feltörő gernyeszegi dalkörhöz a zászló jeligéje: „Csak az a nép erős, csak az a nép szabad, hol munka mellett dal fakad.“ Ezzel az istentisztelet véget ért, majd közebéd és díszközgyűlés után vette kezdetét a tulajdonképpeni dalosverseny, ame­lyet az összkar a román himnusszal és a „Szé­kely dalosok jeligéjével“ nyitott meg Heitel György országos karnagy vezénylete mellett. Az egyes dalárdák jeligéinek eléneklése után Nemes Árpád, a gernyeszegi ref. dalkör elnöke megnyitó beszéde következett. „Kívá­nom, hogy a magyar dal hozza ossz a magyar sziveket. Mindnyájan emberek, testvérek és Isten gyermekei vagyunk“ — mondotta, majd a felfalusi, széplaki és körtvélyfájai ref. dal­körök énekszámai következtek. Ezután egy alig ötéves szőkefürtü kisgyereket visznek az emel­vényre, aki komoly mozdulatokkal, érces gyer­mekhangon szavalni kezdi versét. „Mig eza dal el nem hallgat, Csaba népe meg nem halhat.“ Cbz éteőruxrouiiÁoh én baktérium eßrontfxk, a fogakat! A helyei fogdpotót hobzi KALOOONT-fog- ■Arém segitscgéyel biztosítja a fogok tijztosá* ,e<4* és ipsé-SC. ,<Tebóli reggel és esi« — MAODONTI A HABZÓ FOGKRÉM >•»■#* MM A szentiványi és péterlaki ref. dalkörök ének­számai után Tárcza Bertalan emelkedik ünnepi szólásra. ,i.„í ■ ' Amire a Krisztus-szobor tanít. — Az 1931-ik év július havában — mon­dotta Tárcza Bertalan, — egy rövid hir járta be a világsajtót, mely arról számolt be, hogy Rio de Janeiro közelében a korkuvani hegyen egy GO méter magas Krisztus-szobrot állítottak fel. Mi célja ennek n szobornak, kérdezték azok, akik a magasban tévő Eifel-tornyot, vagy a newyorki kikötőben levő szabadságszobrot olyan természetesnek találták. Mi célja lehet egy ilyen roppant Krisztus-szobornak Dél- amerikában, Rio de Janeiró mellett. És ekkor eszembe jutott a Krisztus utáni 451-ben a katalaumi mezőn vívott csata, amelyről a tör­ténelem elszönyülködvs állapítja meg, hogy húszezer halottja volt. És azután visszaemlé­keztem a húsz évvel ezelőtt kirobbant világ­háborúra, amely négy szörnyű éven át gyil­kolta az embereket és amelynek végeztével a statisztikusok leszögezték, hogy ötmilliónál is több ember életébe került. Emberek! vessetek véget a gyűlölködésnek, a testvéri harcnak, vessetek le a szennyek mocskos ruháit, vegyé­tek fel a szeretet bíbor palástját. Dalostestvé- reim. Ezt akarja mondani a GO méter magas Jézus-szobor. Egy érzem, hogy a testvéri sze­retet egy láthatatlan Jézus-szobrot állított fel nem is a- hegyre, hanem a mi telkeinkbe. Ben­nünket sohasem a gyűlölködés és irredentiz­mus vezérel cselekedeteinkben, hanem annak a kétszáz dalárdának tízezer dalosa által ki­fejtett kulturmunka, amely az országnak és a népnek egyaránt büszkesége. Ennek az építő kulturmunkának a büszke tudatával nézzen arra a fehér selyemzászlójára, mint a munka megérdemelt jutalmára és a mi soha ki nem alvó törhetetlen akaratunk felséges zálogára. Tárcza Bertalan zugó tapssal fogadott be­széde után a gernyeszegi ref, dalkör Rácz Sán­dor karnagy vezérlete mellett elénekelte Delly- Szabó Géza „Zászlószentelés“ című müvét. Következtek az üdvözlések és a zászló fel­szalagozása az adományozók által. Elsőnek Kiss Ferenc esperes a ref. egyházkerület nevé­ben helyezte el szalagját a zászlón és áldotta meg azt Majd dr. Kronhoffer Vilmos, a Magyar Párt szászrégeni tagozatának nevében emelke­dik szólásra. A szászrégeni magyar polgári dalkör, a mezőpaniti, radnótfájai és beresztelki dalkörök ünnepszámai után Tárcza Berrtalan megemlékezik a veterán dalosokról, akiknek nagy érdemük, Hogy az összeomlás után mug- mentették és ápolták a magyar dalt. Ezután kulturmunkájának elismeréséül kitüntetéssé! díszítette a veterán beresztelki dalos Brossal Sándor mellét, aki már három évtizede áll a magyar dal szolgálatában. Fereuozy Zsigmondi „Gyógyít « magyar dal!“ Ezskután általános érdeklődés mellűit emelkedik szólásra dr. Ferenczy Zsigmond volt marosmegyei magyarpárti képviselő. „Harc van az égen és a földön — mondotta —< beteg a világnak a szive és az emberek egymást gyötrik. De miért fontos a dal? Mert a muzsika, a dal gyógyítja a beteg világnak a beteg szivét A magyar dal pedig meg kell, hogy gyógyitsa a magyar ember beteg szivét. Magyar véreink azokkal, akik más nyelven beszélnek, más val­láson imádják az Istent, abban egyek kell legyünk, mert Istenben testvérek vagyunk. Fennhangon kérdem tőletek: Hiszitek-e, vall- játok-e, hogy csak a nép egészséges és életre­való, amelynek lelke fehér, temploma tiszta, iskolája erős, mely szereti a faját, az ekét és a kalapácsot és megveti a‘ gyülölködőket é« az ellentétet szitókat.“ (Zugó válasz: Hisszük és valljuk,) Dr. Ferenczy Zsigmond nagy Hatást ki­váltott beszéde után a kisfülkösi ref. dalkör énekel, majd Veres István gernyeszegi dalos köszöntötte az idegen dalostestvéreket A eára- pataki, abafájai, alsóbölkényi, sâjombeţjcb radnótfájai ref. énekkarok és a szászrégeni magyar polgári dalkör énekszámai után Sao- tyori Lajos gernyeszegi dalos üdvözölte az idegen dalárdákat. Kiss Lajos esperes záró­beszédével az ünnepély végétért A tömeg zászlók alatt zeneszó mellett fegyelmezetten távozott el. A kivezényelt katonasággal megerősített 160 főnyi csendőrségnek semmi munkája sem akadt. Este a ref. iskola összes termeiben táno volt, amelyen a város találkozott a faluval. U, B. Félrevezetik, ha „OLLAu helyett silány utánzatot ajánlanak. f^iiiHHiiiiiiaiiiHttiiiintgitniiiiHiiíSHHiHHiiiiSiiiiiiniiiiígniiiUíHiiiígiiiiiitiHniainnjniiisíiijítínijííaniiiniiiiiiaínmiinmiiiniiiiírígiHminiinisfínniifflíra Erzsébet Királyné Szálló Budapest, IV., Egyetem ucca 5. 100 modern, kényelmes szoba. Liftek Központi fűtés. Hideg-meleg folyó­víz. Az étterem-és kavéház- ban minden este szalonzene. Az Erzsébet pincében egypincér rendszer! Menüi i'&O **•

Next

/
Thumbnails
Contents