Keleti Ujság, 1934. április (17. évfolyam, 75-96. szám)
1934-04-08 / 80. szám
« KELETtOjSRO Vasárnap, 1931 április 8* ERDÉLYI SZEMMEL A DUNÁNTÚL II. A magyar Nürnbergben (Székelyudvarhely, április 7.) Akármilyen különösen hangzik Erdélyhez legközelebb a mai Magyarország legnyugatibb városa, Sopron fekszik, a „síé p S o p r o n", ahogy polgárai méltó büszkeséggel nevezik, a „elvi tas fidelissim a“, a leghűségesebb város, amely nevét az 1921-es népszavazás eredményeképpen kapta, az „ország kapuj a“, ahogy I. Károly már 1817-ben nevezte. Olyan ez a város, mintha az erdélyi öreg szász városok: Brassó, Szcben, Segesvár vén házaiból állították volna össze, csak egységesebb, szebb, művészibb, igazi „m agyar Nürn- b e r g“. Szinte varázslatos az a hangulati egység, amelyben a Bencés templom finom gótikája, az Ester- házy-palota olaszos loggiái, a barokktetős várostorony, a patrícius-házak művészi kapni és a rokokó, árkádos udvarok összeolvadnak. A soproniak igazi büszkesége a Városháztér „a mi ünnepi szobánk", ahol „az egész magyar történelem leadta névjegyét". — A hatvanegy méter magas Várostorony alja Árpád-korabeli, a Bencés-templom keletkezési, éve 1290, a Storno-házban Corvin Mátyás lakott, a Szentháromság-szobrot Thököly-lány emeltette, a klasszicizáló vár- megyeházán pedig Széchenyiek, Esterházyak és Felső- büki Nagyok vitatkoztak — magyarázza ciccronénk. Tényleg ezekről a falakról csepeg a történelem és ezt a történelmet Ismernünk kell, ha a .Dunántúl legsajátosabb Túrosát, a kultúra és művészeteknek ezt a ragyogó ékszerdobozát meg akarjuk érteni. Csak pár adat. A Szentlélek templomban 1221 óta miséznek, a legrégibb telekkönyv 1379-böl való. Ezen a szószéken Ka- pisztrán János prédikált, ebben a házban H. Férd inimi alatt országgyűlést tartottak, az Estcrházy-paJotában vau as ágy, melyben Mária Therézla aludt. Látta a város Bethlent ésBocskayt, Fázmányt, a kurucokat és Napoleon franciáit. Dr. Házi Jenő városi főlevéltáros ur szerint Luthernek már hét évvel a uittembergi tételek kiragasztása után Sopronban hívei voltak ás a. levéltárban őrzik sajátkezű levelét, a líceumban már 1557 óta tanítanak és a Kereskedelmi Testület 1656 óta áll fönn. Pozsony után egész Magyarországon itt volt először állandó színház, amely 1769-ben épült. A zcncegyesiilet 1829 óta működik és a kaszinónak a negyvenes években Széchenyi István volt a tagja. A gimnázium egyik tanára Révai Miklós volt, a Uccumban Berzsenyi diákoakodott. Liszt Ferenc kilencéves korában, 1820-ban a kaszinóban hangversenyezett, a színházi zenekarban pedig nem kisebb legény, mint G oldmark muzsikált, a hosszusor! diáktanyán pedig Petőfi Sándor közbaka pihente ki fáradalmait. Ezek pedig nem néma történelmi adatok, ha*em a város jellegzetességének szerves alkotó részei, amelyek nemcsak a külső, hanem a belső képét is kialakították Sopronnak és egészen speciális, magas színvonalú művészi és kulturális élet elindítói és táplálói, fejlesztői voltak, sőt ma is élnek és hatnak. Nem megkövesedett muzeum, — tehát ez az ódon és mégis zsíros város, hanem a mindennapi életnek lüktető családi fészke akármilyen fémjelzetten történelmi város is. Majdnem valósziniltlenül hat, hogy ezekben a műemlékekben lélegző, élő, pirosvérü emberek laknak, kik ma is ónémet ágyakban alszanak, üvegszekrénybe illő művészi faragott asztaloknál étkeznek, lioUcal porcé liánból kávéznak és pántos, vén follánsokat olvasnak. Ami szinte páratlanul áUö jelenség nemcsak a nemességnek és polgárságnak ez a miliője, hanem a lakosság harmadik rétegének a „gazdapolgárság"-nak és a kék köté- nyes, fekete kötött mcUényes „pöncichterck‘‘-nek Is, kik úgy festenek, mint öreg krónikák különös figurái. A hajlékuk parasztház istállóval, trágyadombbal, de az ablakpárkány barokk s az orra alatt a kis falfülkében öreg szent szobrok néznek te az nccára, a faragott kapuk mögött pedig modern élet rejtőzik, elsőrendű gazdasági szakismeretekkel és meglehetős szellemi kultúrával, ami nem is lehet másképpen itt, Nyugat kapujában. Lemosdhatatlan patinája van azért mégis minden strunkus soproni embernek és talál rájuk a név, ahogy magukat jogos büszkeséggel „homo S o p roll i e n a i s"-nek nevezik. • „Mértékletes, higgadt, óvatos és fegyelmezett emberek — olvasom róluk a Magyar Bibliophil Társaság által kitüntetett Soproni Képeskönyvben —, akik tisztelték a krajcárt és tisztelték a tudást. Fiaikat gondosan tanították, külországokba küldték vUágot ismerni, aztán a fiuk hazajöttek és beálltak a boltba, a műhelybe, az Irodába. Egész nap dolgoztak és gyarapították a vagyont... de este olvastak, színházba jártak, vagy házlzenét gyakoroltak. Buzgólkodtak a közért és szenvedélyesen csinosították a várost, melyet saját lakásuknak tekintettek. Élt belőlük egy kőfaragó céh, mely valóságos helyi szobrász- stílust hozott létre, egy órás-céh. melynek termékei már a XV. században híresek voltak és hogy mást ne mondjunk, egy könyvkötő-céh, mely alig győzte ások könyvét szebbuél-szebb köntösbe öltöztetni.“ Egy hat ránk, erdélyi kisebbségi magyarokra ez a pár sor, mintha mesét olvasnánk. Valószlnuticnül távol vagyunk tőle mi, akik primär gondokkal küzdünk és a vegetatív élet legszükségesebb föltételeit is százezer számra nélkülözzük. Hol vagyunk ml attól, hogy fiainkat külországokba küldjük „gondoson“ taníttathassuk és késs egzisztenciákba, boltba, műhelybe, Irodába beállíthassuk* Pedig meg kcU eunok lennie. A fennti néhány mondatban kész kisebbségi program van, de megvan-e bennünk a „homo Sopromiensis“ krajcár és könyvtisztelö, színházba járó, házi zenéit gyakorló, sok könyvet olvasó energiája, szellemi színvonala, nemzeti és világkultnrán nevelkedett széles látóköre, mégis óvatossága, fegyelmezettsége, mértékletes higgadtsága? A mi parasztunk még a faeke-korszakának gazdasági primitívségével túrja a földet, mely aUg vet néhány sovány buzaszálat és akik látjuk mindennap, azok Is csodálkozunk, hogy miből tud megélni, legalább napjában egyszer jóllakni, adót fizetni, közterheket vi- seliü, ruházkodni, gyermeket nevelni. A mi iparosaink Tanács és utasítás gyomorbajosok és mindazok részére, kik gyomruk taljjes mag- erősödéstől kívánják ós Jöétvágyhos akar* nak jutni Prof. Dr. Fater gjoniorteája azonnal megszüntet gyomorrontást vagy hülésből származó gyo- morfájdalmakat. Ezen tea rövid használata a rossz gyomor okozta chronlkus umdorl és rosszullétet megszünteti. Egy csészéhez 15 gramm tea kell* Naponkénti használat 1-2 csésze. A hosszuélet alapja az egészséges gyomor, tartson egy ilyen egyszerű gyomorkarát és egészséges lesz. Prof. Or* Páter gyomor* teája a megyeszékhelyek legtöbb gyógyszertárában és drogériájában azonnal kapható, ahol nem lenne, ott a gyógyszerész — kifejezett kívánságra — nohány napon beiül beszerzi. Minden eredeti csomagon a feltaláló törvényileg védett fényképe és aláírása látható. Levelezőlap utján a tea „Csillag" gyógyszertár, Braşov, Latira ucca 5 sz. alatti lerakattál rendelheti műhelyében nine» mit keresnie a gyermeknek akár tanult, akár nem tanult, mert a műhely ttrea, nine» munka benne ói száréval adják vlaana a* apák aa ipar- engedélyt. A* erdélyi váróéi polgárnak érints hihetetlenül hangzik, hogy Sopronban úgyszólván minden hár egy kis muzeum. Nem is szólva a hivatalos Muneumról, levéltárokról, egyházi kincstárakról, a majdnem világhírű Storno éa Zettl magán muaeuniókról. Itt „gyűjt az orvos és a> ügyvéd, gyűjt a vaauttgaxgaté éa a régi nagy famíliákból való cseUőmüvésa, gyűjt a tanár és gyűjt a kereskedő, de még a Idaegdsetenelák közé is sok a szenvedélye« gyűjtő é# ae ember egéaz meglepő helyeken akad Dorfmeister-, Ligeti-, Markó-, Pálma y-képekre, jő iparművészeti holmira“. A mi tanáraink, ügyvédeink, orvosaink, tönkrement kereskedőink régen kihordták ss ócskaplaers még azt a családilag átörökölt antik holmit is, «ml eddig birtokukban volt, nemhogy újat szerezhettek volna. Az erdélyi kisebbségi magyar művés» csinálhatna ugyan gyűjteményt, ds csak a saját el nem adott képeiből és egyéb iparművészeti holmi álból, es lró saját munkáiból, da olyan erdélyi írót nem Ismerek, ki könyveket birua vásárolni, a világirodalom kimagasló műveit megszerezhetné és a ma! szellemi élettel lépést tarthatna, ha csak nem lakik Koloasvárott, vagy nagyobb centrumokban, hol nagyobb könyvtárad! állanak rendelkezésére, vagy egyik-másik könyvkereskedő ke- nyörületböl, üzleti élelmességből a» aj könyveket Id nem kölcsönzi neki. Az orvos tíz év alatt se képes saját erejéből műszereket beszerezni, saját rendelőt berendezni, a tanár kinevezAhea, as ügyvéd, mérnök munkához jutni. Súlyos feladat a mi gyermekeinkre nézve és csak egy részük túl eljutni az oklevélig éa ha még ezt is nosztrlílkální kell, az még súlyosabb feladat, de kenyeret Is keresni és megélni, aa szánté lehetetlenül súlyos probléma, pedig tisztában vagyunk vele, hogy népünk jövendője és egész fennmaradása függ tőle, hogy az uj történelmi Időkben az aj generáció el birjon helyezkedni és kifejthesse a maga kulturális éa gazdasági, kereskedelmi erőit és képességolt. Ezer és ezer dolgot lehetne még a soproni példa és program szomorú erdélyi ellentéteképpen felhozni, de jobb, ha a „Kecsketeinplom“ legendájával vigasztaljuk magunkat. Könnyű volt a soproniaknak a gyönyörű Bencés-templomot felépíteni, mert a monda szerint egy kccsko kaparta ki hozzá a földből a pénzt. Nálnnk is jól fogna az ilyen pénzkaparö kecske, bogy legalább a mindennapi kenyerünket kikaparja. Könnyű Sopronnak, a híres „lőverák" városának, mert itt mindenki a maga helyén van és kiváló, kemény emberek állanak a város élén. Thurner dr, polgármester pld. még az erdélyi Irodalmat is agy Ismeri, mintha St bízták volna meg az erdélyi Irodalomtörténet megírásával. Céltudatosság, szervezettség és öntudat, nyugati nívó és valóban élő, komolya» dolgosé egyesületek, kiváló szakemberek tömege és a soproni lélek belső összetartó ereje adják meg a városnak a gyönyörű éa megőrzött múlt föiött a termékeny és biztos jövendőt. Van még valami, amiről nem szabad Sopronban megfeledkezni, amire a legbüszkébbek: egy Illa viragoes ka csak, az erdei ciklámen, amely egész Magyar- ország területén csak itt terem meg. Tele vannak vele a soproni erdők. Mikor virít, illatában fürdik az egész város. Sóhajtva fordítok hátat a városnak. Istenem, milyen szép és mélységesen nagy dolog, mikor egy egész város, tele a művészet és kultúra, csodálatos kincseivel, a történelem aokszázados valóságában élve egyetlen kiesi, virágra a legbüszkébb és ebben képes megtalálni a nagy, „történelmi Idő" égszakadásában és számos földindulásában Is a maga lelkének, életének és boldogulásának titkát és harmóniáját! Nyirő József. ! Kincs rossz üzletmenet, ha a Keleti Újságban hirdet! Tavaszra vásárolja csak a f> / \ T A /K harisnya- és kötöttáru-gyár el- / i\/2Y/l w/ ismerten kiváló gyártmányait. Női harisnyák, angol tlor és Bemben? selyem, a legújabb színváltozatokban. F*r?i zoknik, a legjobb angol cérnafonalból, duplaerős sarokkal Sportingek, legújabb szabás, elsőrendűen moshatók. Macco-fehárnemii, átmeneti időben nélkülözhetetlen. Speciális készítmények gyermekzoknikban, különösen erősen kötve, a legújabb Jaquardszéliel, viselésben eípusztithatat'anok,garantáltan moshatók ílndanthren) TR1MACO , HARISNYA ÉS KÖTÖTTÁRUGYÁR Kerjik vevőinket, hogy okvetlen kísérjék fígyeieinmel, logy minden d3rab el lesyen .átva „Trínaco“ védjegyünkkel.
