Keleti Ujság, 1934. április (17. évfolyam, 75-96. szám)

1934-04-08 / 80. szám

« KBtara/sÂG Vasárnap, 193A. április 9­tUt Ismerik Ni( j Dániel trőtársanj nevét ugye? Nagy Dániel most Pesten ét, ha egyáltalán életnek lehet ne­vem!, hogy csak agy ten - - leng a pesti aszfalton, a pesti emberrengetegben. Egy-egy szép, erős elbeszélése né­hanapján megjelenik valamelyik újságban. Akkor bi­zonyára öröme van neki Is, meg azoknak Is, akik elol­vassák... Egyszóval Kardos Gésa, debreceni szín­házigazgató, a Csokonayról elnevezett debreceni szín­ház Igazgatója, uéh..,iy hónappal ezelőtt összetalálko­zott Nagy Dániel Íróval Pesten és elmesélte nelti, hogy szindarabpályázatet akar hirdetni. A színdarabot Ady Endréről kellene (mi... Nagy Dániel nem helye­selte az ötletet. Azaz az ötletet helyeselte. De nem pá­lyázat tormájában. Ajánlatot tett Kardos Gézának, hogy ö pályázatmentesen megírja az Ady Endréről szóló színdarabot. Kardos örömmel fogadta as ajánla­tot. Nagy Dániel némi elölegfélét Is kapott, s mialatt M előleget téléit», elkészült a mü Is. Nyolc képből áll Címe: Ady Endre. Az első képben a flatai Ady as érett­ségi vizsga után hazamegy a szüleihez látogatóba, aa utolsó képben az ápolónő karjai között kileheli lelkét a szanatóriumi ágyon... Ami pedig a két kép között van, as Ady Endre tarsangos poéta-élete, munkával, borral, asszonnyal, barátokkal, ellenségekkel. A sze­replők nagy része ma U élő ember. Es aa élők között Is aa első Csinszka a költő özvegye, M á r t í y Ödön featömüvéss felesége— Éppen vele van most a baj!... Csinszka tudomást szerzett a darabról. Tudo­mást szerzett arról Is, hogy Nagy Dániel szerepelteti öt benne. Es tiltakozott. Semmilyen formában, semmi­lyen beállításban nem óhajt a mü szereplője lenni... Akkorra már Kardos Géza a bemutató napját ts ki­tűzte. Április tizenkettedikén játszotta volna a debre­ceni Csokonay Színház as Ady Endréről szóló színdara­bot, Es a nap Nagy Dániel mennybemenetele lett volna— A színház komoly, hivatalos Írást kapott Csinszka ügyvédjétől a tiltakozásról.. Kardos Géza nem akart ajathuznl as özveggyel és a szerzővel megbe­szélte, hogy Csinszka neve kimarad a sziulapröl és a darabban sem fordul elő egyetlen egysaer sem. He­lyette aa „asszony" szerepel, mindig és mindenütt, az asszony, akit a Sors Ady mellé rendelt!... Az igazgató a változtatásról értesítette Csinszkát. Es Csinszka még Így is tiltakozott!... Nem! Nem! Es nem!... ö ezt nem tűri, ő ezt nem engedi és ha a darabot mégis tzinre- hóznák, egyszerűen letiltatja!... E pillanatban szerző és színház nem tudja mi tévő legyen! Ügyvédtől ügy­védhez szaladgálnak. Botrányt nem akarnak. Az első Ady Endréről szótő magyar színdarab bemutatója nem lehet botrányos. Nem annak tervesték, ünnepnek ter­vezték. Kulturvonatok Indultak volna az ország min­den részéből Debrecenbe... Es most... ime, ez lett a vége!— A szerzőjogi szakértők véleménye megoszlik. Aa egyik azt mondja, hogy Csinszka nem tilthatja le a darabot. Csak tartsák meg nyugodtan a bemutatót. A másik az ellenkezőjét állítja és bizonyítgatja... A lé­nyeg az, hogy... Igen, úgy látszik, Nagy Dániel színda­rabját nem lehet majd bemutatni. Ezzel kapcsolatban még valamit. Nagy Dániel elmondotta nekem, hogy ha­tan is plágiummal és perrel támadták meg az Ady darab miatt, holott még színre sem került!... Hát a Csinszka álláspontján esetleg lehet disputáim. De azok­nak, akik a plágiumvád sarát dobják Nagy Dániel felé, nines Igazuk. Ady Endréről mindenkinek joga van színdarabot Írni. Illetve nem mindenkinek, csakis an­nak, aki Igazi író. Még Igazi Író is ugyancsak felköt­heti azt a bizonyos lenge magyar fehérneműt, ha Ady nevét tollára akarja venni! Ha már Adynál vagyunk, maradjunk az ö halhatatlan emléke mellett egy-két pil­lanatra. Az egykori poéta baj­társ, sőt az egykori ellenség, Dutka Ákos, tizenhét esztendei hallgatás után, uj verseskü tét tel jelentkezett a közönség előtt. Hosszú évek óta nem volt verseekö- tetnek Ilyen sikere, Ilyen visszhangja a magyar Iroda­lom Ural kertjében! Dutka Ákos immár túl ötvenedik életévén, a bölcs rezignáltságával, de szivében az egy­kori Holnaposok gőgös, haragos tűsével, lelkében a ke­gyelet éa az emlék álmatlan éjszakákat Idéző sóhajtá­sával elsiratja a kötetben Adyt és azt a világot, mely­ben együtt éltek... A cédrust» cselló húrjain zeng az ének, t muzsika, olyan popperdávidl művészettel, olyan caaatsl finomsággal, hogy klnek-klnek megremeg bele a szive... Megremeg és vérzik!... (Es még valamit Dutka Ákos verseskötetéről. A költő a maga költségén adta ki, ötszáz példányban. Ez az ötszáz példány egy bét alatt elfogyott. Mire a második kiadás megjelentetésére há­rom kiadó la jelentkezett egyszerre!) Igazán nem tehetek róla, hogy ezen a héten színházról, verseekötetről írom a Pesti Elet beszámolóját az olvasó­nak. Hiába Is akarnék másra térni, az írógépemre tolako­dik Galamb Sándor ügye a Nemzeti Színház­zal— Méltóztattak már róla olvasni, hallani?... Tanár­ember és mint ilyen rajongó szerelmese a színháznak. Mikor a szegedi tanárképzőben dolgozott, a szegedi szí­nészek törzsasztalának állandó vendége volt. ügy ült : a vidék) színészek között, mint akit csak a színház le­vegője éltet, aki nem ts tudná az életet színház nélkül elképzelni. Ez év elején a Nemzeti Színház drama­turgja lett Galamb Sándor és a színi akadémia tanára. A szezonban két darabot rendezett — szép sikerrel — s egy héttel ezelőtt jött vissza Volnovtob Gésa kormánybiztos-igazgatóval együtt Kecskemétről, ahol a Bánk-bán nyári szabadtéri előadásáról tárgyaltak és meg is állapodtak abban, hogy Galamb Sándor rendez! a kecskeméti „főfiskáUs nr“ szülővárosában a halha­tatlan drámát, a legmagyarabb drámát!- Most aztán egyszerre az történt, hogy Galamb Sándor vizsgálatot kért maga ellen a kultuszminisztériumban. A vizsgá­latot azért kérte, mart egyesek gyanúsítása szerint ő olyan adatokat szolgáltatott a Magyarság oimü napi­lap szinházrovata Márnára, melyek alkalmat adtak az újságírónak, bogy a Nemzeti Színház ellen sorozatos támadásokat Intézzen... Galamb a kallckában!... Ga­lamb Sándor, a szelíd színházi rajongd, aki könnybe- lábbadt szemmel beszél egy-egy sikeres srinészi alakí­tásról, aki diadalmenetben járja körül a várost, harci lobogót lengetve kezében, ha a Nemzeti Színháznak si­kere van, ha a nézőtér megtelik közönséggel, ez a Ga­lamb Sándor nem árulhatta el a Nemzeti Színházat senkinek, soha! A kultuszminiszteri vizsgálatnak nem akarunk elébe vágni, de aki Ismeri Galamb Sándort és ismeri azt a viszonyt, azt a meghitt, évtizedekre vissza­vezethető baráti viszonyt, mely őt Volnovich Gézához fűzi, aa pillanatig sem kételkedhet abban, hogy itt va­lami félreértésről van szó!... Itt valakinek fájt, hogy Voinovlcb és Galamb együtt dolgoznak. Itt valaki ár­tani akar a Nemzeti Színház presztízsének... Kém éljük, hogy az Uletőnek, (vagy aa Illetőknek) nem fog sike­rülni— írjam le a nevet? Utána keUene néznem az estilapok- ban. A maharadzsák nevét nem olyan könnyű megje­gyezni. Különben is egy ma­haradzsánál nem a név a fon­tos, hanem a vagyon! A jelenlegi, aki Pestre jött, H a 1- derabad alkirálya. Az ottani fogalmak sze­rint állítólag szegény ember, az európai fogalmak szé­lűit pedig valóságos Krőzus!... Egyébként elegáns, szimpatikus férfi. Hölgyeket nem hozott magával. Nem Is keresi a hölgytársaságot, ellentétben ama számos maharadzsákkal, kiket erről az oldalukról volt szeren­Zsíros, paltanásos arcbőrhöz púder helyett SULFAMYL KÉNPUDER Megszünteti az arc MITESSZEREIT. Szaküzletben kapható! csénk s mattban Pesten, Parisban, Londonban és Géni­ben megismerhetni... A halderabadi aüdrály őfensége Pöstyénbö! jött a magyar fővárosba. Társaságában egy hindu fiatalember van. Pöstyőnben a maharadzsa a reumáját kezeltette. Közben mindent megvásárolt, amit felkínáltak neki. Kilenc kutyát vett, egy teljes tót stí­lusú szobaberendezést, egy állítólagos Rubens képet... Csak a pöstyénl trafikos kisasszony panaszkodik, hogy te cigarettát, se képeslevelezőlapot nem tudott neki el­adni. Az alklrály saját cigarettáit szívta, Írni pedig egyetlen alkalommal sem Irt senkinek, mialatt Pös­tyőnben a reumáját gyógyltgatta. A pöstyénl fürdő- krónika feljegyzi. még a fenségről, hogy résztvett egy bálon. Nemzeti viseletében ment el, agyonaggatva drá­ga kövekkel és ékszerekkel. Fején természetesen tar­bánt viselt és csárdást táncolt egy pöstyénl magyar leánnyal. Délcegen, daliásán ropta a haderabad! alkl­rály a csárdást, ám a társaságában lévő fiatalember figyelmeztette, hogy későre jár az Idő, Jó lesz haza­menni. Es 5 hallgatott » kérő szóra és otthagyta tán­cosnőjét... Aztán a fiatalember társaságában hajnalig elszóraKozott egy vendéglőben... Pesti szereplését Igazi maharadzsához Illő módon kezdte. Az első éjszaka után felébredve, magához hivatta a szálloda Igazgatóját, mo­solyogva bejelentette, hogy remekül aludt és bálából ötszáz pengőt adományozott jótékonyoélra!— Ezzel el­érte azt, bogy a milliós Budapesten most minden este éa minden teggel sok ssázezer szegény ember Imádko­zik a maharadzsa nyugodalmas álmáért! MM ............. — Viharos elnökválasztás a dési zsidó hit­községnél. Tudósi tónk jelenti: A dési zsidóság között a közeimül than igen erős ellentétek tá­madtak. Egyik részük megvádolta Ordentlich Ferenc hitközségi elnököt azzal, hogy a hitköz­séget súlyos adósságba vitte bele. Egyesek sze­rint az elnök hibájából több mint egymillió lej adóssága van a hitközségnek. Terhére rótták azt is, hogy a hitközségi fürdő részére egy ka­zánt vásárolt horribilis áron, ogyanakkor a kazán teljesen használhatatlan. Régi és céljai­nak nem megfelelő. Mindezek miatt az elnököt lemondásra akarták kényszeriteni és a hitköz­ségi választásokat április 4-re tűzték ki. Az ellenfél dr. Weinberger Manó, dési petróleum- gyár-igazgatót akarta elnökké választani. A haro még a húsvéti ünnepek alatt megkezdő­dött. Az ellenpárt kortesei röpcédulákat kezd­tek osztogatni a templomban, ami a szenvedé­lyeket méginkább kirobbantotta. A választást április 4-én tartották meg a zsidó iskola nagy­termében, heves szóváltások, de minden na­gyobb rendzavarás nélkül. A választáson Ordentlich Ferenc 63 százalékkal több szavaza­tot kapott, mint ellenfele dr. Weinberger Manó és igy továbbra is ő maradt az elnök. TJgy látszik, hogy a dési zsidóság mégis csak meg volt elégedve az Ordentlich Ferenc vezetésével s az ellene kovácsolt vádakat alaptalanoknak minősítette. Dr. Weinberger és hivei a válasz­tást megfellebbezték a dési járásbírósághoz, indokul hozva fel azt, hogy a választáson olya­nok is szavaztak, kik a szabályoknak nem tet­tek eleget. Budapesti Nemzetközi Vásár májas 4—14. 50#|„-os utazási kedvezmény igazolvány felmutatása ellenében Csinszka Cédrusfa csellón Galamb a kalickában A maharadzsa

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents