Keleti Ujság, 1934. március (17. évfolyam, 48-74. szám)

1934-03-04 / 51. szám

Vasárnap, 1934. március 4. - Ara 4 íei i'H KlCllieté*! arat- jjelföiaon: í£gv*z évre 800, félévre 40°, begyedévre 806, egy áóra 70 lej. Magyarországon: Egy Brit 5$, félévre Sfl, negyedévre 13.50, egy hónapra 8J50 pengő. I— Egy et számolt az tbusz elárusító kioszkjaiban ORSZÁGOS MAGYARPÁRTI LAP XVII. ÉVFOLYAM — 51. SZÁM. Felelős szerkesztő: SZÁSZ ENDRE. Szerkesztőség, kiadóhivatal és nyomda: Cluj, Baron 12« Pop ucca 5. szám. — Telefon: 508. — Levélcím: Cluj, postafiók 101. szám. Kéziratokat senkin ok segg küld vissza és nem is őriz meg a szerkesztőség. Gog a IcsroItÄiml Wilier József és Laár Ferenc velSélc fel a szóbarcoi A csúcsai palclam viíiara a kamarában A IcisehbseţpelcYiefc et vállalafofelióS, köz üzemekből való kiszorításáról Bucureşti, március 3. Gog-a Octavian élénk beharangozás után elmondotta a régóta bejelentett beszé­dét az „idegen“ elem ellen. Az „idegen elem“ mi vagyunk kisebbségek, akiket ki akar rekeszteni a gazdasági érvényesülés, a munkaalkalmak területeiről. A kamara ülése. A kamara szombati ülésén Mihaiescu lupista a telefontarifák leszállítását kéri. Leanca Iunian-párti a finomított szeszárak felemelése ellen tiltakozik. Cospm Aurél li­berális támogatást kér a timişoarai szépmű­vészeti iskola részére. Kegyelem a nem román nevüeknek. Tellmann liberális kéri, hogy a román elemek a nemzeti iparban tervezett érvénye­süléséről szóló törvénnyel kapcsolatban gon­doskodjék a kormány arról: azok, akiknek neve idegen ugyan, de voltakép románok, ne tekintessenek „idegenek“-nek, mert nagy igazságtalanságok történhetnek velük ezen a téren. Goga a kisebbségek ellen. Ezután Goga mondja el interpellációját. Az ülésterem megtelik, a karzatok is zsúfolva .vannak, a Goga beszédéhez közönséget vit­Costinescu miniszter: Mi a megoldás, Goga ur? Goga beszél a kisebbségi bankokról. Az erdé­lyi román bankok a háború előtt 4 millió arany- lejt kaptak. Ma Erdélyben 290 kisebbségi bank van 3 milliárd lej alaptőkével, (?) ezzel szemben 156 román bank 1 milliárd alaptőkével. A magyar bankok a román impérium alatt megerősödtek. Az iparra tér át: A cluji Dermata gyár igazgatóságá­nak 25 tagja között egy román van. A szellemi életben is ugyanez a helyzet. Nálunk megtartották a felekezeti iskolákat, amely'"' az állam pénzén tanítanak. Laár Ferenc: Goga ur, egyetlen bánit sem kapunk. Goga: De igen! — Ha ön ezt állítja, úgy valótlant állít — mondta Laár Ferenc. Goga: Legutóbb 124 külföldi mérnök jött az országba. Levelet kapott Erdélyből, amelyben egy román tisztviselő írja, ne támadja meg interpellá­ciójában az ő vállalatát, mert csak a románoknak lesz ebből kellemetlenségük. A postán többségben vannak a nemrománok, a telefontársaság idegen kézben van, a CFR központjában számos idegen kisebbségi elem van. Beszéde végén azt mondja, hogy ezen a hely­zeten változtatni kell, revizió alá kell venni az állampolgárságokat a háború óta és megfelelő tör­vényes intézkedésekkel kell biztosítani a román­ság érvényesülését. Az iskolákba be kell véznái a numerus clausust. A magyar sajtó ellen. Wilier József dr.: Tudja Goga, hogy nem igazat állít, de azért csak mondja! Goga ezután a sajtóról beszél. Besarabiá- ban az orosz nyelvű sajtó zsidó kézben van. Erdélyben sem jobo a helyzet. A Pásztor­i'üz cimü lap nemrég közölt egy kimutatást, mely szerint a legutolsó 15 év alatt Erdélyben több magyar könyv jelent meg, mint 1867 óta. Laar: Ez természetes, hiszen azelőct Buda­pesten nyomtatták a magyar könyveket! Goga: Ide bejönnek azok továbbra is. A magyar könyvek, az irredenta és a revíziót hirdető lapok itt olvashatók. Laar: Épp most tiltottak ki több lapot. Goga: De azért bejönnek! Franciaország évenként 150 millió francia frankot ad a ro­mán diákok ösztöndíjára. Ebből alig 5 száza­lékot kapnak a román diákok, a többit túl­nyomó részben zsidók, kommunisták. A cenzúránál 28 zsidó van alkalmazva! lámánál: Mese! A mozik, vállalatok. Goga névsort olvas fel a mozikról, ame­lyek zsidó kézben vannak, a sziniakadémián zsidók szerepelnek, a románokat törlik onnan. Gheresau gheorghista: Az erdélyi gyógy­szerszindikátus körlevélben szólította fel tag­jait, hogy ne alkalmazzanak román gyakorno­kot! Ez numerus clausus a románok ellen! Goga felolvassa az újságíró nyugdíjintézet tagjainak névsorát, amelyben szintén többség­ben vannak a nem románok. A nagyvállala­tokban legfeljebb egy diszromán van, aki ki­járásokat végez és ezért busásan megfizetik- Egy hang: Goga ur, Ön melyik vállalat . igazgatóságának tagja? tok be. — A román lélek — mondja Goga, —- ma forrong. Egyrészt a gazdasági körülmények, másrészt a külpolitikai helyzet, végül az ezer­éves álmok megvalósulása utáni viszonyok okozzák ezt a forrongást. Tény az, hogy 15 év­vel az egyesülés után a román nép mellőzött- nek tartja magát saját hazájában. A román nép elutasítja magától a faji, vagy felekezeti türelmetlenség vádját. Bizonyságai ennek az albaiuliai nagy napok, amikor a nép elfelejtve régi szenvedéseit, az ott hozott határozatokban mutatta meg igazi lelkét. E határozatok biz­tosítják az egyenlőséget és a szabad fejlődést a kisebbségeknek. De a kisebbségek ezt nem a megbocsátás jelének, hanem a gyengeség érze­tének tudták be és tüntették fel. Beszél a közigazgatási törvényről, amely módot nyújt arra, hogy az „idegen” elemek a románok felett uralkodjanak. — Amikor ezt a törvényt hoztuk, ön is ve­lünk együtt működött és semmi kifogása nem volt — szólt közbe Iamandi miniszter. Goga: Nem azért jöttem ide, hogy önnel vitatkozzam, hanem a kamara elé akarom tárni az én kívánságomat. Közbekiáltások: Ohó! Goga az ő állam tervéről beszél. ’Andrei nemzeti-parasztpárti azt mondja: — Csodálkozom, hogy ön, akit intellektuel- nek tartottam, ilyen komolytalan elveket hirdet. Goga azt állítja, hogy a sigheti városi tanács névsorát, amelyben állítólag 7 román .van 37 közül, a többi magyar és zsidó. A csúcsai paktum vihara Erre hosszantartó éles és viharos vita ke­letkezett Goga és Wilier József, valamint Laár Ferenc képviselők között. A magyarpárti kép­viselők a legelkeseredettebben állottak szembe Gogának a kisebbségellenes kirohanásaival s azzal a kívánságával, hogy mindenünnen ük- zék ki a kisebbségeket. Goga beszéde után dr. Wilier József kért szót, azonban az elnök nem adta meg, azzal az indokolással, hogy előbb Titeanunak van joga beszélni, aki már korábban inter­pellációt jelentett be. Titeanu Goga beszédével polemizál, azt túlzónak mondja és Goga pálfordulásá- nak bizonyítékául felolvassa a „csúcsai pak­tumot“, amely széleskörű jogokat biztosit a magyarságnak s azzal végződik, hogy a szé­kely vidékeken a piros-fehér-zöld lobogó használata is megvan engedve. (Nagy de­rültség.) Laár Ferenc: Ezt jogunk is van kö­vetelni. Nagy kavarodás támadt erre. Az ülés folyik. Befejezett tény Maniuék fnziója Lupával, A Lupta és Adeverul jelentése szerint Ltipu és a nemzeti parasztpárt közötti fúzió befeje­zett ténynek mondható. Serdiei lupista képvi­selő vezette eleinte a tárgyalásokat, amelyek megállapodásra vezettek. A megállapodás fel­tételei szerint Lupu dr. lesz a párt első al- elnöke és azokban a megyékben, ahol a Lupu- párt erősebb, mint a nemzeti parasztpárt, lupista lesz a tagozati elnök. A fúziót nagy ünnepséggel fogják egybekötni és már a jövő hétensorra is kerül ez az aktus. A lupisíáknak a fúziót az tette lehetővé, hogy a nemzeti parasztpárt Mihalache campulungi program­jára helyezkedett, amely tulajdonképpen a defláció revízióját hirdeti. Maniu Gyulát a Palace-szálló halijá­ban megkérdezték az újságírók, igaz-e a fú­zió? Maniu azt válaszolta, nem tud erről semmit, de ezt nevetve mondta és éppen e kijelentése után Lnpu sorra bemutatta a lu­pista képviselőket Maniunak. akit elnök ur­nák szólított. A Lupta szerint Maniu pár­tolta a fúziót és az erdélyiek ellenállását is leszerelte.

Next

/
Thumbnails
Contents