Keleti Ujság, 1934. március (17. évfolyam, 48-74. szám)
1934-03-31 / 74. szám
I» WBl 342238—1927. Szombat, 1934. március 31, — Ára 3 v i s e 1 őh á 2 BUDAPEST v. EUflMtéal árai belföldön: Egész évre 800, félévre 400. negyedévre 800, egy bőm 70 lej. Magyarországon: Egy fm 66, félévre 25. negyedévre 1250, egy hónapra 6.30 pengő, *- Egye«' ts&moh ar Ihász elárusító kioszkjaiban ORSZÁGOS MAGYARPÁRTI LAP XVII. ÉVFOLYAM - 74. SZÁM. Felelős szerkesztő: SZÓSZ ENDRE Szerkesztőség, kiadóhivatal és nyomda: Olaj, Baron I« Pcp ucca 3. szám. — Telelőn: 603. —• Le válóim: Cluj, postafiók I0L szám. Kéziratokat senkinek sem küld vissza és nem is őriz meg a szerkesztőség. „Olyan intézkedésekéi kérünk, melyek már eleve kizárják a túlkapásokat* Gyárfás Elemér felszólalt az államvédelmi törvény vitájában (Bukarest, március 30.) A szenátusban az államvédelmi törvényjavaslat vitájánál Gyárfás Elemér szenátor a következőket mondta: — A monarchia és a parlamentáris rendszer, amit a törvényjavaslat védeni akar, évszázadok óta eszményei népünknek. Mi is elítéljük a politikai eszme terjesztése közben elkövetett erőszakoskodást az államhatalommal szemben, de különösen más politikai hitvallású békés állampolgárokkal szemben. Elismerjük a román állam azon jogát, hogy intézkedéseket foganatosítson az állam rendjét, békéjét fenyegető erőszakoskodások megakadályozására s nem is érezzük illetékeseknek magunkat, hogy kormányzói tényezőinknek ebben a tekintetben útmutatást adjunk. Sőt, ami a más hitvallású békéé polgároknak az ilyen erőszakoskodás ellen való megvédését illeti, egyenesen kérünk hatályos intézkedéseket, miért éppen az elmúlt évben kellett Tordán és a környékén fájdalmas tapasztalatokra szert tennünk az ilyen kilengések terén, — A mi népünk rendszerető, békés elein, melynek minden tulajdonsága megvan az épitőmunka végzésére az államban. Sajnos, ezek a tulajdonságok eddig még nem részesültek kellő méltánylásban, A Magyar Párt pedig mindig kötelességének magaslatán állott s fennállása óta eddig még sohasem vétett a román állam magasabb érdekei ellen. — Nekünk tehát nincsenek ellenvetéseink a javaslat intézkedéseivel szemben, mert tudjuk, hogy sem a párt, sem a magyarság, vagy annak vezetői nem fogják soha elkövetni a (Bukarest, március 30.) ÍA sinaiai per mai tárgyalásán néhány jelentéktelenebb tanú kihallgatása után Vaida Sándor volt miniszterelnököt szólítják a bírói emelvény elé. Megesketése után fog hozzá vallomásához. — Magam is ifjúságom ideje alatt, — mondja az ősz pártvezér — a lázongók közé tartoztam, azonban, amikor először tudomást szereztem a Mihály arkangyal gárdájának megalakulásáról, magam ts meghökkentem és minden igyekezetemmel azon voltam, hogy a lelkek háborúságát megszüntessem. Ebből az okból igyekeztem Zeîea Codrcanuék bizalmába férkőzni, ami sikerült is nekem. Azután elmondja a volt miniszterelnök, hogy a megjavitás érdekében élénk tevékenységet vitt a vasgárdista eszmék megszervezésében, azonban az ő munkálkodásának köszönhető az enyhített jelen javaslatban felsorolt cselekményeket. A mi aggodalmunk csak az, hogy szűklátókörű alantas közegek eszközt fognak találni a törvény intézkedésében elfogultságuknak kiélezésére. Fájdalmas tapasztalataink vannak-e tekintetben. A kolozsvári törvényszéken immár négy éve bűnvádi eljárás van. folyamatban a katholikus egyház 50—60 vezetője ellen e>gy olyan ügyben, mely időközben nemzetközi egyezménnyel elintézést nyert. — Ellentétben a *oggyakorl;iítaA, melyek szerint a sajtóvétségek nem esnek a Marzescu- törvény joghatása alá, az alantas közegek mégis ezen törvény alapján indítanak eljárást azon újságírók ellen, kik cikkeikben iskola-ügyekkel, névvegyelem- zéssel, stb. foglalkoznak. — Igazságtalanság, túlzás lenne, ha rosszakaratú értelmezés következtében ez újságírók ellen a jelen törvény 16. szakaszának szigorú intézkedéseit alkalmaznák. — Az itt kifejtett érvek alapján megfelelő módosításokat és olyan intézkedéseket kérünk, melyek már eleve kizárják a túlkapások és visszaélések lehetőségét. Iliescu, a törvényjavaslat előadója megnyugtató kijelentéseket tett Gyárfás Elemér szenátor felszólalására, melyet a hallgatóság nagy figyelemmel és érdeklődéssel hallgatott végig. programpontok. — Ezek szerint tehát, — jelenti ki Vaida — mint a gárda egyik sógorának, nekem is a vádlottak között volna a helyem. A továbbiak során kitér arra, hogy a vasgárda alapeszmék tulajdonképpen túlfűtött hazaszeretetből indulnak ki. — Igaz ugyan, — mondja, — hogy a későbbiek során súlyos hibákat is elkövettek. Többek között a Beza ellen elkövetett merénylet is. Vallomásában kitér Siancu szerepére is, majd ezekkel a szavakkal fejezi be szenzációt keltő vallomását: — Ez az én vallomásom, önök azt kívánták, hogy tanúskodjak, az igazat vall jam és meg is esküdjek rá. Megtettem. Minthogy sem a bíróknak, sem pedig a védelemnek nem volt kérdezni valójuk, Vaida Sándor elhagyta a tárgyaló termet. Titulescut holnap hallgatják ki. A községi autonómia, és az uj közigazgatási törvény Irta: Soós István v. alpolgármester A hivatalos lap március lS-i számában megjelent a kormány által beterjesztett és tör* vényhozásilag elfogadott uj közigazgatási törvény, amely ugyan nem helyezi hatályon kívül a nemzetiparasztpártiak közigazgatási törvényét, mindazonáltal sok fontos olyan intézkedést tartalmaz, amelyek messze kihatással lehetnek a jövő fejlődésére vagy stagnálására. A törvény több uj intézkedést tartalmaz, amelyeket csak futólag óhajtok érinteni és inkább arra kívánok kiterjeszkedni, hogy menynyiben érinti a törvény a községi autonómia kérdését. Az uj törvény mindenek előtt felemeli a választott tanácsosok számát. Kimondja, hogy falvakban a községi tanácsok tiz tagból fognak állani, viszont a törvényhatósági városokban a választott tanácsoknak a száma 36. Minthogy eddig 32 volt, igy ez néggyel emelkedikA hivatalbóli tagok száma változatlan marad, azonban kimaradt a kisebbségi iskolák egy képviselője, ami kisebbségi szempontból mindenesetre sérelmesA törvény kimondja, bogy munieipiumok- ban az állandó választmány áll a polgármester- , bői, a két helyettes polgármesterből és három választott tagból, akik közül egy a kisebbségben maradt lista delegátusa kell legyenEz az intézkedés szintén nem fog beválni, mert az állandó választmány, amely tulajdonképpen a községi tanácsnak a kisebb alakulatát képezi, ilyen csekélyszámu taggal nem fog tudni eleget tenni kötelességének, részben azért, mert a nagytanács nem ruházza át ilyen alakulatra a maga hatáskörét, részben pedig, mert ilyen kisszámú delegációban nem vehetnek részt a polgárság minden rétegének képviselői. Ami a legfontosabb lett volna, a stabilitás biztosítása, a törvényből hiányzik- Igaz ugyan, hogy e törvény szerint a községi tanács működési ideje nincs időhöz kötve és a tagok fele három évről három évre kisorsolódik, azonban akkor, amidőn a feloszlatás jogát nemcsak fenntartja, hanem a belügyminiszterre bizza bizonyos esetekben, a stabilitás lehetőségét már előre elzárja. A feloszlatás joga volt az a mumus, amely az összes községi tanácsokat megbénította- Ez a jog helyesebben, ez a Damokles kardja azonban lassan-lassan odáig fejlődött, hogy csak olyan esetekben lehetett feloszlatni a tanácsot, midőn a tanácsosok háromszor egymás után nem jelentek meg a gyűlésen, vagy ha a tagok száma felére leszállt, s ha a községi tanácsok politikai határozatot hoztakMegpótolta még ezt a megszorítást azon alkotmányos intézkedés, hogy a feloszlatás kérdésében birói fórum és pedig a közigazgatási bíróság volt jogosított dönteni. Az uj törvény határozott visszaesést jelent ezen a téren. Ugyanis az uj törvény kimondja, hogy a tanács fenti okokon kívül akkor is feloszlatható, ha í’osszhiszemüleg olyan súlyos tetteket követ el, amelyek kompromittálják a közigazgatás érdekeit, továbbá ha a tanács az állam biztonsága, vagy a nemzeti érdekek ellen vétHogy mit értünk nemzeti érdek alatt s mit lehet abba belemagyarázni, ez már a jövő titka lesz- Semmi esetre sem tölt e! azonban nyugalommal ez a kijelentés senkit sem- Mert ha a jövőben az Astra, vagy valamely más román irodalmi társaság véletlenül segélyt fog kérni a várostól és a város azt fedezet ▼ Sanflor f elf unesSkelfo Tailomasa a sínaiai perben