Keleti Ujság, 1934. március (17. évfolyam, 48-74. szám)

1934-03-11 / 57. szám

6 i KtlETrßfSKG Vasárnap, Î9U. rnárcita it rnmmmmmmsmmsm^mmsmmam Zabpehely és Zabliszt Schweiczi gyártmány ízletes, könnyen emészthető, tápláló. Gyengélkedők, betegek lábadozók, szoptatós anyák és csecsemők növésben levő gyermekek, cukorbetegek, ideg• és gyomorbajosok részére. Ez a kutya eladó Bucureşti történet 2 felvonásban í. A gyenge, erőtlen koratavaszl napsugarak véglg- suhannak a szennyes hóval borított uccákon. Végig­simogatják a sikosra fagyott járdákat és egy pilla­natra megpihennek, a házak ereszcsatornáin, melyekbe' ezer apró erecske tör elő. Az ablakok megnyílnak, a kirakatok megélénkülnek és az egész város lassan éb­redezik hosszú téli álmából. Az uccák megtelnek dús tavaszi színekkel, pompás tavaszi illatokkal. Az embe­rek örömmel nevetnek egymásra: Itt a tavasz. A Boulevarclon csak lépésben lehet haladni. Min­denütt' hatalmas tömegek verődnek össze. A járdák szélén hosszú sorokban állnak az uccai árusok és fül­siketítő lármával kínálják áruikat. Itt-ott egy-egy kutyát vezet gazdája hosszú kötélen és suttogó hangon kínálja eladásra. A kutya pedig, mintha,csak tudná, milyen sorsdöntő percek előtt áU —. szolgál, ugat és barátságosan nyalogatja a simogató kezeket. Közbe« meg-megrázza a fejét .és kétségbeesetten igyekszik megszabadulni a nyakára erősített fehér táblától, melyre nagy, otromba betűkkel. Írtak rá: Ka a kutya, eladó. A legnagyobb sikere egy hófehér spiccnek van. Kitünően tud a szolgáidétól, ,a pacsiadásig mindent, amit egy jőlnevalt kutyának tudnia kell, ,Egy kövér, bundás hölgy alkudozik rá, mert a kutyapiacnak — mi tagadás — a hölgyek a legjobb kutidschaftjai. — Mit kér érte? — kérdezi a kutya, gazdájától, miután jól szemügyre vette a portékát. — 800 lej, T- felelt az alkalmi kutyakedvclö és kémleli a vevő arcát. — 800 lej? — hápog a kövér bundás hölgy és ijed­ten hívja segítségül az összes szenteket. Mikor kissé megnyugszik, mégegyszer megsimogatja a kutyát és 300 lejt kínál értő. A kutya gazdája válaszra sem méltatva, hátatfordit. — A költségem sokkal több volt rá, — magyarázza a körülötte állóknak, miközben szeme sarkából figyeu az asszony minden mozdulatát. Mikor azonban látja, hogy a kövér hölgy nehéz sóhajjal lemondott a ku­tyáról, gyorsan utána szalad. — Halló! Nagysága! Hétszáz lejért odaadom, ha megígéri, hogy jó helye lesz. Hiszen az ember nem szí­vesen válik meg kedvencétől. De hát a mai idők.'Hat gyermekem éhezik otthon. Mit csináljak! Még enni sem tudok adni, az én szegény Hifimnek, — kiabálja s közben nagyot rúg Hifibe, „aki" hirtelen meggon­dolta a dolgot és mind a négy lábát nekivetve vissza­felé rángatja gazdáját. A kövér hölgy meg sem fordul. — Nagysága hatszáz lejért vegye meg! — kiabál az ember, most már nem is törődve a szegény Fifivei, A kutya pedig keservesen sir, talán értékének ilyen gyors csökkenése miatt. Végre az asszony megáll és elgondolkozva nézi Fifit. — Na nem bánom, — mondja. Itt van 400 lej, men­jen Isten hírével. A kutya gazdája kétségbeesetten jajgat. — Esküszöm az életemre szép nagyságám, hogy, Fifl nekem 500-ban van. Az asszony újra hátat fordít és elindul. A kutya gazdája felnyög: — Tessék, vigye. Csak aztán bánjanak jól vele. Az asszony átadja a pénzt és boldogan indul el Fifivei. Még azon sem csodálkozik, hogy a gazdát cse­rélt eb el sem búcsúzik régi gazdájától. Az ember pe­dig vidáman fütyörészve indul meg visszafelé. Egy kihalt meilékuccában érem utód. No mester, hogy megy az üzlet. — Kérdezem tőle,és megkínálom egy cigarettával. — Hát kérem szépen, — mondja — csali vala­hogy megélünk. Attól függ, milyen a forgalom. Mert, tetszik tudni, összefogjuk az uccán a kóbor ebeket, megfürdetjük, megkeféljük, aztán eladjuk. Van ké­rem nap, hogy 4—5 darabot is eladunk. Meg aztán — mondja és bizalmasan a fülemhez hajol — néha napján jó fogást is csinálunk egy-egy eltévedt úri kutyával. Azt aztán jobban el lehet adni. Tudjuk mi már kérem, hogy kinek kell kínálni az árut. Hirtelen elhallgat. Ijedten néz rám. — Csak nem detektív az ur? — kérdezi gyana­kodva. — Sző sincs róla! — feleltem’és igyekszem meg­nyugtatni. Emberem azonban semmi szia alatt sem hajlandó többé szóba állni velem. így hát lassan vissza­indulok a Bulevard felé. 2. Még ugyanaznap viszontláttam az Cn emberemet Akkor azonban már egy fiatal olasz agarat vezetett pórázon, ö is megismert és sietve igyekezett tovább állni, de mégis ott maradt, mert a járda mellett ele­gáns csukott autó állt meg. A soffőr szolgálatkész arc­cal ugrott le a volán mellől és sapkáját levéve, fiatal hölgyet segített ki a kocából. Az én emberem jó üz­letet szimatolva, sietett oda. ... —■ Szép nagyságám, gyönyörű kutya, olcsón el­adó, — mondta halk, bizalmas hangon és a valóban szép dia** agárra mutatott, amely két lábával — «* szó, M beszéd — felugrott, uj gazdajelöltjére. — Mignon! Hogy kerülsz ide? — elköltött a hölgy kétségbeesetten és eszeveszetten csókolni kezdte a bol­dogan kapálódzó állatot. Drága egyetlen kutyuskáaa, — gügyögte gyengéden. Egyetlen bogaram. Aztán hits teâen megfordult és a soffőrre kiáltott: — Stefán! Hol az aa ember. Hívjon azonnal rend­őrt. Tolvaj. Gyilkos. Gazember! . ■ Szikrázó szemekkel kereste a kutyakereskedőt, *Jü azonban már elakadó lélekzettel futott az egyik mel­lék ucca felé. A hölgy kissé megnyugodva fordult a köréje csoportosuló emberek felé: — Tegnap lopták el tőlem az én szegény kis Mig­nonomat Kereke* Iván. Tavaszi divatbe JPărisban Suhogó selymek, slicceit szoknyák, shottis anyagok..« (Haris, március hó.) Pária diktálja a világ szá­mára a divatot de amit diktál, azt — önmagára nem tartja kőtelezőnek... Bort prédikál és vizet iszik. Az új vonalak, az uj anyagok, az uj díszítések csak a kül­föld számára készülnek,ía,.párisi nő. változatlanul ki­tart a .maga egyéniségének leginkább megfelelő divat mellett. Bárhová megy az ember Párisban, a nap bár­melyik időszakában: a bennszülött párisi nőt mindig csak szoknya-blúzban látja. Kis kosztümökben szalad­gál, vagy rövid bundát visel a bársony szoknyához. Este ciré-csipke szoknyájához szines velour-chiífon blúzt hord. Főleg rózsaszínt, vagy világoskéket. Dél­után szövetszokhyáhőz angora-bluzt, többnyire rövid, puffos ujjal. Bridgehez lamé- és csipkebluzokat vise:, bárscnyszóknyávai. A nagy divatházak az elmúlt héten tartották meg divatbemutatóikat, ame.yekre Parisba érkeztek a világ minden tájáról a divatszalontulajdonosok. Törték ma­gukat a belépőjegyekért és lázas izgalommal figyelték az uj kreációkat. Titokban jegyezni és rajzolni próbál­tak, aminek azonban néha kellemetlen következményei voltak, mert ha észrevették, hogy valaki tilosban jár: azonnal kitessékelték a bűnöst. A slicc, — a slicc , Az uj tavaszi divatra jellemző az üdeség. Roppant üde, friss, fiatalos benyomást keltenek a bájos kis kosztümök, amelyek úgyszólván uralják az 1934-es ta­vaszi divatot. A szoknyák boka felett mintegy 10 cen- tlméternyi magasságig slicceitek. Nem is egy, hanem két-három, sőt négy slice is van rájtuk. Részekből ál­lítják össze őket és a részeket nem varrják végig ősz- , sze, ezzel adódik a slicc. A szoknya elöl magasabb, mint hátul, az övnek is ez a karraktere. Az övcsatot hátul helyezik el, ugyanide kerül minden egyéb disz is, még a — zsebek Is... A feszes, testhez álló, rövid kabátkák derékon alul ugyancsak slicceitek, még pe­dig több helyen. A vállat visszanyerték eredeti, termé­szetes alakjukat, nem szélesítik ki őket. A kabátka bélése egyezik a blúz anyagával és leggyakrabban taft- ból van. Shottis, pettyes és kockás taftből, vagy pi­lléből készülnek a blúzok, amelyeket nagy szalagcsok­rok díszítenek, vagy zsabőkat alkalmaznak rájuk. Ezek a zsabók leszerelhetek ős tetszés szerint hordhatók hol a nyak, hol meg a derék körül, mint valami seszn. Rengeteg a fodordíszltés és a Fierette-russ. A divatos dámának suhogni kell A délutáni kosztümök ottománszerü selymekből ké­szülnek, vagy nehéz romainTanyagból, A hozzájuk való blúzok pedig arany és ezüst paillette-böl. Kosztümön kívül imprimé-ruhákat viselnek, elöl nyitott, hosszú kabáttal és főleg keppel. A keppeket kapucni disziti hátúi. A ruhák elöl teljesen szükek, csak hátul bővül­nek egy kissé. A díszítésük: plisszlrozott, vagy gloknis j fodor, ami elöl, térdtől, yagy térden alól indul' hátra-1 felé és hátul hosszában vonul végig a szoknyán, gyak­ran egész viliig felmegy. Minden ruhához taít-kombmói hordanak. A diva­tos dámának suhognia kell.. A kombin én alól bera­kott fodor van, hogy jobban suhogjon járás közben. A nyári estélyi ruhák főleg szalmacsipkéből készül­nek, másszinti . kombiaével alatta. Nagyon divatos a barna csipkeruha, — világoskék kombin évei. Színben egyáltalán a kék vezet. Különösen a zsandár-kék, de a világoskéktől a tegethoffig, a kéknek minden árnya­lata divatos. Mellette a szürkés-zöldet és a pirosat favorizálják főleg. Chanel, Paquin, Worth, Rochasse szenzációi Minden nagy divatháznak megvan a maga szenzá­ciója, persze. Chane-nél minden ruha gyöngyözött. Nagy feltűnést keltett egy arany-paillette estélyi ru­hája, amely úgy hatott, mint egy arany-páncél. Ugyan­csak szenzációs volt egy tisztán kakastollal készült keppje. (A toll-keppek mindenütt láthatók voltak kü­lönben.) Chanel üanszirozza a virágkalapokat, amelyek elragadóan hatnak. Egy-egy tarka kis virágcsokor ül a fej egyik oldalán, — mint egy szobalány-bóbita, — szalaggal odaerősítve a loknis fejre. Ez az egész ',,ka­lap". Ugyancsak Chanel újítása a virágcsokor-fülbe­való. Ez színes emailböl készült kis virágcsokor, amely ráfekszik a fülre és teljesen betakarja a eim- pát, néha a fél fület. Paquin-nél legnagyobb sikert aratta az estélyi-kabát, amelynek gallérja fehér- fekete paradicsommadártollból készült.!. Ugyancsak 6 hozott egy galamb-toli keppet, amely fennt világos­szürke és lefelé fokozatosan sötétedő szürke, lent fe­kete színbe megy át. Paquin kreációja a madeirázott vászon-kosztüm, valamint egy elragadó kis piros kosz­tüm, legombolható csíkos vászonbéléssel és ugyan­olyan blúzzal. A bélés önmagában is hordható, mint egy második kabát. Csodaszép volt Paquin gyöngyház- szinü csipkeruhája, amely keményített, kagylóformáju részekből volt összeállítva. Worth főként erotikus anyagokkal és formákkal jött ki. Rengeteg virág-díszt alkalmaz és ö hozza a hegyes, csücskos, nagykarimáju, kínai szalmakalapokat, amelyeket hatalmas virágcsok­rok díszítenek. Bemutatóján legnagyobb sikert egy pi­rossal bélelt, zsandárkék, kapucnis Uepp aratta,, amely hallatlanul fiatalosan bájos hatást keltett. Roehşe'se slágere a —. galamb. Estélyi és délutáni ruháinak .vál­lán klsebb-nagyobb, kiterjesztett. szárnyú, szines ga­lambok ülnek- Tika élő virággal díszíti .a ruháit' és főként a lila szín skáláját reprezentáló kollekciókat mutat be, az amerikai hajókon rendezett bemutatóin. Az uj tavaszi divat atavisztikus jelensége a béke­beli évek — Girardi-kalapja, amely újra feltűnt a lát­határon. Bolondos-kedvesen hat a loknis fejecskéken, — amíg meg nem szokjuk, addig valami karrikatura- ize van. A háborús évek múltjából: hozták vissza a nagyon szűk, úgynevezett bukj-el-szoknyát is, amely­ben a ma asszonya már nem bukik el, mert —; feü- slicceli... Rónay Mária.

Next

/
Thumbnails
Contents