Keleti Ujság, 1934. február (17. évfolyam, 24-47. szám)
1934-02-08 / 30. szám
Képvisel öház BUDAPEST V. ® kWMW JVö. *4.5«—1P2T CsUiörtbh9 i934, február 8* — íra 3 íei etiUjsjíg XSdflMtM ár»v belföldön: Lgé*r «vre 800, félévre WO OejTwléTTe WO, egy hóra 70 lej Magyarországon: Egy Ívre M, félévre 85. negyedévre 13.50. egy hónapra 6.50 peng« •— ír» ecámok az Ibnsz elárusító kioszkjai bait ORSZÁGOS MAGYARPÁRTI LAP XVII. ÉVFOLYAM - 30. SZÁM. Felelős szerkesztő: SZÍSZ ENDES. Szerkesztőség, kiadóhivatal és nyomda: Cluj, Baron U Pop ncoa 5. szám. — Telefon: 508. — Levélcím: Cluj, postafiók 10L szám. Kéziratokat senkinek 9"m küld vissza és nem örfa meg a szerkesztőség. Barribádobról bibtatla meg a párisi ucca a francia kormányt Szerdára virradó éjjel, mialatt a kamara bizalmat szavazott Dala* diernek, tízezres tömegek ostromolták meg a parlamentet, az elnöki palotát és a középületeket s formális harc fejlődött ki a katonaság és a tüntetők között — A kormány 15, a jobboldali lapok 50 halottról tudnak - Harminc képviselői, köztük Herriot-t súlyosan inzultálta a tömeg Daladier a véres éjszakai események hatása alatt kénytelen volt benyújtani lemondását (Paris, február 7.) A francia belpolitikai események villámgyorsasággal kergetik egymást. Az éjszakai nagyarányú tüntetések olyan erővel törtek ki, amilyenre évtizedek óta nem volt példa a francia állam- életben. A tüntetések ma megismétlődtek. Á tüntetések hatása alatt Dalaaier visszalépett a kormánytól, azzal indokolva lépését, hogy ő maga személyében nem vállalhat felelősséget a további vérontásokért. (Páris, február 7.) A most lezajlott szokatlan francia tüntetések okainak ismeretéhez hozzátartozik, hogy nem annyira a Stavisky-ügy bonyodalmai miatt került a Daladier-kormány szorongatott helyzetébe, mint inkább azért, mert a botrányt a jobboladli pártok felhasználták egész jelenlegi politikai rendszer felbontására. A jobboldal nem tudja megbocsátani Daiadiern^k, bogy ő, aki a Chautemps-kormány jegyében a polgári közép koncentrációját hozta össze, s'", jobboldali pártokkal is megegyezett, egyik napró' a másikra a leghatározottabb baloldali kormányt alakított. Daiadiernek először az volt a terv-*, hogy a kamara baloldali polgári csoportjait összehozza a mérsékelt polgári elemekkel, Tardieu pártjával és ezáltal szocialistáktól teljesen független többségi alapra támaszkodik. Daladi r azonban úgy látta, hogy amennyiben ő a Sm* visky-botrányt valóban a legenergikusabban nyomoztatja ki, úgy menesztenie kell Chiappe rendőr, főnököt is. Már a Chautemps-kormány is Chiapp ■- val szemben kétértelmű magatartást vett fel. Azt. rebesgették, hogy a hírhedt szélhámos üzelmeit.,1 nem áll távok a párisi rendőrség sem, emlékeztették a közvéleményt, hogy a rendőrségen eltussolták Stavisky egy sereg botrányát, hogy a rendőrség Cherge Alexander névre rendőri igazolványt állított ki Staviskynek és hogy Chiappe szoros barátságot tartott fenn Staviskyvel. A Chautemps- kormány kettős magatartására jellemző, hogy bizalmáról biztosította ugyan a rendőrfőnököt, de a háta mögött állandóan el akarta „fűrészelni“ A jobboldal a kompromittált politikusokkal szemben a leggenncesebb eljái’ást követelte, —mert abban a hitben volt, hogy a szocialistákat és a radiká'is szocialistákat is kompromittálni fogja, — de egyszerre elfordult Daladier purit'l- örekve«" amikor észrevette, hogy a szocialisták Chiappe menesztését követelik és hogy a kormány eleget, is tesz a szocialisták kívánságának Daladier szemben Ckautemps-szal, olyan intézkedéseket foganatosíttatott, amelyek mélyen, nyúltak volna be az államgépezet titokzatos műhelyébe. A korrupció leküzdésére törvényjavaslatokat készített, igy az egyik javaslat megtilt ji, hogy képviselők és szenátorok ügyvédi mesterségeket folytassanak, egy másik törvényjavaslat pedig a „közigazgatás reorganizációját“ akarta egészen uj elvek alapján előírni. Daladier itt a n^o- szocialista képviselők befolyásának engedett. Egv sereg áthelyezést eszközöltetett, amelyek maga.; személyi élüknél fogva egyszerre kipattintották % tömegeknek. A jobboldal felmondta a koalíciót és Fabry ezredes Tardieu bizalmi embere, Pietri költségvetési miniszter, aki a Flandrin-csoporthoz tartozott, e két miniszter és egy jobboldali állami it kár, kiléptek a kabinetből. Daladier a jobboladli ik helyébe most baloldaliakat neveztetett ki és ezzel ismét a régi frontot állította vissza. Mindezt talán meg tudták volna bocsátani D i- ladiemek, ha nem meneszettte volna Chiappet, mert így Daladier a szocialisták támogatását nyerte meg és ezzel együtt a parlamenti többsége,• A jobboldaliak kihívásnak vették Chiappe eltávolítását, Tardieu lapjában eljárását ,,cinikusnak >'9 erkölcstelennek“ és az uszitó lápok kivétel nélkül azt hangoztatták, hogy a nemzet és a páriámé d élesen szembeállanak egymással. Ezt az álláspontot tükrözteti vissza Tardieu legújabb könyve, ., V döntés órája", amelyben a parlamentárizmusvak izén hadat, követeli a kamara költségvetési joga- rak korlátozását, a női választójog bevezetését, _ miután a nők köztudomás szerint mindig a jobbe! dalra szavaznak _és a szakszervezeti jogok meg nyirbálását. Tardieu el akarta erőtleniteni a par lamentánzmust és szemmel láthatólag egy olyat kormány kezébe akarta átjátszani a hatalmat amely a francia nagytőke szolgálatában jobbolrffabTLTLaljöTZ CfiO&ib átváló minőségű ídzáfiban /Uoto&ftott öxa ippaizî dali nemzeti posztumátumoknak felelt volna meg. Daladier a s,bika‘\ (a francia sajtó igy nevezi őt a francia hírlapok mindig szeretnek egy markánsabb politikust jelzővel ellátni, igy ragadt rá annakidején Clemenceaura a ,,tigris" elnevez-'s) tisztakezü ember, bár nyilvánvaló, hogy azoktól a pártpolitikai befolyásoktól, amelyek megmérgezik a francia közéletet, természetszerűleg ő sem tudott szabadulni, drákói szigorúsággal vállalta a belenyúlást a francia botránysorozatok szövevényét c. Ahelyett, hogy az összes pártok ujjongó lelkesedéssel fogadták volna Daladier ajánlatát, aki végre minden fenntartás nélkül vállalkozott Augias istállójának kitisztogatására, koncentrált támadásokat kapott és az ellene való harcra megmozgatták a francia tömegeket is. E pillanatban még nem látni tisztán, hogy elvileg kinek volt igaza. Nyilvánvaló, hogy a francia politika és egyben a francia államélet a legnagyobb válságba sodródik, ha az ucca befolyása érvényesül és a felizgatott tömegek diktálják a politika alakulásának további menetét. Egymagában véve az a tény. hogy a francia tüntetésekben a legheterogénabb elemek. kezdve a kommunistáktól a „király rikkancsaidig, adót nem fizető frontharcosoktól a súlyos adókért aggódó adófizetők egyesültéig vettek részt, bizonyltja, hogy nincs egységes cél, nincs konkrét program az uccai megmozdulásokban, amelyeknek értékét, jelentőségét és esetleg igazságát csak józan és hűvös atmoszférában lehet lemérni. Messziről nézve nem ismerni a francia politikai erőviszonyait. Lebrun köztársasági elnök — Daladier visszavonulása után — 'előbb-utóbb kénytelen lesz feloszlatni a parlamentet, uj választásokat elrendelni és talán ez lesz az az időpont, amikor tisztázódni fognak teljes élességükben a francia politikát irányitó okkult és nyilt erővonalak. (Páris, február 7.) A Keleti Újság már legutóbbi számában jelezte, hogy kedden estére nagy zavargásokra készültek fel a hatóságok. A forradalmi hangulat aztán csakugyan véres eseményben robbant ki. A kormányzat számított arra, hogy százezeres tömegek fognak felvonulni tüntetni, de abban bízott, hogy megfelelő rendőri készenlét és katonaság meg fogja felemlíteni a tömegeket és
