Keleti Ujság, 1934. február (17. évfolyam, 24-47. szám)
1934-02-08 / 30. szám
3 Keleti njsm Csütörtök, 1934. február 8. SELECT MOZGO ■al kezdettel matatja be: S.O.S. Jéghegy szenzációs filmet, melynek felvételei az <SZ AKI SARKON KÉSZÜLTEK KNUD RASMUSSEN világhírű sarkkutató védnöksége alatt» Főszerepekben: LENI RIEFENSTAHL, GUSTAV DIESEL, ERNST UDET. Monopol Filmcentrala. igy Pária kritikus éjszakája puskalövés nélkül fog lezajlani. Nem igy történt A tömegszenvedély nem várt méretekben hatalmasodott el, a hetek óta tartó agitáció megtette hatását Parlamenti vihar után — bizalom a kormánynak. A francia kamara ülését este hat órára tűzték ki, de már a délutáni órák óta, mint egy megzavart óriási hangyaboiy, nyüzsgött a tobbmillió lakosságú főváros. Rendkívül izgatott hangulatban nyitotta meg Bouisson elnök a kamara ülését és Daladier azonnal előadta expozéját. A miniszterelnök rövid beszédében bejelentette, hogy kíméletlenül szabad folyást enged a Stavisky-ügy politikai háttere teljes leleplezésének és hozzájárul a paria menti bizottság kiküldéséhez. Expozéja után indítványozta, hogy a feliratkozott 18 interpelláló közül csak négynek adja- >mk jogot interpellációja elmondására, a többi interpellálok egy másik, vagy harmadik ülésen mondják el majd észrevételeiket. Az ellen- mondások vihara, amely eddig is fenyegetően lógott a levegőben, teljes erővel kitört, úgyhogy nem vezetett más nt a szenvedélyek lecsillapítására, mint a kormány részéről a bizalmi kérdés felvetése. Az elsöizben megtartott szavazás 300 szavazattal 217 ellenében bizalmat szavazott a kormánynak, de ezzel még nem sikerült helyreállítani a parlamenti tár«valások nyugodt menetét- Rövid időn belül a kormány még kétszer volt kénytelen felvetni a bizalmi indítványt — hasonló részletkérdések miatt — és igy másodszor a kormány 302 szavazatot kapott 204 ellenében, barrnadizben pedig a bizalmi szavazatok száma még inkább emelkedett: 360 szavazat volt 220 ellenében. Még a harmadik szavazás után is csak ott tartottak azonban, hogy a napirend kérdése fölött vitatkoztak. Forradalmi tüntetés. Mialatt a kamarában egymást követték a legtombolóbb jelenetek és Bouisson elnök négyizben is kénytelen volt az ülést felfüggeszteni, az üzletzárás után Páris uccuira kivonult beláthatatlan tömegek elárasztották Páris főbb útvonalait és megadták a jelt az ostromra. A tömeg első attakja a Place de la Concorde birtokbavételére irányúik A rendőrség és katonaság kétségbeejtő önmegtartóztatással igyekezett a tömeget visszaszorítani, úgyhogy ne legyen kénytelen a fegyverét használni, de a készültségek ereje a lázongó tömeg hangulatával szemben teljesen szétforgácsoló- dottnak mutatkozott. Később, amikor már a gumibotok sem használtak és a tömeg egyrésze áttörte a kordont, lovasrendőrök vágtattak a tömegbe és kardlapokkal igyekeztek utat nyitni. A tömeg azonban nem engedett, a rendőrség attakjára még erősebb és eiszántabb nyomással felelt. Ekkor jelt adtak a lövésre. A tömegből is visszalőttek. Pillanatok múlva véresen hullottak az emberek a kövezetre. Hivatalos jelentés szerint a törvényhozás épületének közelében lefolyt uceai harcban 15 ember halt meg és számosán megsebesültek. Ez a szám azonban nem fedi a valóságot, mert a kormány, nehogy a hangulatot még inkább feltüzelje, igyekezett hivatalos jelentésében a tüntetés nagyságát letompitani A felgyújtott miniszteri palota. Ez azonban csak egyik részlete a párisi uocai harcoknak Este kilenc óra tájban a Köztársasági téren a Boulevard St- Germainon, a Champes Eliséesen és a Szajna partján, a tömeg mindenütt szívós küzdelmet folytatott a rendőrséggel, amelyet nehéz munkájában a megerősített köztársasági gárda és katonaság támogatott. A fékezhctetlen tömeg felgyújtotta a tengerészeti minisztérium palotáját és a felcsapó lángok láttára pánikhangulat tört ki. Pár perc múlva megérkeztek a tűzoltó-autók, de a tömeg nem akart utat nyitni nekik- Végre keresztülgázolhattak az akadályokon, amikor már a palota minden oldalán égett és eloltása csak hosszú órák, nehéz küzdelme árán sikerült. Egyidejűleg Lebrun köztársasági elnök palotájába is be akartak hatolni a tüntetők és hogy tervük nem sikerült, ezt csupán a rendőrség háromszori lovasrohatua t akadályozta meg A tömeg meg akarta ostromolni a Palais Bourbont is, ahonnan géppuskával riasztották szét őket. A puskalövések keltette első ijedtség után u lömeg újra gyülekezni kezdett azzal a konok elhatározással, hogy ura akar lenni a helyzetnek. A kamarában szünetlenül csengetett a telefon, úgyszólván percenkint informálták a miniszterelnököt az ucca hangulatáról. A kamara folyosóin rémhírek terjedtek el- Azt mon- ^ dották, hogy üzleteket gyújtottak fel cs a töDciladier miniszterelnök most parancsot adott, látva a forradalom veszedelmes terjedd sét, hogy a rendőrség minden rendelkezésére álló eszközzel vessen véget a zavargó soknak. Ismét megkezdődtek a lovasrohamok, felvonultak a nagy páncélautók is, de ezek láttára a tömegek még inkább vérszemet kaptak az ellenállásra- A rombolók állandó kőzáporban tartották ellenfeleiket és különösen a Rue de Rivolyn, Páris egyik legforgalmasabb nccáján volt nagy a háborúság, ahol a katonaság szuronyát használva igyekezett visszaszorítani a csőcseléket. A tüntetők ostromot intéztek a Tuilleriák ellen Is, ez a támadás azonban összeomlott. A tüntetők kidöntötték a palota vaskerítéseit, vasrndak- kal támadtak a karhatalomra és ha pillanatnyira itt-ott meg is enyhült a helyzet, a szétvert tömegek helyét njabb alakulatok foglalták el, mintegy igazolva a feltevést, hogy a tömegmozgalom irányitói n legpontosabb sztratégiai tervekkel dolgoznakÉjfél előtt még mindig munkában volt a karhatalom, amelynek segítségére sietett a tűzoltóság is- A tűzoltók a nagy hidegben vizi- fecskendőkkel árasztották el a tüntetőket, de meg rabol. E hírekből annyi volt igaz, hogy a körutakon hat antót felborítottak és felgyújtottak, a Claridge-szálló összes ablakaii beverték. A tömeg a város számos pontján harcolt a rendőrséggel, rengeteg sebesülés történt úgy a karhatalom, mint a polgárság részéről és az uccai harcokban Páris rendőrfőnökének helyettese, Marchand is megsebesült a Clemencean- emlékmü melletti ütközetbena tömeget épngy közömbösen hagyta a karhatalomnak védekezése, mint a karhatalomnak más rend teremtésére irányuló eszköze. Herriot-t és harminc képviselőt megvertek. Éjfél után a tüntetések ismét teljes érövé! újultak ki- A Madelaine-téren a tüntetők felgyújtották a könyv- és ujságárusitó pavilonokat, felszedték a kövezetei. A Place de la Con- cordeon ismét megkísérelték az elnöki palota megostromlását. A kommunisták tüntetésének gócpontján, a Rue de Rivolyn barrikádokat emeltek és a barrikádokról dúlt arcú munkások csatlakozásra szólitották fel a rendőrlegénységet. A tüntetők súlyosan megverték a kamarából kilépő képviselőket is. „Vessétek a Szajnába őket!“ — kiáltozták folytonosan és harmincat közülük oly súlyosan megvertek, hogy egyik sem volt képes a maga lábán hazamenni. Súlyosan inzultálták Herriot-t is, aki néhány pillanatig a legkomolyabb életveszedelemben forgott- A tüntetők reárohantak, összevissza pofozták, a ruháját letépték, úgyhogy Herriot napokig kénytelen lesz őrizni az ágyatDaladier szuronyrohamra ad parancsot Harmincezer ember a parlament ellen A leghevesebb tüntetés a Concorde-téren zajlott le, ahol harmincezer ember rohant egyszerre a parlament épületének megostromlására. A kora hajnali órákban sikerült helyreállítani a rendet- Az uccák mc.st feltűnően néptelenek, egyes helyeken, igv a Concorde tájékán még mindig szünetel a villanyos-közlekedés E tér, amely Páris egyik legszebb tere, a pusztulás képét mutatja. Az összes épületek ablakai be vannak törve. Több fegyverüzletet feltörtek és kifosztottak. A halottak és sebesültek számát még e pillanatban sem lehet biztosan tudni- A kormány kommünikéje szerint 15 ember halt meg, de a jobboldali lapok déli kiadásai 50 halottról és többezer sebe sültről Írnak. A sebesültek között volt egy amerikai állampolgár, egy newyorki származású szobaleány, akit revolvergolyó sebesitett meg a Concorde- téron- A jobboldali lapok megállapítják, hogy a tüntetésben a kommunisták is nagyszámban vettek részt és hogy uszították a lakosságot, hogy kiáltsa ki a proletár-diktatúrátGyarmati katonaság — a párisi helyőrség helyet. A tegnap esti tüntetések érdekes epizódjaként közlik, hogy a kormány éjfélkor kénytelen volt visszarendelni a helyőrséget és gyarmati katonaságot kiküldeni, mert attól tartott, hogy a fehér katonaság a nép pártját fogja és a kormány ellen fordul. Ma is mindenütt spahik cirkálnak a városban- A belügy minisztériumban félkettőtöi reggel négy óráig szakadatlan tanácskozás folyt, bogy kihirdessék-e az ostromállapotot? A belügyminiszter közlése szerint az ostrom- állapot kihirdetése még nem időszerű. A lapok úgy tudják, hogy ma, vagy holnap el fogják rendelni a francia lapok cenzúráját. Vidékre is átterjedt a mozgalom. Újabb jelentések szerint, nem csupán Parisban voltak tüntetések, de vidéki városokban. Nancyban, Nantesben, Bolugne, Surt és más városokban is. A lakosság itt is barrikádokat emelt és megütközött a rendőrséggel. Vidéken számos sebesülés történt, de Párisban halottakról még nem tudnak. Diktatúra? A jobboldali lapok szélesen foglalkoznak az eseményekkel és követelik a kormány lemondását. A jobboldali lapok szerint a kormány eladta magát a szocialistáknak és nem létjogosult továbbra is az ügyeket vezetni. A baloldali lapok megállapítják, hogy a Da- ladier-kormány a helyén volt és hogy a jobboldali fasiszta összeesküvéssel szemben megnyerte az ütközetet. Különösen meg vannak elégedve, hogy Daladiernek volt bátorsága az értelmi szerzők ellen is fellépni és megindítani a vizsgálatot Mór r as abbé, az Ac-, tion Francai se egyik vezetője ellen.. A Humanité szerint a Daladier-kor- mány az ostromállapotot ki fogja hirdetni, diktatúra lesz és néhány tábornok fogja átvenni az ország közigazgatásának irányítását. A hangulat Franciaországban változatlanul izgatott. Politikai körökben biztosra veszik, hogy ma este még hevesebb formák között megismétlődnek a tüntetések. Dala- dier proklamációt tett közzé, amelyben hangoztatja, bogy nem riad vissza brutálisabb eszközök alkalmazásától sem, hogy a rendet helyreállítsa. (Tudósításunk folytatása a 8*ik oldalon.)
