Keleti Ujság, 1934. február (17. évfolyam, 24-47. szám)
1934-02-25 / 45. szám
8 HflETlüJSltQ Vasárnap, Î934- február 25. Bemutató 1884-ben A bemutató évében, 1884-ben, hétezer játszották nálunk az Ember tragédiáját. A reá következő évben (március 14-én), uj betanulással hirdeti a beszédes szinlap a tragédiát. „A Marseillaise átiratát szerezte: Szabados Károly. Rendező: E. Kovács Gyula. Karnagy: Locsarek.“ Uj Éva mutatkozik be: Medgyasszay Evelin. Ebben az évben 3-szor került színre. 1886-ban egyszer s 18S7-ben szintén egyszer játszották a Tragédiát, ismét Jászai Marival. Utána csaknem kilenc évig egyszer sem szerepelt a színház műsorán Madách költeménye. Mi volt ennek a szünetelésnek az oka, nem tudjuk. Az igazgatóságban nem lehetett hiba, hiszen 1887-töl 1890-ig Bölöny József volt az intendáns, mellette a művezető igazgató az a Ditrői Mór, akinek működését annyi sok nagy nemzeti, irodalmi és művészi gondokat, színpadi megvalósítása jelzi. 1890-től 1898-ig pedig szintén Ditrói Mór állott a színház élén, mint önálló, vállalkozó igazgató. Tény', hogy csak 1895 december 4-én találkozunk ismét a Tragédiával a színház műsorán, amikor ismét uj betanulással és berendezéssel hirdeti a szinház. A rendező Ditrói Mór volt, a főszereplők pedig: E. Kovács Gyula (Adám), Hunyady Margit (Éva) és Szent- györgyi István (Lucifer). A rabszolgát ezen az előadáson Beregi Oszkár játszotta, a patriarcliát pedig Megyeri Dezső, aki egy évvel később igazgatója lett színházunknak. Ezzel a szereposztással s a Ditrói Mór rendezésében 1895-ben 7-szer, 1890-ban 3-szor adták az Ember tragédiáját. 1897-ben ötször szerepel a műsoron a Tragsd'o, ismét az E. Kovács Gyula rendezésében, de uj Evá - val: K. Szerémy Gizávai. 1898 december 9-én uj rendezőt hirdet a szinlap. Megyeri Dezső, az akkori igazgató egy fiatal, kezdő színészre, Janovics Jenőre bízza a nagy Tragédia rendezését. Az akkori újságok tudósítása szerint az uj színész, aki alig egy évvel azelőtt került a társulathoz, húzódott a feladattól s csak akkor vállalta, amikor E. Kovács Gyula is kérte, hogy vegye át tőle ezt a nagy fáradsággal járó munkát. E. Kovács Gyula ezen az előadáson is megtartotta Adám szerepét, Évában azonban uj, nagy színésznő mutatkozott be: Fay Szeréna. ' 1899- ben nem szerepelt a játékrenden a Tragédia. 1900- ban ötször s a reákövetkezö évben kétszer adták. Rendező: Janovics Jenő, Éva Fáy Szeréna, majd Bajor Riza (később a Burgtheater tragikája lett), Lucifer Szentgyörgyi István volt. Adámot uj színész játszotta: Tompa Kálmán (Tompa Béla édesapja). Ezeken az előadásokon előbb Bihari Ákos, később Szakács Andor volt a Rabszolga, Janovics Jenő a pat- riarcna és Dezséri Gyula Péter apostol. 1903-ben négyszer adták. Uj Adám volt Szakács Andor és uj Éva: Tóvölgyi Margit. 1903-bar. és 1904- ben nem játszották. 1905-ben Janovics Jenő háromévi szegedi szinigazgatása után visszatért s átvette a régi, majd az újonnan épült szín ház vezetését. Ettől az időtől ismét élénkül a Tragédia előadásainak tempója. 1905 -tol 1912-ig 27-szer játszották a Janovics rendezésében s a következő főszereplőkkel: Adám Szakács Andor, Hídvégi Ernő, Pataki József, majd i3- mét Szakács Andor. Éva — Tóvölgyi Margit, majd Hettyey Aranka. Lucifer valamennyi előadáson Szentgyörgyi István. Hippia: Porzsoltné Luká.03 Juliska, majd Aczél Ilona s 1912-ben Poór Lili. Clavia: Károlyi Leona (a későbbi hires János vitéz), majd Aldor Juliska. Rabszolga: Sebestyén Géza, majd Rajnay Gábor, azután Körmendy Kálmán s 1912-ben Táray Fe renc. 1913-ban uj lendülettel indul meg színházunkban Madách-kultusz. Janovics Jenő elkészült uj scenariu mával, amelyben szakit az eddigi hagyományokkal, n Paulay Ede rendezésével, felhasználja a színpadi technika uj vívmányait, világítási effektusait, sőt a kinematográfia kínálkozó lehetőségeit is, színpadra állítja azokat a részeket, amelyek addig kimaradtak az előadásból s ebben az uj formájában mutatja be a nagy Tragédiát, 1913 március 1-l-én. Az uj díszleteket Först- ner Tivadar tervezte. Ez a scenárium már 20 évve! ezelőtt megvalósította részben azokat az elgondolásokat, amelyek a Burgtheater mostani előadásai alkalmával olyan nagy meglepetést keltettek: A díszletek egy részét kinematografíai gép vetítette (menyországot, egyiptomi piramisok összeomlását, Péter apostol elbeszélését, Prágát, a temetőt), a Phalanster gigászi megoldása szintén a bécsi színház mostani kiviteléhez volt hasonló. Rt kell reámutatnunk gróf Bánffy Miklós egy tévedésére. Az Erdélyi Helikonban megjelent tanulomc V^/sak hathatós és helyes kezeléssel biztosíthatja arcbőre frisseségét és szépségét. Ha ismeretlen, vagy ki nem próbált termékeker használ kockáztatja arcbőre épségét. Csak oly krém óvhatja meg az arcbőr írisseségéf, mely az epi- dermist táplálja és a szővetsej- teket nem támadja meg É-gyetlen oly-csodás szépítő- szer létezik, mely az ércbőr ápolásában a legjobb eredményeket biztosítja és ez „La Reíne des Cremes" a szépítőművészet egyik legnagyobb mesterének találmánya. E világhírű terméket a nemzetközi felsőtlz- ezer legtöbb elegáns nője használja ek<u DAß. II Éúmulaia, kmtL a Aftft rât!. nyában azt írja, hogy az „Adám az űrben" képet legelőször Hevesi Sándor rendezése mutatta be a színpadon 1922-ben. Nem igy van. Ml itt már 1913-ban bemutattuk ezt a jelenetet, elég leleményes technikával, a budapestt Nemzeti Szinház pedig már jóval ennek előtte, 1905-ben, a Somló Sándor igazgatása alatt, a Tóth Imre rendezésében s a Kiméndy Jenő elgondolása szerint színpadra állította az Felújítás 1915’ban Az 1913-as feljutásnak, az uj elgondolásnak, a „teljes“ Ember tragédiájának előre nem is remélt sikere volt: Kilenc hónap alatt tizenötször adtuk elő! Ez volt az első előadás, amikor már nem Szentgyörgyi játszotta Lucifert Lemondott róla- Fárasztotta őt. Ennek az u.i betanulásnak főszereplői voltak: Rendező^ Janovics Jenő. Adám: Nagy Adorján. Éva: Hettyey Aranka. Lucifer: Szakács Andor- A rabszolgát Várkonyi Mihály játszotta- Hippiát Poór Lili. Nagy erőpróbája volt a színháznak is, de a mi nemes tradíciókon nevelkedett közönségünknek is ez a kifogás nélküli „teljes“ Ember Tragédiája. De mind a ketten győzelmesen állották ki a próbát- A sajtó is osztatlan elismeréssel fogadta a merész vállalkozást. Az akkori „Újság“ (Kovács Dezső) többek között ezt Írja: ,,Dr. Janovics Jenő előtt két szempont lebegett. Teljes egészében vitte színpadra e remekművet s ezzel megmutatta, hogy nincs egyetlen részlete sem, mely hatást ne keltene a színpadon is. Ez az egyik szempont. A másik az, hogy az öt óra hosszat tartó darab foiyton lekösse a néző figyelmét, amiben a tudással és invencióval dolgozó rendezés a modern szinpadtectini Epitő- és faipar! Remek szak könyvek 5-öd 10-ed áron. Ruf fay: Faipari szerkezettan ....... „ Faipnri kézikönyv ............. „ Butormintalapok gyüjtem. Németh: Az ács ............................ „ Építők zsebkönyve ......... „ Betonmunkák könyve ... Némethy: Kömüvesxnesterség ........ Szappan: Bádogos könyve ............. Palotai: Vizvezetékszerelő ........ Soltész: Családi- és wikendüázak Régi ár. Lesz:, ár 170 lei 45 lei 170 n 45 if 480 » 90 ff 136 84 ff 170 if 60 a 170 IS JJ-108 ty 144 if 102 a 36 ff 60 a 30 JJ 153 ff 60 »> stb. stb. Sokezer irodalmi, tudományos és műszak könyvek minden szakma számára. Kapható a Keleti Újság kiadóhivatalában Cluj, Baron L. Pop ucca 5. — Vidékieknek a pénz és 10 lej portóköltség előzetes beküldése esetén azonnal szállítjuk. — Három kötetnek (bármilyen könyv) egyszerre történő megrendelése esetén portómentesen, szállítjuk. kai vívmányok minden eszközét felhasználta. A díszletek valamennyi jelenethez újonnan készültek és örömmel állapítjuk meg, hogy mindenlkkel igyekeztek a jelen hangulatához művészi diszkrécióval alkalmazkodni. Janovics Jenőnek támadt az az ötlete, hogy az uj rendezésben a nagy mű részletesebb bekapcsolásában mutatta be Madách költeményét, a rendezés uj ötletei és elgondolásai pedig realizálták az ideális fényben ragyogó eszméket. Teljes művészi érzékre vall, hogy az Ur szine előtt nem szárnyáé női angyalok, hanem erőteljes férfi hangok szólalnak meg. Es nem a szemeim előtt állanak, hanem misztikusan borongó felhövilágban, ahonnan Lucifer sejtelmes alakja villan elő. A többit halljuk és képzeljük. Ennyi elég és ennyi szép. A többi képet is kitűnő rendezésben látjuk, különösen a tömegek jelenésének sikerét konstatálhatjuk.“ — Az „Estilap“ igy ir: „A tegnap este bemutatott Ember tragédiájának vezető szereplői mellett a kisebb szerepeket játszók is úgy illeszkedtek bele az előadásba, hogy semmi diszharmónia nem zavarta az előadást sehol, Ezt is dr. Janovics Jenő rendezésének dicséretére írjuk, ö maga is résztvett a tö- megjeienetekben és szinte erőt látszott szuggerálnl a személyzetbe. Felejthetetlen este volt.“ A teljes Tragédia 1914-ben is ez a teljes Ember Tragédiája került szinre, a siker folyton szélesedő hullámokat vert, de egyszerre, váratlanul megtorpant: Kitört a világháború, a színészek jó része hadbavonult és az akkori igazgatóság művészi felelősségérzete a nagyon megcsappant létszámú művész-személyzettel nem akarta megkockáztatni a nagy Tragédia megcsonkított előadását ebben a városban, ahol a tradíciók éltek és elevenen élnek. így azután csaknem négy évig nem szerepelt a szinház játékrendjén a Tragédia. Az 1917- év vége felé már annyira ki tudta a szinház egészíteni együttesét, hogy újra vállalkozni mert a Tragédia betanulására és előadására. 1917 október 30-án mutatták be az 1913-as scenárium szerint, ugyancsak a Ja- uovics Jenő rendezésében s a főszerepekben Nagy Adorjánnal (Adám), Szakács Andorral (Lucifer), Fáy Flórával (Éva). Ebben a szereposztásban játszották 1917-ben kilencszer és 1918-ban hatszorSxázadszor 191S december 18! Nevezetes dátum az Ember Tragédiája erdélyi szinpudi karrierjében! Ezen az estén került szinre 100-adszor nálunk a Madách költeménye• S különös já téka a véletlennek, ez volt egyszersmind a pazar szépségű uj színházban az Ember Tragédiája utolsó előadásaA régi színházban 49-szer, az uj színházban pedig 51-szp'r; játszották a Tragédiát
