Keleti Ujság, 1934. február (17. évfolyam, 24-47. szám)
1934-02-25 / 45. szám
Vasár Mt Pr 'KK14- íébmár 25Ketmaisßto AZ EMBER TRAGÉDIÁJA Srla és a statisztikát adatokat üsszeáililolta i DR, JAAOVICS JEAO t keretei közé lógják békózni, — mostani rét mégis a színpadnak köszönMint néma intöj el, áll elhagyottan, a régi ucca komor csöndjében az a gazdagéra* lékii színház, amelyben-50 évvel ezelőtt először játszották az Ember tragédiáját. A 74 éves tragédia ma divatosabb, fiatalabb ég hódítóbb, mint születése idején volt. Madách nem a színpad számára , irta ezt a grandiózus álmot, nem'is gondolt arra, hogy ••fantáziájának1 ; szárnyait valamikor ábrándos : fen- dezölr a ezinpadi technika rZUk Ti (í pb zeni; Imii. ; .., . Toldit Ferenc sem szánnádi karrierre gondolt, amikor a Tragédia emlékezetes Ivisfa- ludv-tái-saságbel! bemutatása után azt .10- solta. hogv: ..németi vagy egyel) nyelvre is lefordítva (mi okvetlen meg fog történni)\ biztosan világhírűvé. valand es epochal; fog csinálni a világirodalomban.“ . A világ -kapuját mégis a színpad nyitotta meg számára. Európa egyik legtekintélyesebb színháza, a bécsi Burgtheáter tárta szélesre ezt a kaput. Hetek óta a magyar drá: mái költemény uralkodik az osztrák állanti t-zilÜiaz - műsorán s az egész világ felfigyelt ev-ct} a váratlanul kirobbant diadalra. Szili- házpgazgaték. amerikai filmvezére^, könyvkiadók. színpadi ügynökök ügy szálfának s nagy Tragédiára, mint cukorra a légy. Mindenki más - szépségeket, -más ki nem aknázott lehetőségeket, más^ rejtett titkokat fedez fej a .filozófiai mélységekben. A Tragédia at világirodalomban- Hocwtn es: a hirtelen felbuzdulás? Hlizea 30 6v alatt 500~szor játszották a Tragédiát ■flud&pestea. Más országok színházaiban is sűrűn találkoztunk: vele: Előadták Becsben azelőtt is németül és-magyarul, Prágában .(cseh nyelven), Berlinben, Zágrábban (horvátul), Pozsonyban (szlovákul), München, Becs és Prága rádióállomásai pedig az éter hullámai számára is közvetítették nagyon artisztikus formában. A becsi előadás 1892-ben külsőségek (szempontjából Is, eddig túl nem szárnyalt pompában és rzir.es gazdagságban revellálta a sztregoval remete elgondolását, hiszen Esterházy Miklós gróf 40.000 forintot áldozott a Zichy Mihály által tervezett díszletek megfestésére. (Hogy fogalmunk legyen, mit jelentett ez a fejedelmi gesztus, mellé iktathatunk egy másik számot:. Paulay Ede az Ember Tragédiájának legelső budapesti bemutatására 18S4-ben nagy utánjárással tulcdőzsze 1500 forintot tudott kieszközölni .fölötte® hatóságából). Emellett a Tragédiának S német fordítása, 3 francia fordítása jelent meg s le van fordítva, angolra, csebre; szlovákra, Tiorvátra, dánra, svédre. Nemrégen érkezett a, hire annak, hogy a japán fordítás is elké- szölt. ás küszöbön áll a tokiói előadása. Goga és Bărscseu asszony A tornán fordítást Goga Octavlán csinálja s ez ga- rrr.tiája annak, hogy Romániában a nagy költői mü semmit .sem fog veszíteni filozófiai mélységéből, szárnyald, gondolataiból.-gazdag szépségeiből.-A román kul- turának; a. Goga-igéret mellett már ,vari ..egy pozitív kapcsolata is Madácb-csal: Az Ember Tragédiá ja legelső- külföldi előadásán, 1592. február 13-én a. legna- gypbb r román tragika. Agatha Bársescu játszotta német nyelven Évát. S néhány hónappal később, ugyan- csajt Bársescu asszony játszotta Érát Bécsbea is olyan síkénél, hogy a Tragédia 16-eror került srinre cgyfoivtäban. , , : , A-béért sajtó elragadtatással és hődoláseat irt Bdr- serc.tj gs;mony széles skálájú Évájáról 6 a nagy tragika akit éppen most készül a: hivatalos Románia országos ünneplésben, részesíteni,, bizonyára legszebb emlékei közé sorozza, hamburgi és bécsi diadalait,' amelyekké' egy nagy' magyar költő ’ világhírét szolgálta.. íme,-a nagy Tragédia *0 évének színpadi ■ 6s Irö— deltpi karrierje külföldön, még így dióhéjba foglalva is, r.rgyön'változatos és döntő sikerekben gazdag. Minőin .bt-mutaíi tUmlmávai uj:a, meg újra fülíedezték Maddehot s érthetetlen, hogy amilyen hirtelen lobbant f •! -mindig hr1 érdeklődés, olyai hirtelen hamyadt is el. Kiíidíj és bízva bízzál De moJ. olyan tiinetek mutatkoznak, amelyekből arra lehet következtetni, hogy a magasra csapott lángnál mielőtt elhamvadna, uj és uj szővótnekek fognak gyűl adni, szerte az egész világon. A mostani siker lázba ejtett mindenkit, aki irodalom iránt, színész iránt — szélesítsük ki.a gondolatot —- aki az emberiség sorsa iránt érdeklődik. Mintha a mai kor emberének tébolyult, útkeresése és ^kirobbanó bizonytalansága közepette szüksége volna valami célkitűzésre, valami biztató reménysugárra, A szirtről-szirtre kapaszkodó, minden uj felívelésében önmagát összezúzó, meddő törekvések, hiú próbálkozások és összej'oppanó vágyak szakadékéi között vergődő emberiség elepedő szomjúsággal szívja magába a nagy tanulságokat. És emelkedő áhítattal hallja a reménytsugárzó igét: Ember küzdj és bízva bízzál1 Es mintha szükségét érezné a mai ember annak is, hogy a föld rögéhez tapsuió, szárnyalni nem képes költészet sekély vizeiről ma- jr.- bb régiókba emelkedjék, nagynak és neme uck tisztult légkörébe, eszmék és gondolatok végtelenségébe. Szabadulni a’köznapi gondok egyhangú, elgyötrő szükségességétől, szabadulni a sötét, ködös reménytelenségtől, uttalan megtorpanás után uj utakat törni, célt nem látó lemondás után uj célok felé lendülni, terméketlen ma- gábaroskadás után frissült; erőkkel termékeny talajt barázdálni. Talán ez a tikkadt vágyakozás magyarázza a? ujjongó lelkesedést, amellyel a magyar prófétát ünnepli ma az egész világ s színházzal, könyvkiadással, moz- gófényképekkel foglalkozó jószimatu, a közönség pulzusát figyelő professzionisták erre a hangulatra építik nagy terveiket 7k mi IWadacli-SciBltiissEiiiiIc A mi színházunk a Madáeh-kultuszban is élen haladt mindenkor. Akkor is, amikor uem divat, hanem megértés, belső élmény és lelki emelkedettség volt Madách tisztelete. írva. van, hogy mielőtt a nagy Paulai/ Ede, minden idők legmélyebben látó, legkoncepeió- zusabb színház igazgatója (akit szintén Érdél?' fővárosa ajándékozott Budapestnek) színpad i keretek közé illesztette a magyar teremtő géniusznak ezt a csodás alkotását, — már E- Kovács Gyula, sokat foglalkozott az Ember Tragédiája ssinrealkalma,zásának problémájával. A terv — állitólag — készen is volt, hogy kivitele miért maradt el, nem tudjuk- Talán a külsőségek kiállítására szükséges pénz hiányzott. Talán a kiált i tüek gáncsai szegték kedvét a nagy színésznek- Hiszen tudjuk, hogy Paulaynak is mennyi földalatti aknamunkán kellett át fúrnia tervét, mennyi irodalmi tamáskodást kellett leszerelnie, mennyi kockázatot vál lalnia, mennyi irodalmi és adminisztrációs harcot megvívnia, amíg el tudott érkezni a nagy naphoz: 1893. szeptember 21- ike! A Tragédia pesti bemutatójának napja- öt hónappal később, 1884. február 27-én a mi régi színházunkban is felharsantak a Madách múltat fürkésző. MADACH BIBE. jövőt-prófétáié igéi. Ennek most 50 éve! Meghatottam nézzük az első előadás sárguló szinten j át! Először! Az Ember tragédiája. (Szilire alkalmazta: Faulay Ede. Kendezö: E. Korára Gyula. Karnagy: Eánji Ernő. Adáni: E. Kovács Gyula. Éva: Jászai Mari, mint vendég-. Kneifer: Szent- K?örg?1 István. S a kisebb szereplők között: Krasznay (a föld szelleme), Gabánjt Árpád (patriarchal. gr. Festetieb Andor (Rabszolga), Horváth Fanta (Kiírton), Voudrey Ferenc (első a népből), Zilahy Gyula (Tbcrslfes), Saaotvay Imre (Ro- lá-splerre), Várady Miklós (Salnt-Inste), Hnbay Aranka (Hippia), Kétbv Eaura (Clavta), Gsrő i.ina (Iíeletui). A magyar színészet történetének egy ragyogó lapja ez a névsor! A „Kolozsvári Közlöny“ nagyon komolyan méltatja a bemutató előadást*: „Jászai- Németh Antal: Az Ember Tragédiája a színpadon. Mari felfogásával feledhetetlen marad a feg» napi közönség előtt. Lucifer (Szentgyörgyi) becsülettel állotta meg a helyét. (Érdekes fel jegyezni, hogy Szentgyörgyi István Lucifert rossz szerepnek tartotta-) A többi szereplők is igyekeztek, bár Jászai Mari tiszta szótagolását hallván, megdöbbenve vettük észre, mily elmosódó színészeink artikulációja. Még legtisztábban szótagol Gabányi és Hubai Aranka , A zene nem tetszett. Sem az angyalok kar éneke, sem a borda!. A Marseillaise dallama, midőu Kepler elcsüggedésekor felzeng a távolból e szavakra: Oh, hallom, hallom a jövő dalát, Mely a vén földet ifjúvá teszi, —; elragadó hatást gyakorolt. A közönség Iásóinál va volt.“ Jfásfzai W«ri íifáji) Valamennyi lap a Jászai Mari dicsőségét zengi. A Jászai Mari Évája! Felejthetetlen élmény! A színpad- történelem legszínesebb. leggrandiózusabb és legmélyebb alkotása- Az ő nagysága szinte rásulyosodott később minden utódjára- Még a zseniális Márkus Emilia Évája ellen is kifogásokat emelt a kritika (Hevesi Sándor a P. Naplóban): „Hiányzott az alakításából az a mélységes hangulat, amely- lyel Jászai Mari olyan bámulatosan tudta ösz- szekapcsolni Éva egyes alakjait. Éva szerepe nem engedi meg az apró árnyalatokat- Itt nagy, erős, határozott, hatalmas vonásokká! kell ábrázolni, mert az árnyalatok mind elmosódnak a tovarohanó jelenetek tömkelegében. Ezért csakis nagystílű színésznőnek lehet sikere benne.“ Az itteni premierét nemcsak a szereplők, élükön Jászai Marival avatták ünneppé, a külső kiállítás is pazar volt, hiszen 15000 forintot költött reá a színház. S az erdélyi tradíció nyilvánul meg abban, hogy ezt a razdaií fölszerelést kölcsön adta a szegedi színházunk, amikor ott is bemutatták a Nagy Vince igazgatása alatt az Ember tragédiáját. Ezen a szegedi bemutatón Somló Sándor (a budapesti Nemzeti Színház későbbi igazgatója) játszotta Ádárnot és fíunyady Margit (a „mi“ Ilunyady Sándorkánk édesan?rja) játszotta Évát-
