Keleti Ujság, 1934. február (17. évfolyam, 24-47. szám)

1934-02-25 / 45. szám

Vasár Mt Pr 'KK14- íébmár 25­Ketmaisßto AZ EMBER TRAGÉDIÁJA Srla és a statisztikát adatokat üsszeáililolta i DR, JAAOVICS JEAO t keretei közé lógják békózni, — mostani rét mégis a színpadnak köszön­Mint néma intöj el, áll elhagyottan, a régi ucca komor csöndjében az a gazdagéra* lékii színház, amelyben-50 évvel ezelőtt elő­ször játszották az Ember tragédiáját. A 74 éves tragédia ma divatosabb, fiatalabb ég hódítóbb, mint születése idején volt. Madách nem a színpad számára , irta ezt a grandiózus álmot, nem'is gondolt arra, hogy ••fantáziájának1 ; szárnyait valamikor ábrándos : fen- dezölr a ezinpadi technika rZUk Ti (í pb zeni; Imii. ; .., . Toldit Ferenc sem szánnádi karrierre gon­dolt, amikor a Tragédia emlékezetes Ivisfa- ludv-tái-saságbel! bemutatása után azt .10- solta. hogv: ..németi vagy egyel) nyelvre is lefordítva (mi okvetlen meg fog történni)\ biztosan világhírűvé. valand es epochal; fog csinálni a világirodalomban.“ . A világ -kapuját mégis a színpad nyi­totta meg számára. Európa egyik legtekinté­lyesebb színháza, a bécsi Burgtheáter tárta szélesre ezt a kaput. Hetek óta a magyar drá: mái költemény uralkodik az osztrák állanti t-zilÜiaz - műsorán s az egész világ felfigyelt ev-ct} a váratlanul kirobbant diadalra. Szili- házpgazgaték. amerikai filmvezére^, könyv­kiadók. színpadi ügynökök ügy szálfának s nagy Tragédiára, mint cukorra a légy. Min­denki más - szépségeket, -más ki nem aknázott lehetőségeket, más^ rejtett titkokat fedez fej a .filozófiai mélységekben. A Tragédia at világirodalomban- Hocwtn es: a hirtelen felbuzdulás? Hlizea 30 6v alatt 500~szor játszották a Tragédiát ■flud&pestea. Más országok színházaiban is sűrűn ta­lálkoztunk: vele: Előadták Becsben azelőtt is németül és-magyarul, Prágában .(cseh nyelven), Berlinben, Zág­rábban (horvátul), Pozsonyban (szlovákul), München, Becs és Prága rádióállomásai pedig az éter hullámai számára is közvetítették nagyon artisztikus formá­ban. A becsi előadás 1892-ben külsőségek (szempontjá­ból Is, eddig túl nem szárnyalt pompában és rzir.es gazdagságban revellálta a sztregoval remete elgondo­lását, hiszen Esterházy Miklós gróf 40.000 forintot ál­dozott a Zichy Mihály által tervezett díszletek megfes­tésére. (Hogy fogalmunk legyen, mit jelentett ez a fejedelmi gesztus, mellé iktathatunk egy másik szá­mot:. Paulay Ede az Ember Tragédiájának legelső bu­dapesti bemutatására 18S4-ben nagy utánjárással tulcdőzsze 1500 forintot tudott kieszközölni .fölötte® ha­tóságából). Emellett a Tragédiának S német fordítása, 3 fran­cia fordítása jelent meg s le van fordítva, angolra, csebre; szlovákra, Tiorvátra, dánra, svédre. Nemrégen érkezett a, hire annak, hogy a japán fordítás is elké- szölt. ás küszöbön áll a tokiói előadása. Goga és Bărscseu asszony A tornán fordítást Goga Octavlán csinálja s ez ga- rrr.tiája annak, hogy Romániában a nagy költői mü semmit .sem fog veszíteni filozófiai mélységéből, szár­nyald, gondolataiból.-gazdag szépségeiből.-A román kul- turának; a. Goga-igéret mellett már ,vari ..egy pozitív kapcsolata is Madácb-csal: Az Ember Tragédiá ja leg­első- külföldi előadásán, 1592. február 13-én a. legna- gypbb r román tragika. Agatha Bársescu játszotta né­met nyelven Évát. S néhány hónappal később, ugyan- csajt Bársescu asszony játszotta Érát Bécsbea is olyan síkénél, hogy a Tragédia 16-eror került srinre cgyfoivtäban. , , : , A-béért sajtó elragadtatással és hődoláseat irt Bdr- serc.tj gs;mony széles skálájú Évájáról 6 a nagy tragika akit éppen most készül a: hivatalos Románia országos ünneplésben, részesíteni,, bizonyára legszebb emlékei közé sorozza, hamburgi és bécsi diadalait,' amelyekké' egy nagy' magyar költő ’ világhírét szolgálta.. íme,-a nagy Tragédia *0 évének színpadi ■ 6s Irö— deltpi karrierje külföldön, még így dióhéjba foglalva is, r.rgyön'változatos és döntő sikerekben gazdag. Min­őin .bt-mutaíi tUmlmávai uj:a, meg újra fülíedezték Maddehot s érthetetlen, hogy amilyen hirtelen lobbant f •! -mindig hr1 érdeklődés, olyai hirtelen hamyadt is el. Kiíidíj és bízva bízzál De moJ. olyan tiinetek mutatkoznak, ame­lyekből arra lehet következtetni, hogy a ma­gasra csapott lángnál mielőtt elhamvadna, uj és uj szővótnekek fognak gyűl adni, szerte az egész világon. A mostani siker lázba ejtett mindenkit, aki irodalom iránt, színész iránt — szélesítsük ki.a gondolatot —- aki az emberiség sorsa iránt érdeklődik. Mintha a mai kor emberének tébolyult, út­keresése és ^kirobbanó bizonytalansága köze­pette szüksége volna valami célkitűzésre, va­lami biztató reménysugárra, A szirtről-szirtre kapaszkodó, minden uj felívelésében önmagát összezúzó, meddő törekvések, hiú próbálkozá­sok és összej'oppanó vágyak szakadékéi kö­zött vergődő emberiség elepedő szomjúsággal szívja magába a nagy tanulságokat. És emel­kedő áhítattal hallja a reménytsugárzó igét: Ember küzdj és bízva bízzál1 Es mintha szükségét érezné a mai ember annak is, hogy a föld rögéhez tapsuió, szár­nyalni nem képes költészet sekély vizeiről ma- jr.- bb régiókba emelkedjék, nagynak és ne­me uck tisztult légkörébe, eszmék és gondola­tok végtelenségébe. Szabadulni a’köznapi gondok egyhangú, elgyötrő szükségességétől, szabadulni a sötét, ködös reménytelenségtől, uttalan megtorpanás után uj utakat törni, célt nem látó lemondás után uj célok felé lendülni, terméketlen ma- gábaroskadás után frissült; erőkkel termé­keny talajt barázdálni. Talán ez a tikkadt vá­gyakozás magyarázza a? ujjongó lelkesedést, amellyel a magyar prófétát ünnepli ma az egész világ s színházzal, könyvkiadással, moz- gófényképekkel foglalkozó jószimatu, a közön­ség pulzusát figyelő professzionisták erre a hangulatra építik nagy terveiket 7k mi IWadacli-SciBltiissEiiiiIc A mi színházunk a Madáeh-kultuszban is élen haladt mindenkor. Akkor is, amikor uem divat, hanem megértés, belső élmény és lelki emelkedettség volt Madách tisztelete. írva. van, hogy mielőtt a nagy Paulai/ Ede, minden idők legmélyebben látó, legkoncepeió- zusabb színház igazgatója (akit szintén Ér­dél?' fővárosa ajándékozott Budapestnek) szín­pad i keretek közé illesztette a magyar teremtő géniusznak ezt a csodás alkotását, — már E- Kovács Gyula, sokat foglalkozott az Ember Tragédiája ssinrealkalma,zásának problémájá­val. A terv — állitólag — készen is volt, hogy kivitele miért maradt el, nem tudjuk- Talán a külsőségek kiállítá­sára szükséges pénz hiányzott. Talán a kiá­lt i tüek gáncsai szeg­ték kedvét a nagy szí­nésznek- Hiszen tud­juk, hogy Paulaynak is mennyi földalatti aknamunkán kellett át fúrnia tervét, mennyi irodalmi tamáskodást kellett leszerelnie, mennyi kockázatot vál lalnia, mennyi irodal­mi és adminisztrációs harcot megvívnia, amíg el tudott érkez­ni a nagy naphoz: 1893. szeptember 21- ike! A Tragédia pesti bemutatójának napja- öt hónappal később, 1884. február 27-én a mi régi színházunkban is felharsantak a Ma­dách múltat fürkésző. MADACH BIBE. jövőt-prófétáié igéi. Ennek most 50 éve! Meg­hatottam nézzük az első előadás sárguló szin­ten j át! Először! Az Ember tragédiája. (Szilire alkal­mazta: Faulay Ede. Kendezö: E. Korára Gyula. Karnagy: Eánji Ernő. Adáni: E. Kovács Gyula. Éva: Jászai Mari, mint vendég-. Kneifer: Szent- K?örg?1 István. S a kisebb szereplők között: Krasznay (a föld szelleme), Gabánjt Árpád (patriarchal. gr. Festetieb Andor (Rabszolga), Hor­váth Fanta (Kiírton), Voudrey Ferenc (első a nép­ből), Zilahy Gyula (Tbcrslfes), Saaotvay Imre (Ro- lá-splerre), Várady Miklós (Salnt-Inste), Hnbay Aranka (Hippia), Kétbv Eaura (Clavta), Gsrő i.ina (Iíeletui). A magyar színészet történetének egy ra­gyogó lapja ez a névsor! A „Kolozsvári Közlöny“ nagyon komo­lyan méltatja a bemutató előadást*: „Jászai- Németh Antal: Az Ember Tragédiája a színpadon. Mari felfogásával feledhetetlen marad a feg» napi közönség előtt. Lucifer (Szentgyörgyi) becsülettel állotta meg a helyét. (Érdekes fel jegyezni, hogy Szentgyörgyi István Lucifert rossz szerepnek tartotta-) A többi szereplők is igyekeztek, bár Jászai Mari tiszta szótagolását hallván, megdöbbenve vettük észre, mily el­mosódó színészeink artikulációja. Még leg­tisztábban szótagol Gabányi és Hubai Aranka , A zene nem tetszett. Sem az angyalok kar éneke, sem a borda!. A Marseillaise dallama, midőu Kepler elcsüggedésekor felzeng a távol­ból e szavakra: Oh, hallom, hallom a jövő dalát, Mely a vén föl­det ifjúvá teszi, —; el­ragadó hatást gyako­rolt. A közönség Iásói­nál va volt.“ Jfásfzai W«ri íifáji) Valamennyi lap a Jászai Mari dicsőségét zengi. A Jászai Mari Évája! Felejthetetlen élmény! A színpad- történelem legszíne­sebb. leggrandiózusabb és legmélyebb alkotá­sa- Az ő nagysága szin­te rásulyosodott ké­sőbb minden utódjá­ra- Még a zseniális Márkus Emilia Évája ellen is kifogásokat emelt a kritika (He­vesi Sándor a P. Nap­lóban): „Hiányzott az alakításából az a mély­séges hangulat, amely- lyel Jászai Mari olyan bámulatosan tudta ösz- szekapcsolni Éva egyes alakjait. Éva szerepe nem engedi meg az apró árnyalatokat- Itt nagy, erős, határozott, hatalmas vonásokká! kell ábrázolni, mert az árnyalatok mind elmo­sódnak a tovarohanó jelenetek tömkelegében. Ezért csakis nagystílű színésznőnek lehet sikere benne.“ Az itteni premierét nemcsak a szereplők, élükön Jászai Marival avatták ünneppé, a külső kiállítás is pazar volt, hiszen 15000 fo­rintot költött reá a színház. S az erdélyi tra­díció nyilvánul meg abban, hogy ezt a razdaií fölszerelést kölcsön adta a szegedi színházunk, amikor ott is bemutatták a Nagy Vince igaz­gatása alatt az Ember tragédiáját. Ezen a sze­gedi bemutatón Somló Sándor (a budapesti Nemzeti Színház későbbi igazgatója) játszotta Ádárnot és fíunyady Margit (a „mi“ Ilunyady Sándorkánk édesan?rja) játszotta Évát-

Next

/
Thumbnails
Contents