Keleti Ujság, 1934. január (17. évfolyam, 1-23. szám)
1934-01-14 / 10. szám
Vasárnap, 193i. január îi4 KElETf'UjSXG ■■mm HÖLGYEK.. MELLŐZHETIK FODRÁSZUKAT. HA ONDULA H^GY C-KKÜNKET BEVEZESSÜK. ELADÁSRA BOCSÁTUNK 10,000 ONDULA FÉSŰT SS LEJES DARABONKÉNTI REKLÁMÁRON. FÉSŰT HASZ NÁLNAK. Ön is fésűjót a „ önmaga ondóiéi, hosszú és rövid hajat is, csak agyszerü fésüléssel. Nélkülözhetetlen úgy urak, mint höl gyek részére. A haj így állandóan cndolált lesz. — Rendelje meg még ma (( cégtói. Bucureşti, str. Gramont 10. COSMA Ifjúsági ankétünk Vissza a faluba! Nyilatkozik, a gazda és a kereskedelmi szakember és mindketten azt ajdnljdk9 Hogy a fiatal magyar generáció a faluban keresse meg létalapiát (Saját tudósitónktól.) Ifjúsági ankétünk során ma újabb két nyilatkozatot közlünk. Mindkét nyilatkozat a súlyos problémát a gyakorlati élet szempontjából igyekszik megvilágítani. Bereczky Ernő dr.. mint a kolozsvári kereskedelmi kamara titkára, szakmájának kiváló művelője s a viszonyok alapos ismerője. Sigmond Ákos hidalmási földbirtokos viszont egyike azoknak a keveseknek, akik bebizonyították, hogy a változott gazdasági viszonyok mellett is lehet produktiv munkát végezni és a gazdáknak sem kell kétségbeesniök. Bereczky Ernő dr. figyelemreméltó megjegyzéssel kezdi a véleménynyilvánítást— Akkor, amikor gyakorlati kérdésekről esik szó, nem szabad homokba dugni a fejünket, hanem a reális helyzettel kell számolnunk. — A helyzet megitélésónól nem szabad mellőzni a leglényegesebb szempontot. A mai irányított gazdálkodás mellett irányítani kell az ifjúság nevelését is. — Sajnos, közös betegségben szenvedünk- Az érettségizett ifjút mérnöki, orvosi és tanári pályára küldik- Nehéz összegeket költenek el és amikor a szakképzett ifjú diplomát kap, ta náostalanul áll az élet kérdőjele előtt. Fel kell tennünk a kérdést: Miért van ez igy? A válasz igen könnyű: Azért, mert a szülő nem veszi figyelembe az elhelyezkedési lehetőségeket, a gazdasági érvényesülés törvényeit, egyszóval magát, a tulajdonképpeni életet. A szülő azt látja, hogy az orvosnak és a többi intellektuális pályán működő embernek látszólag kényelmes élete van és azt mondja, a fiamnak is kijut, a nyugodt élet. — Hosszú és alapos megfontolás után nyugodtan merem állítani, hogy egyszer véget kell vetni az egyetemek ellen intézett ostromnak. Erre viszont azt válaszolhatják: Rendben van, nem lesz tanár, nem lesz mérnök a fiam, de milyen pályára küldjem? — Vegyük a mérnökök helyzetét. Többnyire külföldön tanulnak és bizony egész kis vagyont költenek el. Végeznek és akkor nincs állás. Miért? Azért, mert a nagy vállalatok többnyire idegen érdekeltségűek és nem .szívesen alkalmazzák fiainkat. Bizalmatlanok- A legtöbb esetben saját külföldi szakembereiket hozatják le, mert az hiszik, hogy ezek jobban képviselik érdekeiket. — Állítom, hogy mikor az ügyvédek, az orvosok és a tanárok nyomorognak és ezeken a pályákon is több a végzett ember, mint a keresett diplomás, a legnagyobb őrültség minden ifjút egyetemre küldeni. — A mezőgazdaság problémájához nem szólhatok hozzá. Erdélyben a kézmüiparosok főleg szászok és magyarok- Az iparosok általában véve fiaikat is őseik nyomdokain nevelik és igy gondoskodnak az utánpótlásról- Marad tehát a kereskedelem. Itt még volna munkaterület. Ott vuu az export kérdése- Nálunk a legtöbb ember importtal foglalkozik és az exportot elhanyagolja. Az export kifejezést pedig nem úgy kell értelmezni, hogy az árut feltétlenül az ország határain kiviii kell értékesiteni. Ennek a kifejezésnek én azt az értelmezést adom, hogy exportálni úgy is lehet, hogy a termelési helyen számba kell venni a piacra kerülő áru mennyiségét és minőségét és a szerzett tapasztalatok alapján kell megpróbálni az elhelyezést. Szerény véleményem szerint a kereskedelmi akadémiás ifjúnak ne csak az legyen az álma, hogy bankba kerüljön és ott koplalja végig, mig elnyeri a eégjegyzői vagy igazgatói titulust. Természetesen ez sokkal kényelmesebb felfogás, de ismétlem, nem reális. a magyar ifjú menjen ki a faluba. — Dolgozzon szerény körülmények között Próbálja értékesiteni a falu termékeit. Csak egy kérdésre akarok utalni. Az erdélyi lucerna- és lóheremag európai hirü. Fagymentes. Az erdélyi gyti(Bukarest, január 13.) A Duna vize az utóbbi napokban annyira megnövekedett, hogy elöntéssel fenyegeti a közelében lévő falvakat és városokat. A legnagyobb veszély előtt Olteniţa kikötő áll, ahol a viz már elérte a kikötő- építmények magasságát. Ha még néhány centimétert növekszik, az egész kikötő eltűnik a viz alatt. A vasúti töltést egészen elbontotta az áradat. A rombolás erejét növeli, hogy a felszínen hatalmas jégdarabok úszkálnak, amelyek beleütődnek az építményekbe és óriási pusztításokat okoznak. Az amerikai petróleumtársaság raktárait teljesen körülvette a viz és sok helyen az alacsonyabb részeket el is borította. De a legnagyobb veszély valamivel a kikötőn alul fenyeget. Itt az éjszaka folyamán a jégdarabok összetorlódtak és eldugaszolták a Duna folyásiét. Ha a viz állása tovább emelkedik, uj utat kell leér eseu magánajj. a folyó. Oltenita, város pár száz méterre van csak ettől a, helytől és egy medencében fekszik, amely 8 méterrel van a Duna folyásának szintje alatt. A város tehát minden percben ki van ♦éve annak, hogy elborítja a viz és a tizenhatezer főnyi lakosságot hajlékbe lauuá teszi. Az emberek a legnagyobb aggodalommal várják a fejleményeket, annál is inkább, mert Oltenita környékén soha nem volt még ilyen magas vízállás. A hatóságok minden intézkemöles szintén világhírű névnek örvend, de azért ezekre a termékekre mégsem helyezünk olyan nagy snlyt. Vissza a faluba, az ifjúság vegye a kezébe a szövetkezetek irányítását és találja meg a lehetőségét a kitűnő falusi termékek összegyűjtésének és értékesítésének. — Szerény igényekkel kezdjék és meglátják, hogy munkásságukat siker koronázza. Bereczky Ernő dr. a falut állítja oda az elhelyezkedési lehetőségek homlokterébe. Lássuk, mit szól ehhez a kérdéshez a falusi problémákat alaposan ismerő ember, például Sigmond. Ákos földbirtokos, aki szinte csodákat müveit mintagazdaságában. — Tény az. hogy a gazdasági válság számos lehetőségeket nyirbált meg és még több reményt oszlatott szét. A búzának, kukoricának és zabnak nincs ára, a termelő még a megművelést költségeket sem kapja vissza. Mi itt a teendő? Alkalmazkodni kell a mai élet követelményeihez és azt kell termelni, amit értékesiteni is lehet. — Szakítani kell a konzervatív agrárfelfogással mert az élet azt bizonyítja, hogy aki nem számol a változott időkkel, végzetesen as összeomlás örvényébe zuhan. ' — Én megpróbáltam és látom, hogy minimális tőkével, kevés befektetéssel is lehet produkálni. Kezdve a majorság hizlalástól egészen a vaj és tejtermékekig, mindent értékesíteni lehet, feltéve, hogyha kitűnő minőségű és hogyha az ár a mai felvevőképességhez igazodik. — Erdélyben sok kisbirtok hever parlagon és a konzervatív felfogású tulajdonosok deficittel dolgoznak. A magyar ifjak igyekezzenek megfelelő szakképzettséget szerezni. Szerény véleményem szerint igen sokan tudnának elhelyezkedni a falvakban. Nagy tévedés azt hinni mintha osak a nagybirtok tudna produktív termelőmunkát végezni. Be van bizonyítva, hogy a mai életkörülményekhez való alkalmazással kis területen is szép eredményt lehet elérni. — Én a tavasz folyamán halastavat csinálok. Azzal a pénzzel, amit ifjaink egyetemi tanulmányaikra költenek, meg lehet vásárolni azt a kis birtokot, amely biztos kenyeret jelent D. B. dést megtettek a katasztrófa megakadályozására. A prefektus, Bukarestből kért sególycsa- patokat és ma a városba érkezett egy őrnagy, néhány tiszt és 100 pionir-katona, hogy dina- mitrobbanásokkal kíséreljék meg a jégtorlasz átszakitását. Habár a régebbi hasonló esetek ben a robbantás nőm sok eredménnyel járt, remélik, hogy most mégis megakadályozhatják a katasztrófát, mert a jégtorlasz még nincsen egységes tömbbé fagyva. HERVADÓ ÖSFA Szikár, szálas, szépapáin se emelhette Iwldogságra szomjas ajkához az élet öröm-serlegét. Magrhintö nagyapám se talált hepe-hupás élte rétjén szerencse-hozó négylevelü lóherét. Szürke tanár-apám se ívott egyebet, csak kudarcot az élet verejték-veretu kupájából. Ot gyermeke kora elrablásával a halál letépett minden remény bimbót szép terve álom-fájáról Maradt a tépedt ösfán egy hervadó, meddő bimbó: én, hogy legyen ki tovább sírja bolt elődök kínját süppedő sírok korhadó keresztjén. UYALLAV PAP SÁNDOR. A Duna elöntéssel fenyeget egy regátl városkát A kikötőváros tizenhatezer főnyi lakósséga a legnagyobb rémületben várja a tragikus fejleményeket
