Keleti Ujság, 1934. január (17. évfolyam, 1-23. szám)
1934-01-05 / 3. szám
Péntek, 1934. január 5. KtlETlUjsKG ÓVAKODJATOK A HIDEG, A NEDVESSÉG ÉS POR VESZEDELMEITŐL VÉDJ ETEK TORKOTOKAT, MELLETEKET ES A TÜDŐKET A MEGHŰLÉS, TOROK FÁJÁS, ASTMA,BRONŞITA,INFLUENZA ELLEN,A , VAIDA PAITIUAIÍ ílltal; eltávolítja és legyőzi a LÉGIÓ SZERVEK ELLENI BETEGES ME6TAMADA50KAT A DOBOZ FAC-SIMILJ E ■**"?, — ____Jgk kapható minden GYÓGYSZERTÁRBAN STIULEŞÎ LLDA A..1.1 Oroszország még nem készült fel teljesen a háborúra Épezért Molotow békebeszédet tartott Moszkvában A német-orosz viszony — Az orosz-japán háború veszélye egyre bizonyosabbá válik Elkészült a második ötesztendős orosz gazdálkodási terv (Moszkva, január 1.) A Szovjetunió legnagyobb hatalmú testületének, a központi végrehajtó bizottságnak ülésén, amelynek Kalinin az elnöke, Molotow, a népbiztosok tanácsának elnöke, ami európai értelemben a miniszterelnöki rangnak felel meg, mint ismeretes, nagy külpolitikai beszámolót tartott az elmúlt évről. Molotow maga, egyik leghübb munkatársa Stalinnab és a legfiatalabb tagja az orosz kormánynak. Molotow épugy reálpolitikus, mint Litvinov külügyi népbiztos és ugyancsak kiváló diplomáciai képességekkel rendelkezik, Molotow beszédében legfeltűnőbb a nagy békevágy hangoztatása volt. Mindebből kiviláglik, hogy bár a legutóbbi fegyverkezések folytán az orosz-vörös hadsereg hatalmas erőt képvisel, a lakosság hangulata és az ország gazdasági helyzete nem engedheti meg, hogy a szovjetkormány magára vállalja most egy háború tehertételét. Molotow hires beszéde azt bizonyítja, hogy Szovjetoroszország még nem készült el teljesen a háborúra. Annak kihangsulyozása mellett, hogy Oroszország elsősorban a békére törekszik, külön részt szentelt beszédében Molotow a német-orosz viszony számára. Beszédének eme részében kihangsúlyozta, hogy meg akarja őrizni azt a tradicionális jóviszonyt, amely mindeddig fennállt Oroszország és Németország között. Molotow beszéde természetszerűen élénk visszhangot keltett Németországban, ahol kihangsúlyozzák, hogyha a német-orosz viszony továbbá is a rapallói egyezményen és a berlini megállapodásokon alapszik, akkor Molotow beszédét, illetve az abból megnyilvánuló szándékot csak köszönettel lehet tudomásai venni. Nyilt titok, hogy a német-orosz viszony a legutóbbi időkben sok kívánni valót hagy bátra. Annyi bizonyos, hogy a KominFjouaS minőségileg utánozhatatlan, teljes garanciát Mfc°UM* nyújt. tern a németországi kommunista tervek meghiúsulását egyik legnagyobb vereségének tekinti. Az uj német birodalom mindazonáltal nem engedheti meg, hogy a moszkvai bolsevista központ továbbra is támogassa Németországban a kommunista felforgató törekvéseket. Ahogy Németország nem kíván beavatkozni Oroszország belügyeibe, úgy Oroszországnak is fel kell hagynia világforradalmi terveinek Németországban való terjesztésével. Ezen az alapon igen jó barátság keletkezhetik Németország és a Szovjet között, aminthogy szívélyes viszonyt tart fenn Oroszország Törökországgal és Olaszországgal, noha mind a két országban betiltották a kommunista pártot. Német politikai körökben az a vélemény alakult ki, hogy a moszkvai külpolitika felelős tényezőinek végre be kell látniok a nemzeti szocialista Németország reálitását. Megállapítják ugyanezen a helyen, hogyha a német-orosz viszony megerősítése tényleg szívügye az orosz politika vezető embereinek, úgy számukra mindig nyitva áll az ut Berlinben. A Szovjet külpolitikája kétségkívül nagy sikereket aratott az utóbbi időben, de mindezzel nem lehet a súlyos gondokkal küzdő orosz tömegek figyelmét elirányitani arról a nyomorról, amiben élnek. Litvinov paktumainak csupán abban van jelentőségük, hogy biztosítják Oroszország európai határait, arra az esetre, ha „komoly dologra“ kerülne sor. Ez a komoly dolog a japán háború veszélye, amely Molotow szerint egyre bizonyosabbá és elkerülhetetlenné válik. Japán ugyan kissé meghökkent, amikor Amerika és Szovjetoroszország kibékültek és az Északamerikai Egyesült Államok elismerték Szovjetoroszországot, de most már tovább folytatja tervei megvalósítását' a távol keleten és befejezett tények elé akarja állítani a világot, még mielőtt egy orosz-amerikai gyakorlati együttműködésre sor kerülhetne. Mandzsúria után Szovjetmon- goliára és az orosz partvidéki tartományra akarja rátenni kezét Japán, amit az oroszok természetesen nem néznek majd tétlenül és igy minden pillanatban várható, hogy a feszültség fegyveres konfliktussá éleződik ki. Az uj orosz ötéves terv. (Moszkva, január 4.) A szovjetorosz távirati ügynökség közli programját az orosz kommunista párt tizenhetedik pártkongresz- szusának, aminek az ad különös jelentőséget, hogy most terjesztik elő a szovjet újabb öt esztendős tervét. A második ötéves tervnek főfeladata a kiadott kommüniké szerint a kapitalizmus végleges likvidálása. E protgram keresztülvitelére azonban a jelenlegi nemzetközi helyzet egyáltalában nem alkalmas. Szovjetkörök ellenben nagyon bizakodnak abban, hogy a programnak azt a részét, amely a munkásság életszínvonalának emelésére vonatkozik — a jelenlegi reálbéreknek kétszeresére, sőt háromszorosára való felemelését tervezik — fokozottabban keresztül vihetik. A második ötéves tervnek döntő gazdasági főfeladata az egész gazdasági élet rekonstrukciója lesz. A tervezet szerint a második ötesztendős tervgazdálkodás végén az Ipari termelést 43 milliárdról 103 milliárdra igyekeznek felemelni. A világháború előtti helyzethez viszonyítva ez kilencszeres emelkedést irányoz elő. A mező- gazdasági produktivitást 27 milliárd rubellel irányozzák elő, ez a szám az első ötéves terv- gazdálkodás folyamán elért eredménynek a kétszerese. A szállítmányozás technikai rekonstrukciója végett uj vasúti vonalakat építenek, amikor is a vasúti vonalak hosszúságát 83 ezer kilóméterről 94 ezerre emelik fel. Tervbe vették uj vizi utak, kanálisok építését is és elhatározták, hogy egy olyan csatorna rendszert építenek ki. amely a Fehér tengert, Keleti tengert és Káspi tengert összeköti. A második ötesztendős terv költségvetésében az előbbi 50 és félmilliárddal szemben 1333 milliárd rubel szerepel. Ami pedig végül a munkás és parasztrétegek kulturális és anyagi színvonalának emelésére vonatkozik, a munkaalkalmazottak számának harmincszázalékos emelését, a reálbérek megduplázását tervezik. HMM .............................................................................. Pacha püspök a vallásos érzés erősödéséről beszélt az újévi küldöttségnek (Temesvár; január 4.) Újév napján délben a temesvári katholikus hitközségek nagyszámú küldöttsége jelent meg Pacha Ágoston temesvári megyés püspöknél, hogy szerencse- kivánatait fejezze ki. Az első üdvözlő beszédet Tóth Ferenc nyugalmazott városi főlevéltáros tartotta. Hoffmann Miklós dr. orvos beszélt azután. Pacha Ágoston püspök válaszában megelégedéssel állapította meg, hogy a vallásos érzület mennyire erősbödik. Husz-barminc év előtt még gondolni sem lehetett volna arra, hogy katholikus férfiak olyan nyíltan vallják meg vallásosságukat, mint az ma történik. Mindez a bizonysága annak, hogy az evangélium és Krisztus tanítása semmit sem vesztett erejéből és fényéből. Hálás ezért a hitvallásért és a hivek hálásak azért a szellemért, amelyet hirdetni a templomokban soha el nem fárad. Köszöni azt a munkát, amelyet az egyháztanácsok, az iskolaszék, az egyesületek, a missziós nővérek kifejtenek. A pápa a kapott jelentés alapján megelégedését fejezte ki az egyházmegyében folyó munka fölött és különösen tetszésére volt az, hogy a Katholikus Munkásegyesület gondoskodik a gyermekekről. Beszéde végén a püspök a küldöttségnek áldását adta.
