Keleti Ujság, 1934. január (17. évfolyam, 1-23. szám)
1934-01-21 / 16. szám
4 KtLETT'UjSXG Vasárnap, 1934. január 21, Békében irredenta az impériumváltozás után magyarbarát Dragos Teofil9 aki tragikus körülmények között hirtelen meghalt (Saját tudósítónktól) Pénteken éjjel meghalt a festők városában, Baia-Maren Drogos Teofil képviselő 56 éves korábanDragos Teofil a magyar időkben is öntudatosan románnak vallotta magát, még_ azokban az években is, amikor a nemzetiségi mozgalmak nem alkottak kiélesedettgbb formát. Dacára, hogy „ellenségnek“' számított, a magyar társadalommal békeidőben is megfért, református magyar leányt vett feleségül, aki hitét házasságában is mégőrizte. Dragos szülővárosában ügyvédkedett, kisebb román pénzintézetet irányított, amelynek azonban a szálai már az impériumváltozás előtt sem_ Budapestre vezettek, hanem a regáti Románia liberális pénzintézeteihez. Barátja volt Bratiunu Jonelnek és Vintillának, minden évbon égyiitt nyaraltak Dorha-Vátrán és meglátogatták egymást otthonaikban- Az impériumváltozás óta Dragos állandóan a liberális párthoz tartozónak vallottá magát, a régebbi liberális rezsim idején prefektus volt, most a párt kerületi elnöke, a vármegye képviselője. Dragost még a múltban szerzett román hazafiu érdemei nagy tekintélyhez juttatták, de példamutató jelenség: Dragos sohasem élt vissza a hatalmával, hanem sietett segítségére a magyar és más kisebbségeknek■ Sohasem tagadta, hogy magyarbarát, szive érdeklődése, a magyar kultúra felé húzott, és szivesen járt fel Budapestre, ahol megnézett minden érdekesebb színházi előadást, a legizesebben beszélte a magyar nyelvet, a román sovének kü zül sokan rossz néven vették. Állítólag az volt Dragos szive-vágya, hogy őt nevezzék ki Magyarországra román követnek. „Majd mogte(Saját tudósitónktól.) E sorok Írójának már több Ízben hivták fel figyelmét arra, hogy az oradeai vasútállomás III. osztályú személypénztáránál, a kiadott vasúti jegyek előirt áránál 5, 10, 20 lejekkel többet szednek. Az utasok legtöbbjén ugyanis utazási láz vesz erőt, meg aztán a pénztárnál nagy tülekedés van és minden jegyváltó utas szedetne minél előbb kiszabadulni a pénztár ablaka előtti vas- korlát préséből és igy érthető, ha nincs kedve vitába szállni a vasúti jegyet kiadó hivatalnokkal, vagy hivatalnoknővel, hanem — csakhogy minél hamarabb szabaduljon és talán a lekéséstől is tartania kell — teljes bizalommal fizeti minden szó nélkül azt az összeget, amit a pénztáros kér. Nagyon ritka eset azonban, hogy az utas annyit fizessen a jegyéért, amennyi azon rajta áll. Legalább 1—2 lejjel mindig többet kér a pénztáros. Tudni kell ugyanis, hogy Romániában néhány év óta bevezették az utasbiztosítási rendszert (ami valami nagyon-nagyon jó bolt lehet, jó volna hozzá társulni!), olyképpen, hogy a vasúti jegy árához 1—2, vagy 5 lej balesetbiztosítási dijat ütnek hozzá. Az igy befizetett biztosítási díjról bélyegformáju nyugtát kap a „biztosított“ utas, amely kis bélye- gecskét a vasúti jegy hátlapjára ragasztja a pénztáros. A „biztosítási ügyrend“ azonban kimondja, hogy az utas megkérdezendő. vájjon kivánja-e magát biztosítani és ha nem, nem lehet, nem szabad a biztosítási bélyeget ráerőszakolni. A gyakorlatban aztán úgy alakult a ki a dolog, hogy a pénztáros, akinek nyilvánvalóan jutaléka van a felragasztott biztosítási bélyegek után. önkényesen, az utas megkérdezése nélkül és akarata ellenére is felragasztja a biztosítási bélyeget és persze hozzáütj diját a vasúti jegy árához. rcmtcném én a békét a két állam között“ — mondotta gyakran Dragos barátainak és elkeseredéssel látva, hogy az ellentétek a szomszédos népek, sőt az országban is a különböző anyanyelvű polgárok között egyre vészesebben tátonganak. Idrhaza is a magyar kultnra sokat köszönhet neki- A hires festőkolóniát kezdettől kezdve felkarolta cs nemcsak a maga vásárolt buzgón képeket, de lehetővé tette nem cgyször, hogy a fostőkolónia tagjai képeiket külföldre is kivihessék. Legutolsó lelkes cselekedete, hogy a magyar Mikola András, a festő iskola igazgatóját alpolgármesterré neveztette ki, tisztán azzal a céllal, hogy a nimbuszától mindinkább megfosztott városnak újra visszaadja a műveltségi atmoszférát, azt a tekintélyt, amelyet a kolónia révén már a multiján is élvezett. Dragos Teofil halála tragikus körülmények között következett be. Körülbelül tiz nappal ezelőtt influenzába esett és kezelőorvosa, aki nem tudta, hogy cukorbajos, injekciót adott neki, aminek következtében cukorbaja végzetessé vált: általános vérmérgezést kapott. Dragos Budapestről hozatta le dr- Schieff és dr. Rosenthal európai hirü magyar szakprof esz- szórókat, Cluj-ról pedig Elfér professzort kérette magához- Amikor Elfer nyolcnapi tartózkodás után vissza akart utazni és Dragosné megkérdezte tőle, hogy mivel tartozik, Elfer kijelentette: — Annyi sok jót hallottam kisebbségi testvéreim részéről a szegény elhunytról, hogy igazán vérzik a szivem, mert nem tudtam meg gyógyítani- Semminemű honoráriumra nem tartok igényt, ilyen derék ember családjátólIgaz, hogy ez még a jobbik eset. Sokkal egyszerűbb az, hogy a jegyet egyáltalán nem ragasztják rá a jegyre, csak a bélyeg diját ragasztják rá a vasúti jegy árához. Az utas aztán spekulálhat, törheti a fejét a kupéban, hogy miért fizetett többet a jegyért, mint amennyi nyomtatva rajta áll. Ismételjük, több ízben kaptunk erre vonatkozóan panaszt a közönségtől. Legutóbb az alábbi levél érkezett hozzánk, amelyet a vasut- igazgatóság figyelmébe ajánlunk. Szól a levél a következőképpen: Szerkesztő Ur! Felhívom b. figyelmét az oradeai állomás III. oszt. pénztáránál, uralkodó állapotokra. E hó 9-én Sighişoarăra III. osztályú gyorsvonatu jegyért d56 lejt fizettem, holott onnan vissza 435 lejt kért tőlem a slghifoarai pénztár. Ugyanakkor a vasúti kocsiban többen figyelmeztettek, hogy minden szóért kár, mert ők is többet fizettek és ez igy megy már régen Oradeán. Egy ur azt is említette, hogy a pénztárnál levő feleete hajú hölgytől csak nagy veszekedés árán kapta vissza a felülfizetett 5 lejt. Oradea, 1934 január 17. Tisztelettel: Fischer Ferenc nyug. pénzintézeti tisztviselő. E levél vétele után érdeklődtünk az oradeai vasútállomáson és ott többen kijelentették, hogy a levélben foglaltak megfelelnek a valóságnak, sőt személyi adatokkal is szolgáltak. Ezeket a személyi adatokat egyelőre nem hozzuk nyilvánosságra, de a vasutigazgatóság figyelmét felhivjuk, hogy az oradeai vasútállomás III. osztályú személypénztáránál uralkodó állapotokat a legsürgősebben és legszigorúbban vizsgálja be és haladéktalanul vessen véget a közönség bőrére menő, a CFR presztízsére ártalmas és naponta is óriási illegitim jövedelmet hajtó abszurd visszaéléseknek. Ötvös Béla. A tisztviselők memorandumban kérték, hogy reájuk is terjesszék ki a konverziót (Saját tudósítónktól.) Dr. Stoica Joan az elinult nap folyamán kihallgatást kért a Clujon tartózkodó Lapedatu Alexandru erdélyi minisztertől ée az erdélyi és bánsági köztisztviselők nevében memorandumot nyújtott át A köztisztviselők memorandumban arra kérik a kormányt, hogy a parlament elé kerülő konverziós javaslatba illesszenek be egy olyan szakaszt is, amely könnyít tragikus helyzetükön. A mai nehéz életkörülmények között Olyan kis javadalmazásban részesülnek, hogy abból még a létminimumot sem tudják fedezni. Éppen ezért arra kérik a kormányt, vegyék fel őket is a konverziós adósok közé. A második pont azt a javaslatot tartalmazza, hogy a kormány léptesse újból életbe azt a rég hatályon kivül helyezett erdélyi törvényt, mely lehetővé tette a tizenöt évi szolgálat után való nyugdíjazást, feltéve, ha a tisztviselő kéri. Nagyon sok köztisztviselő ott hagyná hivatalát és az ilyenformán megürült állásokat fiatal, képzett erőkkel tölthetnék be, enyhítve a munkanélküli ifjúság helyzetén. A memorandum szóvá teszi azt is, hogy Romániában közel háromszáz diplomás jegyző van, akik nem tudnak elhelyezkedni. Végül pedig azt is keresztül szeretnék vinni, hogy a jegyzők és a közigazgatási tisztviselők ne csak fegyelmi vonatkozásban tartozzanak a tisztviselői szervezeti szabályzat hatálya alá, hanem u fizetéseket illetőleg is- Lapedatu miniszter megígérte, hogy a memorandumot továbbítja az illetékes tényezőkhöz és a kormány minden lehetőt elkövet az erdélyi és bánsági köztisztviselők érdekében. A „G'obus” Utazási iroda februári társasutazásai Febr. 1—12 Fe r. 8—19 Páris Tavaszi divatbemutatók. » Egyéni vi sztutazás 9,890*— Febr. 3-18 Zell am See Nagyszerű situra 7,070*— Febr. 5-16 Nizza Karneval a RU icran. Egyéni visszautazás 8,180-— Febr. 10-22 Abbázia Farsang 0,773-— Febr. 16-tó máre 6 ig Svájc Si-tanfolyam Davos ban 13,010*— Fear. 2<Mól raárc. 9-ig Alg-ir Luxus utazás a Saharába 19,330*— Febt. 20 tói márc. 13-tg Fal« sztina AonFtantinapoly—Athen Palesztina -- Egyitrom 13,130*Febr 25 tői má c. 12-ig Szicília Firenze, Ró na. Nápoly, Cao'i, P iermo 10,330*A fenti arakban Cl oltói Cluiig minden eDé.iz a „Globus“ Utazási Iroda B.T. Cluj, lhetó kö t8 'g benfo Iáit ni.. Felvilágsitás-al szolgál , Cal. Reg. Ferdinand 19. Tel'Iont 5—50---------------------------------------------------------------Gyanús biztosítási“ üzlet, amelyet a CFR igazgatóságának figyelmébe ajánlunk Köteles-e az utas az öt lejeket leszurkolni ? — Egy jellemző levél
