Keleti Ujság, 1934. január (17. évfolyam, 1-23. szám)

1934-01-21 / 16. szám

4 KtLETT'UjSXG Vasárnap, 1934. január 21, Békében irredenta az impériumváltozás után magyarbarát Dragos Teofil9 aki tragikus körül­mények között hirtelen meghalt (Saját tudósítónktól) Pénteken éjjel meg­halt a festők városában, Baia-Maren Drogos Teofil képviselő 56 éves korában­Dragos Teofil a magyar időkben is öntu­datosan románnak vallotta magát, még_ azok­ban az években is, amikor a nemzetiségi moz­galmak nem alkottak kiélesedettgbb formát. Dacára, hogy „ellenségnek“' számított, a ma­gyar társadalommal békeidőben is megfért, református magyar leányt vett feleségül, aki hitét házasságában is mégőrizte. Dragos szülő­városában ügyvédkedett, kisebb román pénz­intézetet irányított, amelynek azonban a szá­lai már az impériumváltozás előtt sem_ Buda­pestre vezettek, hanem a regáti Románia libe­rális pénzintézeteihez. Barátja volt Bratiunu Jonelnek és Vintillának, minden évbon égyiitt nyaraltak Dorha-Vátrán és meglátogatták egy­mást otthonaikban- Az impériumváltozás óta Dragos állandóan a liberális párthoz tartozó­nak vallottá magát, a régebbi liberális rezsim idején prefektus volt, most a párt kerületi el­nöke, a vármegye képviselője. Dragost még a múltban szerzett román hazafiu érdemei nagy tekintélyhez juttatták, de példamutató jelenség: Dragos sohasem élt vissza a hatalmával, hanem sietett segítségére a magyar és más kisebbségeknek■ Sohasem ta­gadta, hogy magyarbarát, szive érdeklődése, a magyar kultúra felé húzott, és szivesen járt fel Budapestre, ahol megnézett minden érde­kesebb színházi előadást, a legizesebben be­szélte a magyar nyelvet, a román sovének kü zül sokan rossz néven vették. Állítólag az volt Dragos szive-vágya, hogy őt nevezzék ki Ma­gyarországra román követnek. „Majd mogte­(Saját tudósitónktól.) E sorok Írójának már több Ízben hivták fel figyelmét arra, hogy az oradeai vasútállomás III. osztályú személy­pénztáránál, a kiadott vasúti jegyek előirt áránál 5, 10, 20 lejekkel többet szednek. Az utasok legtöbbjén ugyanis utazási láz vesz erőt, meg aztán a pénztárnál nagy tülekedés van és minden jegyváltó utas szedetne minél előbb kiszabadulni a pénztár ablaka előtti vas- korlát préséből és igy érthető, ha nincs kedve vitába szállni a vasúti jegyet kiadó hivatal­nokkal, vagy hivatalnoknővel, hanem — csak­hogy minél hamarabb szabaduljon és talán a lekéséstől is tartania kell — teljes bizalommal fizeti minden szó nélkül azt az összeget, amit a pénztáros kér. Nagyon ritka eset azonban, hogy az utas annyit fizessen a jegyéért, amennyi azon rajta áll. Legalább 1—2 lejjel mindig többet kér a pénztáros. Tudni kell ugyanis, hogy Romániá­ban néhány év óta bevezették az utasbiztosí­tási rendszert (ami valami nagyon-nagyon jó bolt lehet, jó volna hozzá társulni!), olyképpen, hogy a vasúti jegy árához 1—2, vagy 5 lej bal­esetbiztosítási dijat ütnek hozzá. Az igy be­fizetett biztosítási díjról bélyegformáju nyug­tát kap a „biztosított“ utas, amely kis bélye- gecskét a vasúti jegy hátlapjára ragasztja a pénztáros. A „biztosítási ügyrend“ azonban kimondja, hogy az utas megkérdezendő. vájjon kivánja-e magát biztosítani és ha nem, nem lehet, nem szabad a biztosítási bélyeget ráerőszakolni. A gyakorlatban aztán úgy alakult a ki a dolog, hogy a pénztáros, akinek nyilvánvalóan juta­léka van a felragasztott biztosítási bélyegek után. önkényesen, az utas megkérdezése nélkül és akarata ellenére is felragasztja a biztosítási bélyeget és persze hozzáütj diját a vasúti jegy árához. rcmtcném én a békét a két állam között“ — mondotta gyakran Dragos barátainak és elke­seredéssel látva, hogy az ellentétek a szomszé­dos népek, sőt az országban is a különböző anyanyelvű polgárok között egyre vészesebben tátonganak. Idrhaza is a magyar kultnra sokat köszön­het neki- A hires festőkolóniát kezdettől kezdve felkarolta cs nemcsak a maga vásárolt buzgón képeket, de lehetővé tette nem cgyször, hogy a fostőkolónia tagjai képeiket külföldre is ki­vihessék. Legutolsó lelkes cselekedete, hogy a magyar Mikola András, a festő iskola igazga­tóját alpolgármesterré neveztette ki, tisztán azzal a céllal, hogy a nimbuszától mindinkább megfosztott városnak újra visszaadja a mű­veltségi atmoszférát, azt a tekintélyt, amelyet a kolónia révén már a multiján is élvezett. Dragos Teofil halála tragikus körülmények között következett be. Körülbelül tiz nappal ezelőtt influenzába esett és kezelőorvosa, aki nem tudta, hogy cukorbajos, injekciót adott neki, aminek következtében cukorbaja végze­tessé vált: általános vérmérgezést kapott. Dra­gos Budapestről hozatta le dr- Schieff és dr. Rosenthal európai hirü magyar szakprof esz- szórókat, Cluj-ról pedig Elfér professzort ké­rette magához- Amikor Elfer nyolcnapi tartóz­kodás után vissza akart utazni és Dragosné megkérdezte tőle, hogy mivel tartozik, Elfer kijelentette: — Annyi sok jót hallottam kisebbségi test­véreim részéről a szegény elhunytról, hogy igazán vérzik a szivem, mert nem tudtam meg gyógyítani- Semminemű honoráriumra nem tartok igényt, ilyen derék ember családjától­Igaz, hogy ez még a jobbik eset. Sokkal egyszerűbb az, hogy a jegyet egyáltalán nem ragasztják rá a jegyre, csak a bélyeg diját ragasztják rá a vasúti jegy árához. Az utas aztán spekulálhat, törheti a fejét a kupéban, hogy miért fizetett többet a jegyért, mint amennyi nyomtatva rajta áll. Ismételjük, több ízben kaptunk erre vonat­kozóan panaszt a közönségtől. Legutóbb az alábbi levél érkezett hozzánk, amelyet a vasut- igazgatóság figyelmébe ajánlunk. Szól a levél a következőképpen: Szerkesztő Ur! Felhívom b. figyelmét az oradeai állomás III. oszt. pénztáránál, uralkodó állapotokra. E hó 9-én Sighişoarăra III. osztályú gyorsvonatu jegyért d56 lejt fizettem, holott onnan vissza 435 lejt kért tőlem a slghifoarai pénztár. Ugyanakkor a vasúti kocsiban többen figyelmeztettek, hogy minden szóért kár, mert ők is többet fizettek és ez igy megy már régen Oradeán. Egy ur azt is említette, hogy a pénztár­nál levő feleete hajú hölgytől csak nagy veszekedés árán kapta vissza a felülfizetett 5 lejt. Oradea, 1934 január 17. Tisztelettel: Fischer Ferenc nyug. pénzintézeti tisztviselő. E levél vétele után érdeklődtünk az oradeai vasútállomáson és ott többen kijelentették, hogy a levél­ben foglaltak megfelelnek a valóság­nak, sőt személyi adatokkal is szol­gáltak. Ezeket a személyi adatokat egyelőre nem hozzuk nyilvánosságra, de a vasutigazgatóság figyelmét felhivjuk, hogy az oradeai vasút­állomás III. osztályú személypénztáránál ural­kodó állapotokat a legsürgősebben és legszigo­rúbban vizsgálja be és haladéktalanul vessen véget a közönség bőrére menő, a CFR presztí­zsére ártalmas és naponta is óriási illegitim jövedelmet hajtó abszurd visszaéléseknek. Ötvös Béla. A tisztviselők memorandumban kérték, hogy reájuk is terjesszék ki a konverziót (Saját tudósítónktól.) Dr. Stoica Joan az elinult nap folyamán kihallgatást kért a Clujon tartózkodó Lapedatu Alexandru erdélyi mi­nisztertől ée az erdélyi és bánsági köztiszt­viselők nevében memorandumot nyújtott át A köztisztviselők memorandumban arra kérik a kormányt, hogy a parlament elé kerülő konverziós javaslatba illesszenek be egy olyan szakaszt is, amely könnyít tragikus helyzetü­kön. A mai nehéz életkörülmények között Olyan kis javadalmazásban részesülnek, hogy abból még a létminimumot sem tudják fedezni. Éppen ezért arra kérik a kormányt, vegyék fel őket is a konverziós adósok közé. A második pont azt a javaslatot tartal­mazza, hogy a kormány léptesse újból életbe azt a rég hatályon kivül helyezett erdélyi tör­vényt, mely lehetővé tette a tizenöt évi szolgálat után való nyugdíjazást, feltéve, ha a tisztviselő kéri. Nagyon sok köztisztviselő ott hagyná hi­vatalát és az ilyenformán megürült állásokat fiatal, képzett erőkkel tölthetnék be, enyhítve a munkanélküli ifjúság helyzetén. A memo­randum szóvá teszi azt is, hogy Romániában közel háromszáz diplomás jegyző van, akik nem tudnak elhelyezkedni. Végül pedig azt is keresztül szeretnék vinni, hogy a jegyzők és a közigazgatási tiszt­viselők ne csak fegyelmi vonatkozásban tar­tozzanak a tisztviselői szervezeti szabályzat hatálya alá, hanem u fizetéseket illetőleg is- Lapedatu miniszter megígérte, hogy a me­morandumot továbbítja az illetékes tényezők­höz és a kormány minden lehetőt elkövet az erdélyi és bánsági köztisztviselők érdekében. A „G'obus” Utazási iroda februári társasutazásai Febr. 1—12 Fe r. 8—19 Páris Tavaszi divatbemutatók. » Egyéni vi sztutazás 9,890*— Febr. 3-18 Zell am See Nagyszerű situra 7,070*— Febr. 5-16 Nizza Karneval a RU icran. Egyéni visszautazás 8,180-— Febr. 10-22 Abbázia Farsang 0,773-— Febr. 16-tó máre 6 ig Svájc Si-tanfolyam Davos ban 13,010*— Fear. 2<Mól raárc. 9-ig Alg-ir Luxus utazás a Saharába 19,330*— Febt. 20 tói márc. 13-tg Fal« sztina AonFtantinapoly—Athen Palesztina -- Egyitrom 13,130*­Febr 25 tői má c. 12-ig Szicília Firenze, Ró na. Nápoly, Cao'i, P iermo 10,330*­A fenti arakban Cl oltói Cluiig minden eDé.iz a „Globus“ Utazási Iroda B.T. Cluj, lhetó kö t8 'g benfo Iáit ni.. Felvilágsitás-al szolgál , Cal. Reg. Ferdinand 19. Tel'Iont 5—50---------------------------------------------------------------­Gyanús biztosítási“ üzlet, amelyet a CFR igazgatóságának figyelmébe ajánlunk Köteles-e az utas az öt lejeket leszurkolni ? — Egy jellemző levél

Next

/
Thumbnails
Contents