Keleti Ujság, 1934. január (17. évfolyam, 1-23. szám)

1934-01-04 / 2. szám

VatöríSti, im január 8.

KiiETiüjsm

$

Majldth püspök

karácsonyi pásztorlevele

Ttfajldth püspök ez évben is elküldte karácsonyi pásztorlevelét híveihez s a pásztorlevélben megható közvetlenséggel fordulja Jhivekhez. A pásztorlevél fontosabb részletei itt következnek: _ „ . .

Beszámoló a papanaş

— Megpróbáltatásaim között nagy lelki vigasztalásomra szolgált, hogy december 1-en hűségesen beszámolhattam Szentséges Atyánknak híveim vallásos életéről, sok nehéz^ küzdelmeiről, egyházmegyém katholikus iskoláiról és mindarról, ami az egyházmegyét lelkileg, vagy anyagilag érinti. Örömmel tapasztaltam ismét, hogy Szentséges Atyánk jól ismeri nehézségeinket, minden ügyünk iránt meleg atyai szeretettel érdeklődik és katholikus isko- láink megerősödését és fejlődését szivén viseli. Jóságos szeretetének és megértő részvétének jeled meghatottak; nyugodt bizalma és biztató szavai megerősítettek, hogy csüggedést nem ismerve folytassam tovább minden nehézség között is főpásztori hivatalom kötelességeit.

Boldog voltam, hogy ezenkívül a jubileumi szentév rendkívüli búcsújában is részesülhettem én, ami különösen nagy lelki örömömre szolgált, résztvehettem Szentséges Atyánk trónja közeiében a boldogságos Szűz Szeplőtelen Fogantatásának ünnepén az egyszerű lonr- dési pásztoríeánynak, Soubirous Bernadettének szenttéavatása felemelő ünnepségén. Boldogan gondolok vissza ennek a napnak kegyelmeire és bizalommal remélem, hogy a boldogságos Szüzanya nagyszerű csodáinak az a kiválasztott, szent eszköze, aki élete végéig a vezeblés apostola volt és mély alázatosságával, tisztaságával, szeretetével és nagy türelmével tűnt ki, számomra is közbenjárásával megszerzi a szükséges kegyelmet, hegy megaláztatásaimban Isten akaratát lássam és szolgáljam.

„Pihenni megyek, ahol senki

sem ismer“!

Római tartózkodásom a szokottnál hosz- szabb volt ugyan ezen alkalommal, de hivatalos kötelességeim végzése megakadályozott abban, hogy tervem és vágyakozásom szerint lelkigyakorlataimat az Örök Városban elvégezhessem. Minthogy pádig a választások alkalmával honpolgári kötelességeim haza- szólították, sietnem kellett, hogy idejében székhelyemre érkezhessem. Kötelességeim teljesítése után azonban Szentséges Atyánk engedélyével és szeretettel teljes biztatására eleget kívánok tenni orvosom sürgető tanácsának és pihenni megyek olyan helyre, ahol nem ismernek s nem tudnak rólam, ahol sem szó, sem írás meg nem talál és nem zavar meg, ahol terjedelmes és fárasztó levelezésem is szünetelni fog, mert általános helyettesem és munkatársaim megbízásomból és nevemben minden ügyet helyettem elintéznek.

Karácsony szent ünnepén lelkigyakorlattal kezdem meg pihenésemet. Bizalommal kérem és remélem, hogy Krisztusban szeretett Testvéreim és jó Híveim buzgó imádsága kisér a szent magányba és pihenésbe, hogy Isten akarata szerint pihent és megújult erővel tudjam folytatni főpásztori munkáimat lelkűk üdvösségére és szeretett egyházmegyém szolgálatában.

A farsangi kötelességek.

Elvonulásom ideje összeesik a farsang mulatozásainak és bűneinek idejével. Fájdalommal gondolok arra, hogy a mai súlyos és nehéz időkben is annyian és annyiszor megbántják a világ Megváltóját Ezren és ezren, fiatalok és öregek, férfiak és nők, betevő falat, meleg szoba és megfelelő ruha nélkül tengetik életüket — és mégis megőrzik hitüket és Isten kifürkészhetetlen akaratában megnyugodva, nélkülözések között is az örök élet reménységeiben élnek. Mások viszont, akiknek minden megadatott a földön, elfordulnak Istentől, nem törődnek halhatatlan lelkűkkel és a köny- nyelmü, sőt bűnös örömöknek élve, szándékosan rohannak vesztükbe. Imádkozni akarunk értük, Kedves Testvéreim és szeretett jó Híveim és Szent Bernadette példája szerint helyettük is vezekelni, hogy „Isten irgalma könyörüljön rajtuk, tartsanak bünbánatot és térjenek Istenhez, végezve a bünbánatnak méltó cselekedeteit.“ (Ap. es. 16, 20.)

Töltsön el bennünket is a bünbánatnak és vezeklésnek szelleme, nemcsak a magunkba- szállás idején, az ádventi szentidőben, hanem

I

A 16 Bmps az <rfa6i A silány lámpa; csati a beszerzésnél etesd, az áramló»] gyasztásnál azonban annál drágább ^ He vegyen tehát mást, <sa& • fényerőt?

' gazdaságos

tIGSRAM

IZZÓLÁMPÁT!]

Egy fiatal asszony tragikus halála

Javasasszonyok tanácsára mérget Tett be, de a kórházi ápolás sem segíthetett rajta

(Kolozsvár, január S.) Szerdán a reggeli

órákban megszólalt a rendőrség bűnügyi osztályának a telefonja. A Magyar uccai női kórházból titokzatos halálesetről tettek jelentést. A rendőrség részéről Chendi Károly rendőrkapitány szállt k: a helyszínére, ahonnan érdekes megállapít ásókat tartalmazó jegyzőkönyvvel tért vissza.

Kedden délután 5 órakor autótaxi stoppolt a kórház bejárata előtt. A kocsiról egy huszonhat- éves fiatal asszonyt segítettek ki és vittek be a kórházba. Manu Floricánalc hívják és az egyetem egyik alkalmazottjának a felesége.

Stanca dr. nyomban megvizsgálta és a diagnózis súlyos tényeket állapított meg. Manu Florica meg akart szabadulni magzatától és emiatt olyan preparátumot vett be, amely halálos méreg.

A főorvos injekciókkal próbált segíteni a szerencsétlen asszonyon, de az orvosi beavatkozás vajmi keveset segített és

Manu Florica este 11 órakor kiszenvedett.

Chendi rendőrkapitány kihallgatta a szerencsétlen asszony férjét, aki az egyetem egyik teremőre. A férj kétségbeesetten mondotta eh hogy nem volt tudomása felesége kétségbeesett tettéről. Felesége csak a délutáni órákban szólt neki, hogy rosszul érzi magát. 0 faggatni kezdte, de az asszony csak annyit mondott, hogy vigyék azonnal kórházba. Útközben vallotta be, hogy falusi recept szerint különböző növényeket főzött ki és azoknak a levét itta meg.

A rendőrség ezután dr. Kernbach tanársegéddel, a bonctani intézet vezetőjével lépett érintkezésbe, majd az asszony holttestét átvitette a bonctani intézetbe, hogy a boncolás során állapítsák meg a halál közvetlen okát. Hossu dr. városi tisztiorvos ugyanis, aki a rendőrséggel együtt kiszállott a kórházba, am az álláspontra helyezkedett, hogy a halál okát csak a boncolás állapíthatja meg. Kernbach dr. törvényszéki orvosszak- éito holnap boncolja fel a tragikussorsn fiatal asszonyt.

Nincs még nyoma Lakatos Flóra merénylőjének

Az összeszurkált leány mâr túl van a veszélyen

(Kolozsvár, január 3.) Pontosan huszonnégy árával ezelőtt történt, hogy a Krizbai ucca 69. szám alatti ház egyik szobájában ismeretlen tettes összeszurkálta Lakatos Flóra huszonhárom éves rendőri felügyelet alatt álló nőt.

Lakatos Flóra lakásán hajnali négy óráig tartózkodott a gyilkos merénylet elkövetője. Reggel 5 órakor tért nyugvóra az étterem kifutó fiúja- aki nyöszörgésre lett figyelmes, ő lármázta fel a ház lakóit, akik aztán betörték az ajtót. Az ágyban véres sebekkel feküdt a szerencsétlen leány, akit eszméletlen állapotban szállítottak a sebészeti klinikára.

Ma reggel a rendőrség emberei ismét megjelentek a klinikán, ahol az orvosok megállapítota farsangban is és életünk minden napján. Papjaimat és a mindnyájunknak oly drága ifjúságnak nevelőit, tanárait és tanítóit nagyon kérem, kövessenek el mindent, elsősorban saját példájuk által, mert ez a legjobb, legszemlcltetőbb és leghatásosabb oktatás, hogy a gondjaikra bízott hívek és ifjak a farsangi időben is mértékletesen viselkedjenek és Isten kegyelméről soha meg ne feledkezzenek. Igyekezzünk mindnyájan saját magunk megták, hogy Lakatos Flóra sérülését nem életveszélyesek.

Lakatos Flóra eszméleténél volt és személy- ledrást adott a merénylőről.

Lakatos Flóra személyleirása alapján a rendőrség átkutatta az egész várost, de a támadót aem sikerült kézrekeriteni. A hatóságok ebből arra következtetnek, hogy a szerencsétlen leány nem tudott pontos személyleirást adni, ami hátráltatja a nyomozó közegek munkáját.

A Keleti Újság munkatársa a délutáni órákban érdeklődött a klinikán, ahol a kezelőorvos ugv informálta.' hogy Lakatos Flóra túl van minden veszélyen, de felgyógyulása hosszabb időt igényel.

javulni és jó példánkkal másokat is javulásra bírni.

Atyai szeretettel küldöm mindnyájatoknak főpásztori áldásomat és kérem Istent, hogy kegyelmét és békességét adja meg nektek a mi Urunk Jézus Krisztus, „aki önmagát adta bűneinkért, hogy kiragadjon minket a jelen gonosz világból, Istennek és a mi Atyánknak akarata szerint, akinek dicsőség mind- örökkön örökké. Amen“. (Gal- 1. 4. 5.)