Keleti Ujság, 1933. december (16. évfolyam, 276-300. szám)
1933-12-24 / 296. szám
KtiznUjsne Vasárnap, 103S, 'dacember SiIO Okozhat-e a meteor végzetes katasztrófát Földünkön? A decemberi meteor mfatt nem volt nagyobb baj, de a tudományos megállapifások szerint a meteor-kövek idéztek már elő katakiizmaszerii katasztrófákat a Földön December hónap első hetében a Föld északi részén levő földrengésjelző állomások erős földrengést jeleztek. Amint a seizmografusok megállapították, a földrengés nem a Föld kérgéből indult ki Egy nagy meteoritnak a Földdel való összeütközése miatt rengeti a Föld Az égiván- dor Grönland jeges vidékein csapott le a Földre s így nagyobb bajt nem okozott. Valószínű, nyomát sem fogják soha sem megtalálni. Az esettel kapcsolatban érdekesnek tartjuk megvizsgálni a kérdést; nem fenyegeti-e a Földet az a veszedelem, hogy egy nagyobb meteor-kővel vagy vasmeteorral való összeütközés következtében bekövetkezik a világvége? A csillagászok megállapításai szerint annyi bulló-csillag és meteor hűlt Földünkre, hogy 12 billió év alatt a Föld súlya megkétszereződik. Mindenesetre alacsonynak nevezhető az a becslés utján nyert szám, hogy naponta 500—1000 darab hullócsillag és meteor jut Földünkre. A Főidre jutó hhullócsillagoknak — amelyek tulajdonképpen kis, grammos tömegű meteoritek — legnagyobb része porrá és gázzá változik, mikor a Föld légkörébe jutnak. Földünk légköre ugyanis a legerősebb páncél a kisebb fajta égi puskagolyók ellen A másodpercenként 30—60 kilóméteres másodpercenkénti sebességgel haladó hulló-csillag összepréseli maga előtt a levegőt, izzásba jön és felrobban. így a levegőrétegnek köszönhetjük, hogy nem vagyunk kitéve állandóan annak a veszedelemnek, hogy a hullócsillagok bezúzzák fejünket. A kis hulló-csillagokkal nem is volna semmi baj, a történelem azonban azt mutatja, hogy a múltban nagyobb meteorok sokszor okoztak végzetes katasztrófákat, sőt ezelőtt 25 évvel is példátlan erejű meteor-kataklizma pusztított Szibériában. Meteor-katasztrófák a múltban. Á legrégebbi feljegyzésektől és hagyományoktól eltekintve, a legérdekesebb meteorkatasztrófák a következők voltak Krisztus után 823-han a mai Szászország vidékén olyan tüzes kőeső pusztított, amely 35 falut égetett fel, emberek és állatok százait pusztította el. 921-ben Narniban a Benedekrendi kolostorba csapott le egy meteor Több szerzetes meghalt. 1492 november 7-én Elzászban volt pusztító meteor-hullás. 1511-ben Cremában 1200 kő hullott le. A kövek között 200—300 font súlyúak is voltak. Emberek és állatok százai pusztultak el, sőt a folyókban is sok halat elpusztítottak a lehulló meteorok. A történelem előtti időknek egvik legnagyobb kozmikus katasztrófája ezelőtt 5—6 ezer esztendővel játszódott le az amerikai Arizonában Arizonában a hopi indiánok területén egv 1300 méter átmérőjű óriási kráter van. Canon Diabionak nevezik A kráter átmérője 1300 méter, A pereme 50 méter magas és a perem tetejéről 200 méter mélven fekszik a kráter feneke. A környező sivataghoz viszonyítva tehát 150 méter mélv a kráter Repülőgépről készült fényképek pontosan úgv mutatják, mint a csillagászati fényképek a holdbéli krátereket. A hopi inliánok mondakörében érdekes njesék vannak a kráter keletkezéséről Mindegyük mesében ki van hangsúlyozva, hogv valamikor nagvon régen az Isten tüzes szekéren érkezett a földre az égből és a kráterbe vonult lakni El lehet képzelni, müven óriási méretű lehetett a katasztrófa, ha évezredek után is él még a nép között a monda a meteor lezuhanásáról Hiszen tudjuk hogv alig nehánv száz éves történelmi események mennyire elvesznek a múltak ködében Hogv a katasztrófa ezelőtt több ezer esztendővel történt, bizonyítják a következők A kráter fenekét 27 méter vastag üledék fedi, ez pedig több ezeréves múltra vall. A kráter szélén 600—700 éves cédrusfák állanak. Hogyan folyt 1c az arizonai kataklizma? A borzalmas eseményt csillagászok, geológusok vizsgálatai alapján csaknem pontosan rekonstruálhatjuk. A napnál fényesebb meteor másodpercen- kint 60 kilóméteres sebességgel ütközött össze a Földdel. Átmérője 100 méter körül lehetett, de apróbb meteorok egész raja kisérte. A lehullott meteorok súlya egy millió tonna volt. Az irtózatos becsapódásnál 200 ezer millió tonna szikla morzsolódott szét. Még ma is vannak a kráter oldalán 6—7 ezer tonnás szikladarabok, amelyek a Föld mélyéből robbantak fel. Kutató furrásokkal 430 méter mélységben rá is akadtak a meteor főtömegére. A környéken nagyon sok meteor darabot kutattak fel, a legnagyobb 360 ezer tonna súlyú volt. Bizonyos, hogy a kataklizma alkalmával többszáz kilométeres körzetben minden élőlény megsemmisült. A történelem előtti időkben Ausztráliában és Afrikában is hullottak le óriás meteorok. Ausztráliában Henburíj közelében egy félnégyzet kilométer területen 12 nagyobb és 800 kisebb meteor kráter található. A kráterek mélysége 10—16 méter körül van, a legnagyobb kráter 200 méter széles. Jól meg lehet állapítani, hogy a szerencsétlenség alkalmával irtózatos forróság ualkodhatott, mert még ma is mindenütt megolvadt homok borítja a területet. Világvége a szibériai őserdőben. 1908 junius 30-án a világ összes földrengést jelző állomásai nagy földrengést jelezlek Szibériában. Csak hosszú idő múlva derült ki, hogy a földrengést egy óriás meteor okozta. Kulik orosz tudós két expedíciót vezetett a Tunguska folyó mentén elterülő őserdőbe, hogy a szerencsétlenség színhelyét felkutassa. Utolsó expedíciója alkalmával, ezelőtt 6 évvel, sikerült aztán eljutnia a szörnyű kataklizma színhelyére. Az úgynevezett Tunguska-meteor valószínűleg egész meteor-raj volt. Ha egy darabban is érkezett a világtérből, a Föld légkörébe érve felrobbant. A robbanást olyan láng és hangtünemény kísérte, hogy a becsapódás színhelyétől 600 kilóméter távolságban levő Kansk- ban látták a fényét, az ajtók és ablakok megreNatild-Borviz Előpataki-Borviz Romániának két legjobb lúgos ásványvize. Kérje mindenütt csakis ezeket a természetes ásványvizeket Főlerakat Kolozsvár éa vidékére; Hamlet József» strada Paris 33. Kntkezelőség: Fleischer György, Brassó zegtek. Kulik megállapította, hogy több ezer négyzetkilométer helyen pusztitött a meteor. A becsapódás helyétől 30 kilóméteres körzetben minden el volt égve, 50 kilométeres körzetben pelig az őserdő szálfái tővestől kicsavarva feküdtek a földön. Kulik 1080 fokra becsülte a hőmérsékletet, ami a szerencsétlenség alkalmával az egész vidéken uralkodott. A meteorok kráterei 10—50 méter átmérőjüek. Egy-egy meteor átlagos súlya 130 tonna lehetett és 1000 fokos izzó gázdarabok vették körül az egyes darabokat. Még ma, 25 esztendő múlva is megdöbbentő a kép, amit a szerencsétlenség színhelye mutat. Egy tungusz kunyhóban a vasfelszerelési tárgyakat olvadt állapotban találta meg Kulik. A szerencsétlenség alkalmával több ezer rénszarvas és többszáz ember pusztult el. Szerencsére a vidék nagyon lakatlan és ennek köszönhető, hogy nem pusztultak el emberek százezrei. Ha Európának valamelyik nagy városa közelében csap le a meteor, bizonyára milliók pusztulását okozta volna. Tarthatunk-e végzetes meteorkatasztrófától? Az elmondottak kétségtelenül meggondolásra késztetik az embert. Hiszen nyilvánvaló: Földünk ki van téve annak az eshetőségnek, hogy hatalmas égibombával ütközik össze. És mégis azt kell állítanunk a legnagyobb határozottsággal, hogy Földünket soha sem fogja meteor teljesen elpusztítani. Kisebh-na- gyobb szerencsétlenségek lehetnek a jövőben is, még talán az is megtörténhetik, hogy nagyobb meteor megváltoztatja a Föld csillagászati helyzetét és adatait, de csak nagyon kis értékekkel. Százmillió évek óta virágzik az élet a Földön. A naprendszerben kiegyensúlyozott állapotok uralkodnak Ezek biztosítékot nyú jtanak arra. hogy a naprendszerben minden, tehát a földi élet is a maga természetes utján fog tovább fejlődni. A meteorszerencsétlenségek ellen nem védekezhetünk De szolgáljon vigasztalásul, hogv egy járványos betegség vagv pláné egv háború több embert pusztítanak el a Földön, mint amennyit eddig az összes földre hullott meteorok pusztítottak el. Dr. Szász Ferenc. FHOffiá Életbiztositű Társaság Központi igazgatóság: WIEN. — Alapittatott 1882. évben. Teljesen befizetett alaptőke 4,000.000 osztrák schilling 1932. év végén: Biztosítási állomány Lei 65 682,662.381— Díjbevétel 1932-ben Lei 3.680,923.820'— Járadék bizt. „ „ 104 630.960'— Biztonsági alapok „ 12.886,998.712'— Romániai igazgatóság: Bucureşti> Piaţa C. A. Roselti 4 Erdélyrészi: Cluj, str. N. lorga 16 A társasát? működési területe; Ausztria, Relgi’m, Bulgária, Csehszlovákia, Egyp- tom, Franciaország, Görögország, Hollandia, Jugoszlávia. Lengyelország, M gyarország Németország, Olaszország, Palesztina, Románia, Spanyolország, Tunisz, Törökország’ Gyermek-, járadék- és nyugdiibtztositás mert ezzel A lepr'zebb ajándék a Ö«n<Í skodlk saját magáról, feleségé' rőt és gyermekeiről, pénzét a legnagyobb biztonsággal, g> ümöícsöztetően helyezi el és a jövö gondjaitól megszabad a'tan munkaerőiét lobban ha»,- ál'>»Ua MBWWB— ...Illisu I PHÖNIX-KÖTVÉNY
