Keleti Ujság, 1933. december (16. évfolyam, 276-300. szám)
1933-12-24 / 296. szám
Vasárnap, Î9S3. 'december 2iaBBtwwi •mmmmBmsmmmmmmmmmmmmmmmrnmmmmmm amelyek birtokba vesElk a turistát, különösen az erdélyi turistát, ha véletlen erre a vidékre sodródik. Ahogyan Kecskemét leírásánál elmulasztottuk felvázolni a képet, amikor kitekintve a havas piacra 15 ezer pulyka felhajtását szemlélhettük, igy Szegeden is elmegyünk amellett a kép mellett, amelyet a szegedi piac tár elénk néprajzi cikkeivel, bőrkucsmáíval és messzeföl- dön hires pillangós papucsaival. Piac-néző helyett inkább Tisza-nézőbe megyünk, barangolunk a parton, átnézünk Újszegedre, Amott a híres Kass, amelyet a rossz gazdasági viszonyok miatt épen a minap csuktak be, beljebb kerülünk a városba, ahol már láthatjuk az árvíz idejéből visszamaradt házakat. Egy ódon emeletes ház: Hungária, Szeged Íróinak legendás tanyája, itt éltek és álmodoztak Tömörkény, Dankó Pista, Pósa Lajos, Cserzi Mihály és egy időben Mikszáth Kálmán is. A régi Szeged mellett kibontakozik a mai Szeged, a régi irói generáció helyébe egy egészen ww »■»# c • w muhi IO Megváltozott a világ rendje: a kérők csak sporadikusan jelentkeznek, az anyák nem hajlandók kiadni a kezükből a házastársi kormánypálcát és a felnőtt, a nagy leányok nem akarnak ölbe tett kézzel haszontalan életet élni. Önállóak akarnak lenni, hasznos és számottevő tagjai a családnak és a társadalomnak. Az iskola, a könyv, a mozgószinház, a rádió, a minden zugba behatoló, megváltozott világszellem, az uj világrend megnöveszti akaratuk szárnyait. Lelkűk nem tud többé betelni a tegnappal. hanem előre, előre néz a jövendőbe. És a leányok elindulnak meguknak uj pályát találni, uj világot teremteni. A jövendőbe indulnak, és akik e sorban menetelnek, mind jól járnak, ha képességeikkel számot vetnek. Mert nem a vágy, hanem a tehetség; nem a hiúság, hanem a tudás és képesség; nem a szerencsében való bizakodás, hanem a törhetetlen akarat kell, hogy vezesse őket. És ha es igy van, nem keli patronokkal dolgozatok, mint a szobafestőnek, aki a kész patront százszor meg százszor fölilleszti a falra és a kivágott részeken át rákeni a mintát a falra; mig magát a mintát valaki más, egy tehetséges és ötletes tervező, esetleg éppen egy művész gondolta el és csinálta meg. Nem: az nj idők küzdő leányserege nem járhatja a járt utakat. Uj utakon akar menni, uj életproblémákat akar megoldani és felettök diadalmaskodni akar s győzelemmel akar hazatérni Erdélybe, esetleg egyelőre kunt marad és ott foglal el uj állást önmagának további tökéletesítésére. Kétségtelen, hogy sokszor megpróbálja türelmüket erős küzdelem, sokszor kikezdi magabízásukat akadályok tömege, ez kétségtelen; de azért tanultak és azért nyilvánította őket akár a vizsgáztató bizottság, akár az élet éretteknek, hogy női természetük türelmével, szívós akaratával és egészséges ösztönével mégis győzzenek. Hadd mutassunk be ennek a küzdő' seregnek tagjai közül neháuy győzelemmel hazatértet, kettőt, aki egyelőre külföldön maradt. Fali Gizi. as ápolónő. Fali Gizi az érettségi bizonyítvány megszerzése után kiment Belgiumba, hogy magát a francia nyelvben tökéletesítse. Pénze csak éppen az útiköltségre futotta. Tehát „háztartási alkalmazottnak“ szerződött és igy kezdette meg kunt az életet. Takarított, ha.keléit: felszolgált, sőt szenet is hordott fel a pincéből, ami célszerűen pótolta a reggeli rádió-tornát. így hát Fali Gizinek, hu mint „dolgozó nő“ akart érvényesülni, most ez egészen módjában volt. Szabad óráiban szorgalmasan tanulta a francia nyelvet. úi amely itt Szegeden friss erővel és tehetséggel ostromolja a jövő kapuit Ha már Szegeden vagyok, beszélhetnék Szeged nagy íróiról, Móra Ferencről, avagy a magányos Juhász Gyuláról is. Megint megfogom a tollat: ez nem ide tartozik. Mi nem akartunk egyebet, csak felhívni az olvasó figyelmét arra a tanulságra, amit a magyar városok példája mutat: okos és öntudatos önállósodási folyamat, mélyreható városfejlesztés. Ülök a vendéglőben és egy erdélyi származású mérnök mutatja folyóiratát, „Városrendezés“ a címe, megjelenik minden hónapban. Dusán illusztrált szakfolyóirat, másutt talán fényűzés, de ma már a magyar vidéken: köz- szükséglet, Nem volt magyar város, ahol itt-ott ezt a folyóiratot meg ne pillantottam volna. Csak itt Szegeden tudtam meg, hogy ennek az országosan elterjedt lapnak a szerkesztősége is itt van. É« azt mondottam magamban: nem véletlen m. hoary éppen Szegeden van. Ligeti Ernő. KnrnUism Kiváló értékeit csakhamar megismerték és besegítették egy brüsszeli ápolónő-képző főiskolába, Belépése alkalmával nyilatkozatot kellett kiállítania, hogy az intézet elvégzése esetén uem formálhat igényt belga állami alkalmaztatásra. A következő évek is nehezek voltak. Év közben tanulni kellett, szünidőkben ápolói munkával pénzt kellett keresui a tanulási idő költségeire. Do az eredmény megérte a fáradságot. Kezébe kapta a kitüntetéses francia diplomát és az a kellemes meglepetés érte, hogy egy sereg belga jelentkező mellőzésével magyar létére őt hívta meg az intézet szenátusa szép fizetéssel az egyik asszisztensi állásra. Pedig ott is van olyan rendelkezés, hogy az idegeneket mellőzni kell. íme: Fali Gizi vasszorgalommal, céltudatossággal és e céltudatosságnak megfelelő tudással találta meg boldogulását. Tudom, hogy sokan azt mondják majd: Én aztán szenet tudom, hogy nem hordauék senki fiának! Nem csinálnám ezt sem, azt sem! Akik igy beszélnek, azok még ott tartanak valahol, hogy rangsorba állitják a munka nemeit s hogyha megnehezedik felettük a sors, hajlandók teleslrni a világot a „szerencsétlenségükkel“, holott csak az a bajuk, hogy uem akarnak dolgozni és képesek inkább „szegény rokonnak“ kérezni be valahová. Ezek az életharcot már mint legyőzöttek kezdik meg. Gyéresi Szász Margit, a sonkapácoló gentry-leány. Pompás sikerről beszél a jelenleg Budapesten lakó Gyéresi Szász Margit gentry-leány története is. Mikor a sors úgy hozta magával, hogy félretegyen sok mindent, ami a múltra emlékeztetett, elővette a nagyszerű erdélyi receptek gyűjteményét és megkereste benne az erdélyi hires sonka előállításának a paragrafusát, a sonkapácolás receptjét. Mert a magyar sonka ott Pesten vörös volt, szálkás és rágós. A prágai sonka méltán szorította háttérbe, különb és nagyszerűbb valami volt Szász Margit azt a merész elhatározást érlelte meg az eszében, hogy legyőzi a prágai sonkát. Errevaló az erdélyi recept! — gondolta magában. És nyomban hozzá is fogott a maga külön csatájához. Szerény 8 sonka páeolásával kezdette. A dolog sikerült. Csakhamar szűknek bizonyult a sonkák számára a .pesti „spájz“, a kamara: a sonkák bevonultak az ebédlőbe, majd a másik szobába is horgaikkal és pácoló-csebreik- kel, kedvükért állandóan nyitva kellett tartani az ablakokat. Ezt sem tenné meg mindenki, de Szász Margit megtette. Mikor aztán kétségbe- vonhatatlánnl bizonyossá lett a vállalkozás sikere, rászánta magát a „tulajdonos“ hogy üzlet-, helyiséget béreljen. Most ugyanannak a háznak alagsorában hatalmas a modern technika minden eszközével felszerelt ipartelepe vau. Impozáns villamos hűtőkészülék szabályozza a munkatermek hőmérsékletét arra a fokra amelyen ősonkgságaik a legszebben virulnak. Hatalmas kazánok gőzében fő a sonka, vasajtó vezet a füstölőbe. így diadalmaskodott egy leány hat évi munkája! Gyógyító iatézetek, előkelő éttermek, csemegekereskedések. nagyúri háztartások nem akarják többé a prágai sonkát, csak a Szász Margit gyárának „primasonkáit“ akarják. A gyár helyiségeit kiállítások díszoklevelei és aranyérmei díszítik. Még a bécsi piac is elismerte a „Primasonka“ fclülmulbatatlanságát. Az erős akarat, okos megfontolás és az erdélyi recept győzött. Appo’-yi Margit Romániában az első nőportás és a hotel hivatalos ügyeinek intézője. Tekintsünk be a Szociális Testvérek kolozsvári központi szállodájába, a Centralba. A ball- ban egy kicsi, finom alkatú, szerény, igénytelen hölgyet pillantunk meg az üvegháziké fülkéjében, akit majdnem elborítanak a levelek, kulcsok. üzleti könyvek, törvények és rendeletek tárai. Apponyi Margit ez a hölgy, a Szociális Testvérek vállalatának egyik legkiválóbb munkaereje. ö fogadja a szálló vendégeit, ő gondoskodik minden kívánságuk pontos teljesítéséről, ő látja el őket minden szükséges tanáccsal, ő ad útbaigazításokat nekik. És bár lényege az udvariasság, ő az. aki hamarsággal és megfelebbezhetetlenül kitelepíti azt, aki nem való a Central disztingvált környezetébe. Amint kutató tekintetét lélekbelátóan az uj jövevényekre szegezi, el is hisszük, hogy éppen ő való elemek a kényes feladatnak az elvégzésére. Az Apponyi Margit hivatása azonban ennyiben nem merül ki. Amikor elmúlt a vonatérkezés vagy indulás ideje, Apponyi Margit átadja a portásfülke gopd- jait helyettesének és elindul intézni a Central anyagi ügyeit; a rendőrségre, az adókivető bizottság tárgyalására, egyszóval elindul „intézni“ a nagy üzemnek minden olyan ügyét, amely valami vonatkozásban van az ezernyi közigazgatási, rendőri, közegészségügyi rendelettel, iparhatósági intézkedéssel, betegsegélyzővel és egyebekkel, ami valamiféle vonatkozásban van az ipari és másféle törvények ezernyi paragrafusával. Természetesen érdeklődéssel kutattuk, hogy milyen előzetes készültség képesítette őt ezekre a dolgokra. Mert az ilyen feladatok elvégzésére nem elég az, hogy valakinek kedve van hozzájuk, hogy vágya van velük foglalkozni. íme ezeket az adatokat tudtuk meg: Az érettségi letétele után jogi tanulmányokat végzett az egyetemen, majd a belga Szociális Főiskolán végezte el a 3 évi tanfolyamot és oklevéllel tért haza a Székelyföldre. Mert Apponyi Margit székely leány. Egyéniségének kifejlődéséhez, öntudatosságának megerősítéséhez uagy mértékben járult hozzá a belga főiskola kitűnő nevelési módszere, amely mindjárt belépése alkalmával minden növendékre kiró valamely oly társadalmi kérdés tanulmányozását, amely képessé teszi őt az önálló szociális kezdeményezésekre is. Az Apponyi Margit feladata a leány védelem és vele kapcsolatban a prostitúció kérdése volt. Ezekre a kérdésekre nézve Apponyi Margit, 3 évi tanulmányi ideje alatt és később itthon is sok adatot gyűjtött össze. Munkájában a rendőrség is megértőén segitett. Erről szóló munkája francia nyelven a brüsseli főiskola költségén jelent meg. Belgiumban különös tanulmány- és gondoskodás-tárgya volt az itt élő magyar lányok sorsa. Kitartását jellemzi a következő kis eset. Mikor a legszigorúbb deviza-kiviteli korlátozások idején uem kaphatott pénzt hazulról a meg élhetésre: nem sirt és nem jajgatott, hanem ő is fogta magát és beszegődött „háztartási alkalmazottnak“, vállalkozván minden munkára. Csupáp a délutáni időre kötött ki magának pár szabad órát, hogy folytathassa tanulmányait. Hálával emlegeti a sorsot, amely „megengedte“ neki, hogy ebben a minőségben is gyarapodjék egy sereg értékes tapasztalattal, társadalmi ismerettel. így készült el Apponyi Margit a Central bizalmi állására. Miss Maráit, a jövendő hoteligazgató. Befejezésül hadd szóljunk Nits Margitról, a szamosujvári úri leányról, aki éppen úgy nincsen reászorulva a kemény munka révén szerzett léiBelga jogtudományi végzettséggel portásnő a kolozsvári Central-hotelben Egy szamosujviri uri/eány hoteligazgató Zürichben — Gyéresi Szász Margit konyha-receptje Magyarországon legyőzte a prágai sonkát Négy erdélyi uriieány példamufaló útja a nyomorúságból o boldogságig
