Keleti Ujság, 1933. december (16. évfolyam, 276-300. szám)
1933-12-24 / 296. szám
Vasárnap, 193$. 'december 21 KtiiTrUpao Hat magyar Az erdélyi ember, ha átmegy a határon — eltekintve rokoni vizitéitől, — rendszerint Budapestet látogatja meg. A magyarországi vidéki városok ismeretlenek előttünk, nem tudjuk, menynyit fejlődtek azóta, amióta közjogi helyzetünk elválasztott Magyarországtól. A Budapestre felutazók láthatták, hogy a nyomorában földre- sujtott magyar főváros is, úgy, ahogy igyekszik életerőre kapni szépségeinek szélesebb körben valş feltárásával, az idegenforgalomnak minél ha talmasabb megszervezésével. Am azok számára, akik Budapestet a múltból ismerték, az 1933-as Budapest sok meglepetést nem nyújt. Annál több meglepetést és tanulságot rejtegetnek u magyarországi vidéki városok. A magyar vidéki városok határozottan föl- lendültek. Egészséges deeentrállzáció vette kezdetét, egy olyan lendülettel teli közélet indult még, amely záloga a legörvendetesebh fejlődésnek. E sorok irója egy irodalmi turné kapcsáu rövid időközökben hat magyar városba, is elkerült. Miskolc, Nyíregyháza, Debrecen, Szolnok. Kecskemét és Szeged — ezek azok a városok, amelyeket utbaejtett és amelyek meggyőző példái a magyar nemzet, élni akarásának. Miskolc már régebbről jelentős vidéki város számba ment. Vállalkozó, merkantil réteg adja meg e város ulapszinét és kergeti szünetleu életritmusba. Miskolc azonban több akar lenni, mint a múltban; góca akar lenni a mátravidéki idegenforgalomnak. Miskolc közelében épült ki a csodás szépségű Lillafüred, innen egy ugrás Magyarország legmagasabb hegycsúcsa, a Kékes, amely ugyan eltörpül az elveszített Tátravidék mellett, do úgy kicsiben, különösen téli sport tokiutétében, pótolja azt. Miskolc közelében van Tapolcza is, szintén egy olyan festői hely, ahová érdemes az ország minden részéből kirándulásokat t .al. Mískolcnúl, azonban sokkal nagyobb meglepetést nyújt Debrecen. Ez az álmossággal vádolt alföldi város máról holnapra az ország legelső vidéki városává lett. Valóságos amerikai arányok között építkezett. Az építkezések sorát az egyetemi épületek vezették be. Az óriási méretű Nagyerdőben helyezték ol az egyetemi épületeket, belekomponálva a természet kellős közepébe és ezzel olyan hatásokat értek el, amelyekkel egyetlen magyar egyetemi város sem büsz- kólkodhetik. Pár évvel ezelőtt artézi kutat fúrtak a Nagyerdő szélén és itt épült ki az óriás- méretű strand-fürdő (oly pazar fényűzéssel, akkora méretek között, hogy a külföldiek számára is látványosság). A strandfürdő vidéke különben télen seni elhagyott, mert fedett téli uszoda állandóan magához vonzza a városi lakosságot Debrecenbeu épült meg az első magyar krematórium is és az épület a modern technikának impozáns alkotása. Mindez úgyszólván egymás mól- lett, hol elveszve az erdő terebélyes fái között, hol pedig világos ágyak között. Most építik a stadiont is; ennek méretei is példátlanok magyar viszonylatban. Debrecen város vezetősége agy gondolkodott, hogy- ha már munkanélküli segélyeket kell adni, úgy a segélyekért közműn- _ helyiségünkben ujárak Modern csillárok Legújabb rádiók Vlllanyvasaiólc, »ölök CONSTRUCTIO CtUJ, Plata Unirii 31. ss. - Telefon 83. kákát végeztet és e közmunkának jegyében vetíti árnyékát előre az uj Debrecen, amely hová tovább fővárosias méreteket ölt. Fővárosias az a szállodatömb is, amelyet Aranybikának ismer a kötudat, fővárosias a Dcri-muzeum is, amely úgy külsejében, mint belső kincseit tekintve valóban megérdemli, hogy intenziven foglalkozzék vele az idegenforgalom. Debrecen város vezetősége tudja azt is. hogy a város csemegéje lehet a nyugatról érkező turistáknak és ezért máris megszervezte idegenforgalmát ugyannyíra, hogy tavasztól kezdve már Romániából is lesznek autóbuszjáratok Debrecenbe és a Hortobágy vidékére. Nyíregyháza tulajdonképpen egészen uj város. Lélekszánaát tekintve eltörpül az említett nagyobb városok mellett, dé lendületben, a városiasodás mohóságában nem áll mögötte. Nyíregyháza a statisztikai adatok szerint a legnagyobb fejlődést mutató város és ha ezt a. fejlődési vonulat tudja a jövőben is tartani, úgy csakhamar belőle is „nagyváros“ lesz. Alig egy félnapos tartózkodás is meggyőz bennünket arról, hogy minden magyar városnak mennyire más az egyénisége és hogy Nyíregyháza is, mint városegyéniség mennyire önálló, mennyire saját törvényei szerint igazodó. Mi erdélyi Írók rendkívül jól ereztük magunkat ebben a városban, amely oly széles intelligenciát tárt fel előttünk, annyi érzéket a szép és nemes dolgok megértésében és kifejlesztésében. Nyíregyházának talán még nincs olyan fürdőhelye, mint a többi városoknak, do u kis Sóstó a legjobbakkal biztat és ha nincs is olyan múzeuma, mint a Déri-mu- zeum, a gondosan összeválogatott Jósa-gyűjte- mény Csirája egy nagyobb, szélesebb rétegező- dcsii nyírségi múzeumnak. Debrecenből Szolnokra mentünk át. Ez már egészen más vidék, mint a Debrecen—uyir- egyházvidék! táj. Az első impresszió, amelyet Szolnokról kaptunk, rendkívül kellemes. A Tisza szállodában, — pompás városi üzem, — szállottunk meg; nyitott, veraudás ablakból a befagyott Tiszára nyílik a kilátás. Szolnok kisváros, de oly kedves, úri a szállodája, annyira tiszta minden szegeletjc, hogy mi erdélyiek irigykedve nézünk reá. Nálunk hasonló, klscbbmcretü városban borzalmasak a szállodai viszonyok. ÉS milyen szép lehet ez az ablakból kínálkozó táj nyáron, amikor virágzik a strand! Szolnokon közigazgatási férfiakkal akadunk össze. Itt is egy kellemes megállapítás, ami nem csupán Szolnokra áll. hanem a legtöbb magyar városra és vármegyére. Én történetesen ismerem a magyar közigazgatás berkeit még békebeli újságíró koromból. Minő változás azóta! A közigazgatásba nagyszámmal kerültek olyan emberek, akiknek terveik vannak, akik télé vannak ambícióval, akik nem csupán azt akarják konzerválni, amit átvettek n múltból, de akik mintha azon múlna Magyarország sorsa, hogy mi lesz az ő városukból, fáradhatatlan lelkességgel csinosítják az uccákat és ötleteket találnak ki, hogy gazdagodjék a város. Nem elégszenek meg azzal, hogy a kereskedők, iparosok folytatnak üzleti vállalkozásokat, de maguk a városok is messzemenő tranzakciókba bocsátkoznak cs egyes üzemeikkel mintakép gyanánt szolgálnak a magán- vállalkozásoknak ts. Természetesén Szolnoknak is meg van a maga múzeuma, amelyet folyton fejleszt és amelyre rendkívül büszke. Szolnoknak meg van ezenkívül a maga tradicionális művésztelepe is, amelyet akkor is észreveszek, ha akármelyik jobbmödu házba lépek be. Minden ház tele van képekkel, kiváló mesterek java termésével — ide ínlnd jöhet, a Könyves Kálmán sablonos szin- nyoniataival. Hasonlóképpen tele van Kecskemét is szebbnél szebb képekkel. Itt is ii»üyésztelepj van, becsűműim uliu ii ifuiiimuuuiiuuumnjuiiijti Anyák! LITSCHEL BABY-CRÉM, az Ideális gyermekkenőcs, ame’ynek egyetlen gyermek szobából sem szabad hiányoznia. Biztosan megvédi oeecsemő.é, a kipállástól, a makacs, viszketés,’ bőrkiütéseket meggyógyítja. A durva bőrt megpuhitja és Simává teszi. Kapható minden gyógyszertárban és drogériában vagy a készítőnél: Lltachet Emil gyögyszarlárá* ban, öe§—Qcs, finiiujinjuiniuuuuuiíuuuii letes riválisa a szolnokinak. Ha volna sok papirosom, mind teleirnám Kecskeméttel, annyira tetszik nekem e város. Azt hittem, egészen kicsi hely.. Kiderül, bogy SO ezer lakosa van. Ezt a várost néhai Kada Elek tette naggyá, benépesítve Leűhncr Ödön legszebb alkotásaival. Valóban ez a hóval csipkézett főtér, magyaros középületeivel a nagy éjszakai magányosságában, úgy hat mint egy elvarázsolt tündérország főtere. Itt Kecskeméten láttam a legszebb magyar kaszinót. Egyik terme olyan méretű, olyan gyönyörű, mint egy templom. És Kecskeméten újra múzeumot kapunk, értékesebbnél értékesebb archeológiái anyaggal. A múzeumlátogatást megtetéztük levéltári látogatással. Amikor a hűvös szobákban magunk előtt látjuk a felhalmozott kartotékákat, teremről teremre a polcokon felsorakoztatott foliánsokat, egy kicsit szívszorongva gondolunk arra, hogy vájjon mi történt a mi erdélyi levéltári anyagainkkal és magunk elé is idézzük már a fájdalmas képet, amikor a piacokon a sajtot és a szalonnát értékes XVTI. és XVIII, századbeli okmányokba csomagolták. A levéltár őre megmutatja Kecskemét város első jegyzőkönyvét, a XVI. századból, amelyet már akkor magyarul vezettek. Igen értékes e levél-* tárnak török hódoltságbeli anyaga is. Ha majd rendszeresen feldolgozzák a magyar vidéki városok levéltári anyagát, olyan kincsre bukkau a magyar történetírás, amelyet e pillanatban még nem is sejt. De ez, tekintettel az irdatlan nagy költségekre, már csak a jövő feladata lebet. Kőrútunk utolsó stációja, mintegy bekoro- názúsa Szeged. Önkénytelenü] is ajkunkra tolul a közhely; Szeged szebb lesz mint volt. Hogy Szeged tényleg szebb lett, nem kis mértékben Klebelsbergnek, ennek a rendkívül nagy kultuszminiszternek az érdeme, ő építette meg a magyar Márkus-teret, a fogadalmi templomot, és ezzel olyan alkotást hozott létre, amely kiegészülve Aba Novak freskóit őrző önálló, több évszázados baptistóriummal a magyarországi turisták egyik fő látnivalójának Ígérkezik. Említettük már, hogy minden város idegen- forgalmi irodát allit fel és ötletesen berendezkedik a Budapestről szakadatlanul érkező filléres vonatok közönségének befogadására. Amikor a szálloda! szobába léptünk, az asztalon ki-ki megtalálta az idegenforgalmi hivatal ajándékát; egy ízléses, a város színeivel átkötött csomagot, amelyben egy doboz szegedi paprika, egy-egy doboz szegedi tarhonya volt és amellett prospektus, képes-album. Ez az Ízléses kis csomag nem csupán nekünk járt ki, do kijár minden idegennek, aki megfordul Szegeden. Nem akarom untatni az olvasót, Szeged városa érdekességeinek leírásával; e közleménynek célja nem az. hogy felcsapjak ciceróimnak. Csupán néhány pillanatnyi impressziót akartunk megrögziteuí.
