Keleti Ujság, 1933. december (16. évfolyam, 276-300. szám)

1933-12-20 / 292. szám

KuenUjsiOh Szerda, 1933. december 20. párttitkár biztosította a központi pártelnökéé­rt, hogy a szebeni és szebemnegyei magyarság, mint egy ember fogja teljesiteni köte­lességét moet is és tántorithatatlanul halad ezután is az igaz magyar utón. Vasárnap este 8 órakor volt Fogarason a magyar gyűlés, amikorra oda érkezett Inczédy- Jokaman Ödön ügyvezető alelnök. A gyűlést m a párt tágas helyiségében tartották meg e azon különösen szép számban jelent meg a fogarasi magyar Iparos ifjúság, amely a legnagyobb lelkesedéssel áll a Ma­gyar Párt zászlója alatt. Bartalis elnök nagyszabású beszéde után mondotta el lelkesitő szavait a központi ügy­vezető alelnök, utána Járay Márton reformá­tus lelkész beszélt a magyar egység erejéről. A gyűlés szép, ünnepélyes megnyilatko­zása volt a fogarasj magyaroknak. Lelkes magyar gyűlés Dlcsöszentmártonban (Dic8Ő8zentmárton, december 19.) Vasár­nap délután tartotta meg a kisküküllőmegyei Magyar Párt választási nagygyűlését. Gróf Bélái Gergely elnöki megnyitójában ismerteti a politikai helj'zetet és felhívja a vá­lasztó polgárokat lelkiismeretes kötelességük teljesítésére. Pekri Géza megyei elnök beszá­mol a viszontagságos kortesutakról, ismerteti az országos központ határozatát az önálló lis­tára vonatkozólag. — Itt akarunk élni Erdélyben — mondotta Pekri Géza, — de élni csak munkával lehet, munkát várunk a kormánytól, képviselőinktől és minden egyes magyar embertől- Rámutat az általános leépítésekre, az adók horribilis vol­tára, a gázuzsorára s magyar ifjaink szomorú jövőjére. — Az államhatalom legelső kötelessége — mondja továbbá — a tekintélyét visszaállítani, melyet csak konszolidációval lehet keresztül­vinni. Barabás Béla képviselőjelölt nagy beszédé­ben rámutat arra a sajnálatos körülményre, hogy Romániában 8 év alatt már hetedszer kell választani. Ezek a választások hatalmas összegekbe kerülnek, pedig azt a pénzt sokkal jobb lett volna nemesebb célokra fordítani. Utal arra, hogy a Lupu-párt képviselőjelöltjei milyen előszeretettel keresik fel a vármegye egyes magyar községeit az infláció jelszavá­val, de óva int minden becsületes magyar em­bert, ne dűljön be a csábitó Ígéreteknek, mert az úgyis csak Ígéret maradna. Végül László János képviselőjelölt frappáns beszédet mon­dott. PaáS Gábor programbeszéde Gyergyószentmiklósról je lentik. A csíki képviselője­löltek Gyergyóban f. hó 17. és 18-ikán tartották meg programbeszéd,ükét 16-án dr. Gyárfás szenátor Alfaluban és Szárhegyen, dr. Paál Gábor Ditróban és Remetén mindenütt nagy tömeg előtt és lelke­sedés mellett. Dr. Sulyok a körút alatt szer­zett betegsége miatt nem látogathatta meg a községeket. Az egyik községbői a másik köz­ségbe az intézőbizottságok számos tagja ki­sérte el a jelölteket. Mindenütt fogadalmat tett a székelység, hogy változatlan hűséggel kitart magyarsága és jelöltjei mellett. Tizenhetedikén az összes jelöltek Gyergyó- szentmiklóson az ipartestület szókházában mondták el programbeszédjüket, melyen fel­tűnt Újfalu község népes küldöttsége. A népgyülést dr. Paál Alajos tagozati el­nök nyitotta meg üdvözölve a megjelenteket és a jelölteket, átadva aztán a szót dr. Paál Gábor képviselőjelöltnek. Foglalkozik azokkal a vádakkal, amelyekkel a Magyar Párt kép­viselőit és jelöltjeit a Csikmegyére is működé­süket kiterjesztett román ellenpártok illetik, amelyeknek ezekkel a pártoknak nincsen más céljuk, mint éket verni a székelység táborá­ba- Különösen az adósságok elengedésével vezetik félre a népet ezek a jelöltek, s mikor ezt teszik, jól tudják, hogy a legégetőbb kérdés rendezésébe nemcsak a mindenkori kormá­nyok, hanem a külföldi hitelezők is beleszól­nak. A Magyar Párt vajmi keveset tehet tehát abban a tekintetben, hogy az adósságok elen­gedtessenek. A Magyar Párt megtette eddig is az egyes adósságrendezési törvények par­lamenti tárgyalásai alkalmával, hogy siettette és követelte a kérdés gyökeres rendezését, sőt kiterjeszteni kérte a kedvezményeket az összes adós kategóriákra. _ Felsorolja az adómegállapitás és azok be­hajtása körül elkövetett sérelmeket, az iparo­sok patenta fixáját, mely az iparosokat kon­tárokká sülyeszti le. Képviselői jelenlegi vi­szonyok között egyebet nem tehetnek, mint ál­landóan felszínen tartják a magyarság álta­lános nagy sérelmeit. Az adósságrendezéssel kapcsolatosan kitér az elhibázott stabilizációra és az egyesek ál­tal annyira követelt inflációra. Majd a székely közbirtokosságok létét és fennmaradását veszélyeztető. kormányjavasla­tokra tér át, figyelmeztetve a székelységet, hogy e veszélyt csak akkor tudja elhárítani, hogyha egységes marad és egész tömegével támogatja az ő húsából és véréből származó képviselőit, mivel még elképzelni is lehetetlen­ség, hogy a székelység súlyos nagy sérelmeire, mint a névelemzés és kulturzóna is idegen nemzetiségű képviselők keressenek a kormány­nál orvoslást. Általános lelkesedés között jelenti ki, hogy a magyarság nem párt, mindannyian egy nemzetnek vagyunk a gyermekei, akiktől. Ó-BOROK 70—80 hektó eajáttermésü palackképes tájbor eladó. Ferenczy Géza birtokosnál, Chiochlţ—Kékes, Jnd.aomeţ szent becsületet kíván édesanyánk, a magyar nemzet. A Magyar Párt jelöltjei nem szavazatokat koldulni járnak faluról-falura, hanem magyar népünk felvilágosítására, csakis a nép Lelki­ismeretére apeUálva. Dr. Sulyok István általános helyeslés kö­zött állapítja meg. hogy a jelen időkben min­denki mélyebben mérlegeli saját benső életét és jövőjének kilátásait. Ez a mélyebb mérle­gelés váltotta ki a román vezető körökből is azt a meggyőződést, hogy a kisebbségi kérdést sürgősen rendezni kell Hogy ez pedig mielőbb rendeztessék a magunk részéről, az a köteles­ségünk, hogy céltudatosabban kell megmutat­nunk életlehetőségeink határait, melynek egyik eszköze a választások alkalmával nem­zeti akaratunk öntudatos és erélyes megnyilat­kozása­Dr. Gyárfás Elemér, Románia egyik leg­nagyobb betegségét a folytonos választások­ban látja, melynek oka a kapkodás, pártosko­dás és széthúzás. A magyarság ebben nem követheti a románságot, márpedig a Csikót keresztül-kasul utazgató ellenjelöltek agitá- ciójukkal ezt a célt akarják elérni. A magyar képviselőknek — mondja — az a magasztos hivatása, hogy élő lelkiismeret- ként őrködjenek a magyarság követelései és sérelmei felett a parlamentben, amit nem le­het feltételezni az idegenajku jelöltek részéről. Az egybegyült hatalmas tömeg egyhangú lelkesedéssel fogadott hűséget és egységet magyarságának- 18-án Tekerőpatakon, Kilyén- falván, Csomafalván és Újfaluban tartott a lakosság hasonló nép gyű lése két. Jön: GRETA GARBO karácsonykor a SELECT MOZGÓBA Tanítók j aj kiáltása Mit várnak a msgyar fanilók a* uj parlamenttől — \ Mugyar Párt megválásaiandó képviselőit kérik közbenjárásra (Kolozsvár, december 10.) Levelet kaptunk ma „ér- melléki felekezeti tanitók“ aláírással, amely a magyar tanítók súlyos panaszait foglalja össze. A magyar kép­viselőket kérik fel ügyük támogatására a felekezeti tanitók, akiknek keserves helyzetét a következő meg­rázó levél dokumentálja: Midőn a szavazó urnák elé állva, a sokféle párt jelöltjei között válogatni lehet, egy pillanatig sem gon­dolkozunk azon, hogy melyik párt listájára adjuk le szavazatunkat. Méltóztassanak azonban megengedni, hogy a fentebbi nyilatkozat után mi is kéréssel fordul­junk a Magyar Párthoz, hogyha a magyar képviselők bejutnak a román parlamentbe, legelső és legfonto­sabb teendőik közé utalják a felekezeti tanítók mai rettenetes helyzetének megszüntetését: a fizetés- kiegészitű államsegély törvényes kieszközlését; a fele­kezeti tanitók állaiami nyugdíj jogosultságánál, elismer­tetését; vasúti kedvezményes utazás kieszközlését, szó­val az állami tanítókat megillető jogok kiterjesztését az összes állami autorizáció mellett működő felekezeti iskolákban alkalmazott tanszemélyzetre. Ezt a kérelmünket jogosnak, méltányosnak, igaz­ságosnak és a legsürgősebben teljesitendönek tartjuk nemcsak azért, mert a békeszerződés szerint már a múltban is megilletett volna minket, hanem azért is, mert: 1. A nemzeti tantárgyak tanítása által több mun­kát teljesítünk az államnak, mint hitfelekezetünk ré­szére. 2. A román nyelvű vizsgálatok letételével s az oktatási törvényben előirt feltételek teljesítésével leg­alább is clyan képzettséggel rendelkezünk, mint a hasonló fokozaton működő állami kartársak, 3, Finan­ciális szempontból is sokkal gazdaságosabb a már fenn­álló és az állam érdekeivel harmonikusan munkálkodó felekezeti iskolák támogatása, mint a kevés növendék­kel működő állami iskolák erőszakolása ott, ahol az oktatást a kevesebb állami támogatással működő felekezeti iskolák sokkal eredményesebben oldhatnák meg. 4. Az utódállamnak az elöállam terheit követke- zésszeriileg viselnie kellene s a felekezeti Iskolák fize- téskiegészitő segélyezésének a kérdése az 1913 évi XVI. magyar törvényben minden kétséget kizáró mó­don igazolva van. 5. Egyházunk tagjai a túlhajtott sokféle adóztatás következtében nem tudják, részben vonakodnak is a tanító tisztességes, az állami tanítók­kal egyenlő fizetését biztosítani. 6. A magyarságnak vitális érdeke a felekezeti tanitók anyagi elletásának fundamentális biztosítása, mivel az anyagi nyomor kö­vetkeztéién ma már az egész felekezeti tanítóság az elkeseredő snek azon a pontján áll, ahonnan csak egy lépés kell a teljes elbukásig, minek következtében a magyarság nyelvében és kultúrájában szintén olyan sebet kap, ami reá nézve is végzetes lehet. A felekezeti tanítóság leadja kétségbeesésének utolsó vészjeleit. Kövessenek el mindent a kormány jó­indulatának a megnyerésére. Királyi kihallgatáson szerezzek meg Őfelsége pártfogását 3 minden módot használjanak fel, úgy a parlamentben, mint azon kívül, hogy tizenöt évi kereszthordozás után a felekezeti tanitók nép ja végre felvlrradjon. Végső szükség esetén méltóztassanak a Népszövet­ség beavatkozását ts klprovokálnl, hogy az állam a ki­sebbségi egyezményekben foglalt, idevonatkozó kötele­zettségeit végrehajtsa, —■■ ■ —WW———aMHH——BaCTTOWBS? «131MBUgü HII I ETNA gyári lerakaíban minden veto, I |_aut egy -g, b8rtasuat vásáro,, gj&UdtUul »-obttz Bnom ^„„e.a podert U.p j

Next

/
Thumbnails
Contents