Keleti Ujság, 1933. december (16. évfolyam, 276-300. szám)
1933-12-20 / 292. szám
Szerda, 1933. december 20. KFitrtnjsXG ®»ts Déneske és a nyugdíjasok Két hir a mai lapokból- Déneske, a kitűnő magaviseletü anyagyilkos, akinek álma fölött irgalmas szivü börtönőrök vigyáznak, az éj szakát nyugodtan töltötte, reggel bizonyára haboskávét kapott és sietve megnyugtatták, hogy akár Budapesten, akár Nyíregyházán fogja eltölteni a néhány baltacsapásért kiszabott esztendőket, mint magántanuló folytathatja tanulmányait és ha — amiben senki sem kételkedik —, a zár alatt jól fogja viselni magát és senkit sem üt agyon, büntetésének kétharmada után, tehát már két esztendő múlva szabadon fogják bocsátani. ______ Miután a szépreményü ifjú ügyének kedvező perspektívájáról megnyugtató képet kaptunk, elolvashatjuk azt is, hogy a kolozsvári nyugdíjasok frontján a helyzet a liberális kormány uralomrajutása sem változott. Hatvan- hetven-, sőt nyolcvanéves aggastyánok és matrónák 15—20 fokos hidegben topognak a pénzügyigazgatóság udvarán, várva azt a pillanatot, hogy tizes turnusokban beengedjék őket a menyország kapuján és további fél,- vagy egy óráig végre valamennyire fütött szobában leshetik, amig egy-, vagy kétlejes érepénzekben a markukba nyomják — karácsonyi meglepetésképpen — decemberi járandóságukat. Mert, mint tudvalevő, még az is meglepetés számba megy, hogyha egyáltalában kifizetik a nyugdijakat. Déneske nyugodt, vagy Nyugtalan álmát milliók kisérik figyelemmel és tekintettel arra, hogy a fiúnak „jó sajtója“ volt, bizonyosak vagyunk abban is, hogy csak apróhirdetést kellene közzétenni és tucatjával jelentkeznének a gyámszülők, milliomosok, közepesen tehetősek és jószivü szegény emberek, akik kész örömmel fogadnák örökbe, vállalnák el nevelését és már előre hajlandók lennének végrendeletet megszövegezni, természetesen meghízható tanuk jelenlétében, a javára. Száz és száz, ezer és ezer, sőt százezer, meg százezer nyugdíjas álma, vagy álmatlansága azonban hidegen hagyja a résztvevő lelkeket. Ki törődik azzal, ha ezek a szerencsétlen, munkában kifáradt, megöregedett, a halál küszöbéhez elérkezett nők és férfiak hónapokon keresztül egy vörös rézgarast sem kaptak és még most is, amikor nagyhangú hirdetések szélitot- ták fel őket a jelentkezésre, attól kell reszkessenek, hogy az utolsó pillanatban más kategóriák előzik meg őket s a karácsonyuk újból csak keserves lesz, fütetlen szobában éhezniük kell ezúttal is. Kiáltóbb két példát nem is lehetett volna egymás mellé állítani- Az álhumanizmus nagyobb dicsőségére valóságos triumfusban részesítik az anyagyilkost, aki még a tárgyaláson is „dög“-nek titulálta halott édesanyját, s aki olyan hideg cinizmussal beszélt a biró kérdéseire életről-halálról (ha magáról van szó, az élet gyönyörű, mindennél többet ér, a halál pedig, az anyja halála, nem fontos, efölött hamar napirendre lehet térni), mint egy vihar- edzett, vérbenfürdő betyár, vagy amerikai gangster, akiről kézenfekvő feltevés, hogy ismét szabadlábon sem fogja megtagadni gyűlöletes gyermekkorát s az úgynevezett „köz“ nem sokat számíthat közreműködésére. Csak éppen feltesszük a kérdést: kik érdemesebbek a részvétre? A becsületes mult, évtizedes munka hátvédével szenvedő nyugdíjas- hadsereg, vagy pedig a rövidnadrágos anyagyilkos? Mi nem is felelünk erre a kérdésre, mindenkinek a lelkiismeretére bízzuk a választ. De ha a válasz magától adódik, akkor miért nem vonjuk le a konzekvenciát? Miért kell a nyugdíjasokat hátralevő napjaikra meg- alázottságra, szenvedésekre és éhezésre ítélni? Miért nem oldhatják meg a kérdést úgy, mint ahogy Magyarországon is megoldották, hogy a nyugdijakat postán küldik a címzetteknek, nem pedig őket állítják az adóhivatal jeges küszöbére? Ami pedig Déneskét illeti, hagyjuk a be- cózést, hagyjuk az álma fölött való őrködést, ne beszéljünk többet róla. Legalábbis addig ne, amig kiszabadul s egy újabb gyilkossággal nem ad alkalmat a részvétnyilatkozatokra. Jeune Moli- nard-féle A legmodernebb kreáció ! 11 AB ANITA PÚDER ÉS KÖLNIVÍZ Ötl Áő tud/íxámmt! A világilás) költségei: túlnyomó részét a» áramszámla teszi, ehhez képest az izzólámpa éra elenyésző. A silány nrtnő* \ íégú lámpa csak a beszerzésnél olcsóbb: az áramfogyasztásban áronban annál drágább! Vegye tehál csak a beYáft, ^ gazdaságos TUNGSRAM LÁMPÁT! A lapénak egy csapással akarták meg- semmisíteni Ssovjetoroszországot .«ni ■ mm i * PSogyan képzeli el Araki japán hadügyminiszter az oresz-japan háborút? — A japán „páncéEököl“ koncentrálni és azonnal általános támadás indítandó az összes frontokon. Az ellenséget hatalmas csapással kell demoralizálni és meg- gyengiteni- Éppen ezért a japán stratégia úgy intézkedett, hogy a legjobb japán csapatokból, külön hadsereget képez, amely ezt a megsemmisítő támadást végrehajtja. E hadseregnek páncélököl a neve. Legfontosabb dolog, hogy Mandzsúriában biztosítani lehessen a japán befolyást és a harctereket lehetőleg idegen területre helyezzék át. A cikket most a vörös hadsereg vezetői tanulmányozzák, hogy igy megfelelően felkészülhessenek a japán háborúra(Moszkva, december 19.) A hadügyi nép- biztosság folyóiratának a „Wojennyi Zaru- beschnik“-nek legújabb számában rendkívül érdekes tudósítás jelént meg, amely állítólag egy japán miniszter tollából származik és egy japán folyóiratban jelent meg. A cikk a Távol- kelet jövő háborújával foglalkozik és nyilvánvaló, hogy a közleményt maga Araki japán hadügyminiszter irta, aki elmondta benne: milyennek képzeli az orosz-japán háborút, amelynek bekövetkezésére immár biztosan lehet számítani. Eszerint a Távolkelet háborúja a hadseregek gyorsaságán dől el. A japán sereget éppen emiatt a lehető legnagyobb gyorsasággal kell Boncour és Benes német- és olaszellenes államblokkot terveznek Simon és Kegnier optimista képet festenek Anglia és 'Franciaország helyzetéről — A francia tisztviselők tüntető felvonulását azonban rendőrök oszlatták szét (London, december 19.) A Daily Express jelentése szerint Benes és Boncour megállapodtak abban, hogy Németországgal és Olaszországgal szemben államblokkot létesítenek, amelybe Oroszországot is bevonják. Az angol lap úgy tudja, hogy Boncour felszólitotta Ti- tulescut, hogy jöjjön el Párisba és folytasson tárgyalásokat vele, mielőtt Boncour középeurópai tanulmányútját megkezdene. (London, december 19.) Sir John. Simon külügyminiszter érdekes beszédet tartott a demokráciáról és a leszerelésről. Hangoztatta, hogy Angliában akadnak, akik olyan egyéniségeket szeretnének az államélet élén látni, mint Mussolini, vagy Hitler, de ilyen egyéniségek nincsenek, másrészt pedig Angliának demokráciára van szüksége. A demokrácia Angliában olyan szilárd, hogy semmiféle diktatúra veszedelme nem fenyegetheti. Ami a leszerelést illeti, nem a fegyverkezés a veszélyes, hanem a félelem, hogy a másik állam is hasonlóképpen fegyverkezik. A félelmet kell legyőzni, amely a bizalmatlanság érzéséből fakad. Belpolitikai téren javulás mutatkozik, a munkanélküliek száma S00 ezerrel csökkent, a költségvetés bevételei pedig 45 millió fonttal emelkedtek. (Páris, december 19 ) A szenátus tegnap kezdte meg a kormány pénzügyi javaslatainak tárgyalását. A vita során Regnier szenátor tartott előadást Franciaország helyzetéről. Közölte, hogy Franciaországban 260 ezerről 230 ezerre csökkent a munkanélküliség. A bankbetétek száma húszmilliárddal emelkedett, de még mindig harmincmilliárd frankot vontak ki aggodalmaskodó tőketulajdonosok a gazdasági élet vérkeringéséből. Számos biztató jel ellenére is a helyzet kritikus, mert 19 milliárdot kell Franciaországnak jövő évben kifizetnie és az államadósságok száma egy év alatt 165 milliárdról 300 milliárdra emelkedett. A költségvetés 6 milliárd deficitet mutat. A pénzügyi javaslattal kapcsolatosan a tisztviselők nagy tüntetést rendeztek. Tizezer főnél több tüntető gyülekezett a Luxenburg- palota előtt és csak a rendőrség éberségén múlott, hogy nagyobb rendzavarás nem történt. A rendőrség négyszáz embert tartóztatott le. A tisztviselők ma ismét megjelennek a törvényhozás épülete előtt és újabb tüntetést rendeznek a tervbevett fizetésleszáilitás miatt.
