Keleti Ujság, 1933. december (16. évfolyam, 276-300. szám)

1933-12-20 / 292. szám

Szerda, 1933. december 20. KFitrtnjsXG ®»ts Déneske és a nyugdíjasok Két hir a mai lapokból- Déneske, a kitűnő magaviseletü anyagyilkos, akinek álma fölött irgalmas szivü börtönőrök vigyáznak, az éj szakát nyugodtan töltötte, reggel bizonyára haboskávét kapott és sietve megnyugtatták, hogy akár Budapesten, akár Nyíregyházán fogja eltölteni a néhány baltacsapásért kisza­bott esztendőket, mint magántanuló folytat­hatja tanulmányait és ha — amiben senki sem kételkedik —, a zár alatt jól fogja viselni ma­gát és senkit sem üt agyon, büntetésének két­harmada után, tehát már két esztendő múlva szabadon fogják bocsátani. ______ Miután a szépreményü ifjú ügyének ked­vező perspektívájáról megnyugtató képet kap­tunk, elolvashatjuk azt is, hogy a kolozsvári nyugdíjasok frontján a helyzet a liberális kor­mány uralomrajutása sem változott. Hatvan- hetven-, sőt nyolcvanéves aggastyánok és mat­rónák 15—20 fokos hidegben topognak a pénz­ügyigazgatóság udvarán, várva azt a pillana­tot, hogy tizes turnusokban beengedjék őket a menyország kapuján és további fél,- vagy egy óráig végre valamennyire fütött szobában les­hetik, amig egy-, vagy kétlejes érepénzekben a markukba nyomják — karácsonyi meglepe­tésképpen — decemberi járandóságukat. Mert, mint tudvalevő, még az is meglepetés számba megy, hogyha egyáltalában kifizetik a nyug­dijakat. Déneske nyugodt, vagy Nyugtalan álmát milliók kisérik figyelemmel és tekintettel arra, hogy a fiúnak „jó sajtója“ volt, bizonyosak vagyunk abban is, hogy csak apróhirdetést kel­lene közzétenni és tucatjával jelentkeznének a gyámszülők, milliomosok, közepesen tehető­sek és jószivü szegény emberek, akik kész örömmel fogadnák örökbe, vállalnák el neve­lését és már előre hajlandók lennének végren­deletet megszövegezni, természetesen meghíz­ható tanuk jelenlétében, a javára. Száz és száz, ezer és ezer, sőt százezer, meg százezer nyugdíjas álma, vagy álmatlansága azonban hidegen hagyja a résztvevő lelkeket. Ki törődik azzal, ha ezek a szerencsétlen, mun­kában kifáradt, megöregedett, a halál küszöbé­hez elérkezett nők és férfiak hónapokon ke­resztül egy vörös rézgarast sem kaptak és még most is, amikor nagyhangú hirdetések szélitot- ták fel őket a jelentkezésre, attól kell reszkes­senek, hogy az utolsó pillanatban más kategó­riák előzik meg őket s a karácsonyuk újból csak keserves lesz, fütetlen szobában éhezniük kell ezúttal is. Kiáltóbb két példát nem is lehetett volna egymás mellé állítani- Az álhumanizmus na­gyobb dicsőségére valóságos triumfusban ré­szesítik az anyagyilkost, aki még a tárgyalá­son is „dög“-nek titulálta halott édesanyját, s aki olyan hideg cinizmussal beszélt a biró kér­déseire életről-halálról (ha magáról van szó, az élet gyönyörű, mindennél többet ér, a halál pedig, az anyja halála, nem fontos, efölött ha­mar napirendre lehet térni), mint egy vihar- edzett, vérbenfürdő betyár, vagy amerikai gangster, akiről kézenfekvő feltevés, hogy is­mét szabadlábon sem fogja megtagadni gyűlö­letes gyermekkorát s az úgynevezett „köz“ nem sokat számíthat közreműködésére. Csak éppen feltesszük a kérdést: kik érde­mesebbek a részvétre? A becsületes mult, évti­zedes munka hátvédével szenvedő nyugdíjas- hadsereg, vagy pedig a rövidnadrágos anya­gyilkos? Mi nem is felelünk erre a kérdésre, mindenkinek a lelkiismeretére bízzuk a vá­laszt. De ha a válasz magától adódik, akkor miért nem vonjuk le a konzekvenciát? Miért kell a nyugdíjasokat hátralevő napjaikra meg- alázottságra, szenvedésekre és éhezésre ítélni? Miért nem oldhatják meg a kérdést úgy, mint ahogy Magyarországon is megoldották, hogy a nyugdijakat postán küldik a címzetteknek, nem pedig őket állítják az adóhivatal jeges küszöbére? Ami pedig Déneskét illeti, hagyjuk a be- cózést, hagyjuk az álma fölött való őrködést, ne beszéljünk többet róla. Legalábbis addig ne, amig kiszabadul s egy újabb gyilkossággal nem ad alkalmat a részvétnyilatkozatokra. Jeune Moli- nard-féle A legmodernebb kreáció ! 11 AB ANITA PÚDER ÉS KÖLNIVÍZ Ötl Áő tud/íxámmt! A világilás) költségei: túlnyomó részét a» áramszámla teszi, ehhez képest az izzó­lámpa éra elenyésző. A silány nrtnő* \ íégú lámpa csak a beszerzésnél olcsóbb: az áramfogyasztásban áronban annál drágább! Vegye tehál csak a beYáft, ^ gazdaságos TUNGSRAM LÁMPÁT! A lapénak egy csapással akarták meg- semmisíteni Ssovjetoroszországot .«ni ■ mm i * PSogyan képzeli el Araki japán hadügyminiszter az oresz-japan háborút? — A japán „páncéEököl“ koncentrálni és azonnal általános támadás in­dítandó az összes frontokon. Az ellenséget ha­talmas csapással kell demoralizálni és meg- gyengiteni- Éppen ezért a japán stratégia úgy intézkedett, hogy a legjobb japán csapatokból, külön hadsereget képez, amely ezt a megsem­misítő támadást végrehajtja. E hadseregnek páncélököl a neve. Legfontosabb dolog, hogy Mandzsúriában biztosítani lehessen a japán befolyást és a harctereket lehetőleg idegen te­rületre helyezzék át. A cikket most a vörös hadsereg vezetői tanulmányozzák, hogy igy megfelelően felkészülhessenek a japán há­borúra­(Moszkva, december 19.) A hadügyi nép- biztosság folyóiratának a „Wojennyi Zaru- beschnik“-nek legújabb számában rendkívül érdekes tudósítás jelént meg, amely állítólag egy japán miniszter tollából származik és egy japán folyóiratban jelent meg. A cikk a Távol- kelet jövő háborújával foglalkozik és nyilván­való, hogy a közleményt maga Araki japán hadügyminiszter irta, aki elmondta benne: milyennek képzeli az orosz-japán háborút, amelynek bekövetkezésére immár biztosan le­het számítani. Eszerint a Távolkelet háborúja a hadsere­gek gyorsaságán dől el. A japán sereget éppen emiatt a lehető legnagyobb gyorsasággal kell Boncour és Benes német- és olaszellenes államblokkot terveznek Simon és Kegnier optimista képet festenek Anglia és 'Franciaország helyzetéről — A francia tisztviselők tün­tető felvonulását azonban rendőrök oszlatták szét (London, december 19.) A Daily Express jelentése szerint Benes és Boncour megálla­podtak abban, hogy Németországgal és Olasz­országgal szemben államblokkot létesítenek, amelybe Oroszországot is bevonják. Az angol lap úgy tudja, hogy Boncour felszólitotta Ti- tulescut, hogy jöjjön el Párisba és folytasson tárgyalásokat vele, mielőtt Boncour közép­európai tanulmányútját megkezdene. (London, december 19.) Sir John. Simon külügyminiszter érdekes beszédet tartott a de­mokráciáról és a leszerelésről. Hangoztatta, hogy Angliában akadnak, akik olyan egyéni­ségeket szeretnének az államélet élén látni, mint Mussolini, vagy Hitler, de ilyen egyéni­ségek nincsenek, másrészt pedig Angliának demokráciára van szüksége. A demokrácia Angliában olyan szilárd, hogy semmiféle dik­tatúra veszedelme nem fenyegetheti. Ami a leszerelést illeti, nem a fegyverkezés a veszé­lyes, hanem a félelem, hogy a másik állam is hasonlóképpen fegyverkezik. A félelmet kell legyőzni, amely a bizalmatlanság érzéséből fakad. Belpolitikai téren javulás mutatkozik, a munkanélküliek száma S00 ezerrel csökkent, a költségvetés bevételei pedig 45 millió fonttal emelkedtek. (Páris, december 19 ) A szenátus tegnap kezdte meg a kormány pénzügyi javaslatai­nak tárgyalását. A vita során Regnier szená­tor tartott előadást Franciaország helyzetéről. Közölte, hogy Franciaországban 260 ezerről 230 ezerre csökkent a munkanélküliség. A bankbetétek száma húszmilliárddal emelke­dett, de még mindig harmincmilliárd frankot vontak ki aggodalmaskodó tőketulajdonosok a gazdasági élet vérkeringéséből. Számos biz­tató jel ellenére is a helyzet kritikus, mert 19 milliárdot kell Franciaországnak jövő évben kifizetnie és az államadósságok száma egy év alatt 165 milliárdról 300 milliárdra emelke­dett. A költségvetés 6 milliárd deficitet mutat. A pénzügyi javaslattal kapcsolatosan a tisztviselők nagy tüntetést rendeztek. Tizezer főnél több tüntető gyülekezett a Luxenburg- palota előtt és csak a rendőrség éberségén múlott, hogy nagyobb rendzavarás nem tör­tént. A rendőrség négyszáz embert tartóztatott le. A tisztviselők ma ismét megjelennek a tör­vényhozás épülete előtt és újabb tüntetést ren­deznek a tervbevett fizetésleszáilitás miatt.

Next

/
Thumbnails
Contents