Keleti Ujság, 1933. december (16. évfolyam, 276-300. szám)

1933-12-17 / 290. szám

Vasárnap, 2933. december 27. KUlTlUjS&G 13 a Bi izonyos ek (Jitdfa^xroQ flcxoers RICHARD HUDNUTi csakis a legjobbat követelik Rick ard Hudnut készítményei va lók az o szamuKra í ~\Tan a nőknek egy kategóriája, amely kitünően tudja ’ megválogatni azokat a szereket, amelyek a legmeg­felelőbbek, amelyek kívánatosabbá, szebbekké teszik őket. Richard Hudnut Three Flowers podere az ő számokra készült A legjobb, a legtisztább alkatrészek, a legkiválóbb szakmunkások által kezelve, ennek a púdernek az alkotói; mert a gyáro6ok állandóan szem előtt tartották azt a fon­tos és intim szerepet, amelyet a púder a nő életében játszik. ..................................................................................................Hl..............................................^WiHMtlttttlMlltl»...............I.............. Régeoben Amerika volt a pénzéhesek Mek­kája. AJci csalódott az Óhazában, ki itt nem boldogult, kivándorolt, pár évig eszcájgot puc­colt, zsákot hordott, vagy másként küzdött, ro­botolt, de végül is győzedelmeskedett; mun­kája bőven gyümölcsözött. Erről volt hires Amerika. Most nem annyira hires, mint inkább hír­hedt. A túlzások hazája. Egyre olvashatni olyan túlzásokról, melyek az "Újvilágban egészen ter­mészetesek­Csak nemrég irtom a fekete menyasszonyi ruháról, mely szintén Amerikának egy torz ki­növése. Álljon itt még egy pár példa elrettentő példa gyanánt: 1. Hollywoodban meztelen esküvő volt. A meztelenek szektájának (nem-e egy amerikai túlzás ez már egymagában1) két tagja házaso­dott össze- A násznép: menyasszony, vőlegény, koszorúslányok, vőfélyek, örömanya az egész násznép meztelenül vonult fel végig a streete- ken az anyakönyvezető elé. Micsoda ízléstelenség, micsoda unesztétika! Dehát legyünk praktikusak. Megspóroltak ]ö pár ezer dollárt — a toalettek árát• 2. Amerikai túlzás a lincselés. Nem elégíti ki a bosszuszomjas amerikaiakat a törvényes igazságszolgáltatás, de egyéni bosszújukat is ki kell, hogy töltsék- Főleg akkor nem sókat gondolkoznak, ha négerek a vétkesek- (Odaát a négerek megfelelnek azoknak, akiket itt náluk nem árják gyanánt emlegetnek.) Csak a napokban történt, hogy betört egy ilyen bosszúálló csapat egy fogházba, „blind“-re kivett és kivégzett két foglyot. Az esetet még tragikusabbá teszi az, hogy mindaketten ártat­lanok voltak. 3. Tehát a prohibició eltöröltetett,. Harminc- nyolc állam hozzájárulása kellett ehhez. El le­het képzelni, milyen szív- i dobogva lesték a derék ! amerikaiak és amint az j utolsó állam — Utah — I is hozzájárult, Roosevelt . elnök nyomban rádión ke- , resztül tudatta a prohibi- > ció eltörlését. Nagy volt az öröm. Ned­ves lett Amerika. A newyorki diákság a i művészeti akadémia növendékeivel együtt I körmenetet rendezett, melynek fénypontja az volt, mikor elégették az „Old man prohobo- tion“-t jelképező bábut. A Waldorf Astoria szállodában négyszáz terítékes lakomát rendeztek, melynek részvé­teli dija fejenként húsz dollár. A legexkluzi- vabb klubok, színházak, mozik és képzőmű­vészetek vezetői fogtak össze, hogy ez a lakoma mentői fényesebb legyen. Tartott is másnap délig. Az estély megkezdésekor — mielőtt még valaki is ivott volna, — egy meztelen nőt hoz­tak be hatalmas pezsgőspohárban — pezsgő­fürdőben. Mit szaporítsam a szót? Mit szépítsem a dolgot? Úgy berúgott az egész társaság, hogy egymás hegyén-hátán fetrengett. Estélyi ruhás hölgyek és f rakkos urak estek össze az uccálcon­Olyanformán jártak a derék amerikaiak, mint Noé apánk, ki nem ismerte a „szőlő ned­vének" erejét.-X' Az utóbbi időben mentői jobban nő a nő- mozgalom és mentői jobban győzedelmeskedik, annál többször bukkan föl a szó: matriarchatus. Az őskorszak divatja. Amikor az anya volt a családfő. Párját, sőt párjait maga válasz­totta meg. Férfiját addig tartotta, míg öröme telt benne s mig megtette kötelességét fajfenn­tartási szempontból. Gyermekét az anya ön­állóan nevelte, legjobb belátása szerint. A matriachatus ma túlzott dolog■ De ez nem zárja azt ki, hogy hívei ne legyenek. Ezek a hívek kik az „egyedül üdvözítő“ női kezekben látják csak biztosítva az Életet, a társadalmat, a családot, igy nyilatkoznak: — Az emberiség vezetői ma férfiak■ Egé­szen bizonyos, hogy olyan nagyszerűen veze­tik? Alkalmas é ez a helyes erkölcsi irányí­tásra? Az elégedett, békés, boldog élet megte­remtésére? Vájjon igazságos-e, hogy a gyer­mek felett — kit nagy fájdalommal, saját életünk veszélyeztetésével hozunk a világra — egyedül a férfiak rendelkeznek békében és há­borúban egyaránt? Ki kérdezi meg az anyát, mikor háborúba viszik a gyermekét? A terhes­séggel, szüléssel jogokat is kell kapnia a nő­nek, mégpedig igazi jogokat. Nemcsak válasz­tójogi, vagy tanulási jogokat, hanem az Élet jogait. Egyik pesti lap amerikai munkatársa be­szélgetést folytatott egy egyetemi tanárnővel, ki a matriachatusnak fanatikus hive. A követ­kezőket mondotta: — Rendelkeznie kell a nőnek az élettel, mely nélküle nem képzelhető el. Rendelkeznie kell az emberekkel. kikkel ö népesíti be a. Föl­det. Nem olyan biztos, hogy a matriarchatusok azért szűntek meg, mert. rosszabbak voltak az apauralomnál. De erősen hiszem, hogy az anya­uralmak, —- melyre mindnyájunknak töreked­nünk kell, — ember'wbbek, erkölcsösebbek, ész­szerűbbek. sőt tehetségesebbek lesznek. Ugyan unt adtak nekünk anyáknak■, gyermekeknek húsz esztendő óla a férfiak? Bajt, háborút, halált. Matriarohatus van például az állatoknál. Az apa kötelessége teljesítése után eltűnik• 'Az anya önállóan neveli fel gyermekeit. Könnyű volt ez az őskorszakban, amikor majdnem állati sorban éltek őseink. A gyermek alig cseperedett fel, máris saját talpára állott, szárnyra kelt. Csak annyit kellett megtanulnia, hogy egy-egy vadat elejtsen, kunyhót összetá­koljon. De a mai nehéz viszonyok között hogyan tudja az anya önállóan felnevelni, taníttatni, etetni, ruházni gyermekeit? Ez volt az oka, hogy a férfi vette kezébe a társadalmat, az államot, a családot. És most, ha az válságba került, menjünk vissza mindjárt a matriarcha­tushoz, süllyedjünk vissza az őskorszákba1 Mint ahogy ami a mai politikában történik, az részben a középkorba való visszamenetel — ahogy hallom és olvasom­Úgy látszik sem a patriarchatus, sem a matriarchatus nem segít, hanem a kettőnek keveréke. Az önálló és szabad rendelkezésű nő és férfi szövetsége az egyenjogúság alapján a családban, a társadalomban, az államban, * A legdivatosabb amerikai filmszbiésznő most Joan Craívford. Miért? Mikor különös te­hetsége sincs, sem egetverő szépsége. Bazedovos szemei meg egyenesen elcsúfítják. Varázsának, sexepüjének és evvel együtt divatossá- gánaJc titka nagy szájában rejlik, mely szép vágású és gyönyörű, hófehér, egészsé­ges fogak ékesítik. És ezzel bealkonyult az elmúlt idők szépségideáljá­nak, a költők által annyiszor megénekelt csöpp kis eperajaknak. Pár év előtt a nő csak szája közepét ru- zsozta be, hogy az kisebbnek hasson. Most végig bepirositja, sőt szívesen venne kölcsön is a „szomszédos területekből“ ha lehetne, ha vé­letlenül „pech"-je van és kis szájjal verte meg a Sors- Kénytelen szegény folyton erősen ki- feszitelt szájjal mosolyogni, akár van rá oka és kedve, akár nincs. „Egy bolond százat csinál Olvasom, hogy a budapesti Vigadóban szendvics-kiállítást rendeztek a főváros leg­első szakácsai: hotelek, szanatóriumok minden­tudó mesterei. Valóságos miivészi élmény ez a szakács- kiállítás. A szendvicskölteményeket valóban költemények módjára tálalja föl a katalógus: megemlíti mindegyiknek címét és szerzőjét. A legtöbb szendvics kártyát ábrázol — ter­mészetesen bridzskártyát —, de van virág, ke­resztrejtvény és tájkép szendvics is­A kellemes illatú szobrok között sok az állat, főleg a hattyút kultíválják. Legnagyobb sikere a József főherceg szanatórium szakácsá­nak van: egy sereg kis csirke, a vajból kifor­mált gazdasszony csípőre tett kézzel kergeti be őket a ketrecbe. Olyun élethü a szoborcso- portozat, hogy az ember szinte hallja a kis­csirkék csipogását és a haragos menyecske ve­szekedését­Szomszédságában hangjegy-szendvicsek ki-

Next

/
Thumbnails
Contents