Keleti Ujság, 1933. december (16. évfolyam, 276-300. szám)

1933-12-17 / 290. szám

4 KtiptiUisxg- Szombat, 1933. december 16. Tizenhat fiatalkorú vádlott közül csak egyet ítéltek el a német konzulátus betört ablakai miatt Csak egy fiatal suhancra tudták rábizonyítani, hogy aktivan vett részt a tüntetésben (Kolozsvár, december 15.) Tizenhat fiatal­korú vádlott, köztük egy nő állott pénteken a kolozsvári törvényszék I- szekciója előtt. Mindannyiuk elten az a vád, hogy részt vet­tek az ez év március 15-én a 'német konzulátus előtt rendezett tüntetésben és betörték az épü­let ablakait. A rendőrség annak idején a kon­zulátus előtt tartóztatta le őket, de ügyük csak most került tárgyalásra. A tizenhat vádlott álhatatosan tagad. Nem vettek részt a tüntetésben, nem törtek ablako­kat, nem kommunisták, egyáltalában semmi közük nincs az egész esethez. Egyetlen egy akadt közülük, egy K. J. nevű fiatal munkás, aki elismeri, hogy betört egy ablakot■ Igaz, hogy egy rendőr éppen akkor tette rá a kezét, amikor a követ az épületre hajította. A per egyetlen női vádlottja, egy tizenhét év körüli, még szinte gyermekleány, akinek azonban már igen sok alkalommal súrlódásai voltak a hatóságokkal hasonlóan politikai deliktumok miatt, jelenleg a szamosujvári javítóintézetből jött eí, illetve onnan vezették elő a tárgyalásra. Egy évre utalták be a javítóintézetbe. A leány kihallgatásakor halk hangon kezd mondani valamit. — Mondja csak hangosabban, — szól reá az elnök, — hadd halljuk, mit tanult be? — Én csak azt akarom mondani, hogyha nem engednek ki a javítóintézetből, éhség- sztrájkba kezdek. Addig fogom folytatni a sztrájkot, amig el nem bocsátanak. Én nem akarok többet a javitóintézetben ülni. —- Próbálja csak meg, — biztatja az elnök, aki nem tulajdonit fontosságot a fiatal leány kijelentésének. Tanúként kihallgatja a bíróság Kauntz dr.-t, a kolozsvári német konzulátus vezetőjét, aki előadja, hogy az ablakbetörések idején nem volt otthon s csak mikor este hazatért, jutott tudomására, hogy kommunista tünte­tők beverték a konzulátus épületének abla­kait. Popa ügyész az összes vádlottak súlyos megbüntetését kéri, a bíróság azonban csupán a beismerő vallomást tevő K. J.-t Ítéli hathó- napi elzárásra: s politikai jogainak három évre való felfüggesztésére, a többi vádlottat bizoilyiték hiányában felmenti. Popa ügyész a felmentések miatt jelentett be fellebbezést az Ítélet etilen, az egyetlen elitéit pedig azon a cí­men, hogy igen súlyos a büntetés. Súlyosan inzultálta egy aradi ügyvéd — ügyvédkollégáját (Arad, december 15.) Szo­katlan. incidens és a jogszol­gáltatásban példátlanul álló esemény játszódott le Ara­don egy ház árverésénél. Az ügy előzményei szerint még három esztendővel ezelőtt egy nyugalmazott köztisztviselő 50 ezer lej kölcsönt vstt fel öz­vegy Grimm Béláné magánzó- nőtől. A kölcsön lejáratának határideje után a tisztvi­selő egy év elteltével sem fizette ki adósságát, mire az özvegy asszony dr. Steinitzer Pál ügyvédje utján pert indított adósa ellen. A járásbiróságl tárgyaláson a fel­peres meg is nyerte a pert, mire az alperes ügyvédje, dr. Hotoran Viktor fellebbezett a törvényszékhez, ahol helybenhagyták a járásbíróság Ítéletét. Ennek alap­ján án érést tűztek ki a volt tisztviselő házára. A bí­róság különböző okok miatt már négy Ízben rendelte el az árverést, igy többek között az ügyvéd arra is hi­vatkozott, hogy a kölcsön konverzió alá esik. A tör­vényszék tegnap foglalkozott dr. Hotoran Viktor ki­fogásával, amelynek nem adott helyet és ma délelőttre ismét kitűzték az árverést. Br. Hotoran Viktor, amikor megtudta a törvény­szék határozatát, trftleg inzultálta Tasca törvényszéki jegyzőt, majd a bírói kar két közsimert tagját súlyosan meg­fenyegette. Úgy Tasca, mint a két biró, bűnvádi fel­jelentést tettek Hotoran dr. ellen. A magáról megfeled­kezett ügyvéd dr. Steinitzer Pálnak is levelet irt, amelyben ugyancsak fenyegetésekkel Igyekezett az ügyvédet eltérí­teni az árverés megtartásától. Ma délelőtt, amikor dr.‘Steinitzer Tipări végrehajtó kíséretében megjelent a házban, hogy az árverést vég­rehajtassa, dr. Hotoran, ak imár itt tartózkodott, ma­gából kikelve támadt a végrehajtóra és követelte, hogy az árverést ne tartsák meg. Ezután az ügyvéd kollé­gája, a 78 éves dr. Steinitzer Pál felé fordult, akit he­ves vita után többször mellbeütött, majd teljes erejéből meg­lökte az idős férfit, aki elvesztette egyensú­lyát és a hátamegett álló karosszékbe zuhant. Mindez hatalmas lárma mellett történt, mire nemcsak a ház lakói, hanem az uccán arra járók is a lakásba rohantak. Közben a végrehajtó a közeli rendőrségre sietett, ahonnan négy rendőrrel tért vissza. Az ügyvéd hangosan tiltakozott a végrehajtó erélyes fellépése ellen, majd felugrott egy székre és ügyfelére mutatva, hevesen kiabálni kezdett: — Nézzenek erre a becsületes, szerencsétlen, sze­gény emberre! Ennek a házát akarják elárverezni! A végrhajtó miután megállapította, hogy az árve­rést lehetetlen megtartani, jegyzőkönyvet vett fel a történtekről és maga is távozott. Tipări végrehajtó a jegyzőkönyvet és a botrányról szóló részletes jelentést még fr. délelőtt folyamán eljuttatta felettes hatósá­gaihoz, Steinitzer Pál pedig szintén megtette a lépése­ket. begy elégtételt szerezzen. Most rendeljen könyvet kará­csonyra Lepagenál, Cluj. Most választhat, cserélhet, visszaküldhet. — Kérjen ingyen jegyzéket! SC ■ C3 U ' " ‘ ~ ---- --- M C-O ÍS-UJ KARÁCSONYRA PRAKTIKUS és G9 cn (/> SZÉP AJÁNDÉKOT VEGYEN ! —D Ld LD LÁTOGASSA MEG A , Ld X —1 lg ft 1 ft Olfi O H1 >­o­•mb :© —J IVALArMnALY i «✓3 tU P. Unirii 24 szám alatti áruházát, j ‘S3 ÜLJ ■C3 ahol rendkívüli olcsó árakon a leg- szebbet és a legfinomabbat veheti. *uu UJ V 3= *S£------------------------------------------------ ... - - , . . - . ......................... t m uu uu. R Mai lányok A mai fiatal leány problémájával sokan foglalkoztak már, sokan filozofállak a sivár jelen és kilátástalan jövő képeiről. Unalmas már ez a téma, mert körülbelül mindig ugyan­azt halljuk, senki sem ad iniciativát, amibe belekapaszkodhatnánk, mint vizbefulló egy deszkaszálba. Nem fogok problémákat boncol­gatni, csak egészen külön szempontból szeret­ném közölni szerény véleményemet s elmon­dani valamit a lányoknak, amit talán elmélet­ben mindnyájan jól tudunk, de amire mégis, nem gondolunk soha. Milyennek látjuk a ma leányát, úgy kül­sőleg, ha rátekintünk? Festett haj, tépett szemöldök, krétafehérre meszelt arc, a szem alá érzéki kék karikák pin- gálva, hogy minél romantikusabb legyen. Pipacs piros ruzsos száj, grétagarbósan vastag alsó ajkak, vérszinü körmök. így néz ki a leány. Hála Istennek nem ál­talánosságban, de sajnos, nagyon sokan. És igy megy állást keresni. Amikor az igazgató, vagy más munkaadó megkérdi: mit tud, ké­rem? — így válaszol: — Az apám ügyvéd volt..., vagy: az apám orvos volt ■.. — Mit tud kérem? Hát kérem, nem tud semmit. Csak azt tud­ja, hogy mi volt az apja s hogy milyen miliő illetné meg öt most az apja után s mártír arc­cal járja a maga útját. Van egy ideálja, rend- j szerint Marlene Ditrich, Gréta Garbó vagy más sexepiles filmcsillag, akinek aztán min­den filmjét megnézi s még álmában is tudja szóról-szóra, hogy mit suttogott Ramon No- varro, meg Nils Asther a Marlene, vagy Greta fülébe, nagyszerűen leutánozza a mozdulatot, ahogy Marlene ölel s ahogy Greta csókol... Aztán olvasni is szokott délig az ágyban, több­nyire Színházi Életet s más hasonlói, hogy tájékozódjék, mi minden is történik a nagy­világban kedvenc színészeinkkel? Ki válik, ki megy férjhez, ki lett öngyilkos, stb- Ezt mind jó tudni. Regényt is szokott olvasni, többnyire detektív regényeket, mert nagyon ideges (!) és csak ez tudja „lekötni.“ Ez lenne a mai urüeány típusa? Lehetet­len. Nem hisszük, nem akarjuk hinni, pedig jól tudjuk, hogy mennyien rohannak a nyugat észbontó alürjei után s ebben a rohanásban megfeledkeznek arról, hogy mi nem Párisban és nem Hollywoodban élünk, hanem Erdély­ben. Ha egy párisi, vagy hollywoodi lánynak életcél lehet a tánc, bál, beír, dáridó, hát ne­künk nem lehet az, mert mi nem vagyunk filmszinésznők s hasonló nagyvilági hölgyek, mi egész egyszerűen erdélyi magyar lányok vagyunk és erdélyi magyar uriasszonyok aka­runk lenni. Mi nem lehetünk csupán felszínen lebegő üres bábok, a mi hivatásunk nem a, könnyelműség, hanem öntudatos, nevelő mun­ka, amit teljes komolysággal kell átéreznünk, ha azt nem akarjuk, hogy a jövő generáció el­ferdült lelkű elemekből álljon. A mi nagyanyáink, anyáink még nagy­asszonyok voltak s mi mégis milyen nehezen tudunk megállani azon az utón, amelyre rá­léptünk véletlenül, amelyre rálökött a tömeg. S ha nem tudunk visszatérni, milyenek lesz­nek a mi gyermekeink? Mi lesz azokkal, akik majd egyszer utánunk jönnek? Egy pillanatra sem feledkezhetünk meg arról, hogy Erdélyben születtünk, erdélyiek vagyunk, akiknek még inkább erkölcsi köte­lességünk ragyogó tisztaságában megőrizni a magyar női ideált, mint a testvéreinknek olt túl a Tiszán. Azt is tudnunk kell, hogy a nő mekkora nevelő hatással van a férfire. Ez a nevelőhatás azonban abban a pillanatban va­rázsát veszti, ahogy a férfi meglátja a nőben az értéktelenséget. Felöltöztetett üres bábot nem lehet imádni. Már pedig, amilyenek mi vagyunk, olyanok lesznek a férfiak is, a fiaink, a lányaink, olyan lesz az egész jövő generáció. Tőlünk függ, hogy nemes, erős nem­zedék nevelkedik-e, vagy mindennel megal­kuvó, öntudatlan, korcs. Bajkó Erzsébet. Levélpapír Emlkékönyv Fényképalbum Levelezölapalbnm legolcsóbban szerezhető be »INERTA könyv- és papirtlzlet- ben Cluj—Kolozsvár.

Next

/
Thumbnails
Contents