Keleti Ujság, 1933. november (16. évfolyam, 251-275. szám)

1933-11-11 / 259. szám

KeletiUjsao Szombat, 19393. november 11. A tízéves Ankara , A török’ nép felszabadítója Musztafa Ke- inál basa volt az, aki ezt a különös adottsága kis vidéki városkát, a görögöknek Kis-Azsíá- ból való kiveretése után, az újonnan meg­alakuló ország fővárosává tette. Mórt volt szüksége ennek az immár 600 év ó a fennálló Törökországnak arra, hogy birodalmi központ­ját a kies Márvány-tenger és Boszporusz mel­lől áttegye a magas kisázsiai fentük közepére! Ezt az önként adódó kérdést csupán az éiti meg, aki átélte és látta ennek a népnek a har­cát egyrészt a szultáni abszolutizmussal szem­ben, másrészt pedig Istanbul politikai maga­tartását a felszabadító hadjárat idejében. A győzedelmesen kibontakozó nacionalista Ana­tolia szembe került a többé-kevésbé inter- nacionális szellemű és reakciós régi főváros­sal. A világháborút lezáró összeomlás után Törökország a végső feldarabolás e"őtt állott. Angol, francia, olasz és görög megszálló sero- gek nyomultak előre Kis-Ázsia földjén. Azo­kat a török hadvezéreket azonban, akik nem­zetük feje fölül a felosztás végveszedci'mét el­hárították s az ellenséges megszálló csapato­kat maradék nélkül kiverték az ország terüle­téről, még a szabadságmozgalom kezdetén az akkor még szu'ttáni Istanbul, az ántánt katonai parancsnokainak nyomása alatt, mint lázadó­kat in effigie halálra Ítéltette. Anatolia ezt sem elfelejteni, sem megbocsátani nem tudta I stan búin ak. Itt kezdődött el e két testvérváros harca, melynek még ma sincs vége. S miért éppen Ankara lett az uj központ! Mindenki úgy tudja, hogy sztratégiai okból!)., Kezdetben ugyan foglalkoztak azzal a gondo­lattal is, hogy a még keletebbre eső Sivasba teszik át az ország) fővárosát. De zord éghaj­lata miatt elálltak ettől az első tervtőül. Megkezdődött aztán a lassú áttelepülés és a városépítő munka. Micsoda Istentől elha­gyatott ázsiai sár fészek volt akkor még An­kara! Sivár, növényzetnéfilküli sziklák aljában rendezetlenül össze-vissza kuszáit alacsony sárviskók düledeztek csak itten. Mindenütt a vályog és a sár színe. Alig egy-két. csenevész fa zöldje. Nyáron át fullasztó porfelhők, télen bokáig érő sár. A város laposabbik szélén messze elnyúló mocsár, mint állandó malária- fészek. A város mai közepén, ahol a képviselő- ház épülete áll, egykori romok és elhagyott temetők helyén közéi húsz évvel ezelőtt és még vadmadárra vadásztam. Ugyanitt a parla­menttel szemben, ahol ma a város legnagyobb szállója áll, az Ankara Palace, ahol montan- ság az összes hivatalos fogadások és fényes ünnepségek lefolynak- ugyancsak régente a tevekaravánok megállóhelye volt. Az uj főváros első éveiben állami tiszt­viselőnek ide kineveztetni, vagy mint nemzet­gyűlési képviselőnek állandóan itt tartózkodni nem a üiegeagyobb török családi örömök közé tartozott. A lakásnyomor a szó legszorosabb értelmében vett nyomor volt. Az asszonyok ki sem bírták. Amely tisztviselő ekkor még rá­adta a fejét arra, hogy az uj kormánynál hiva­talt vállaljon, egyedül ment át a fővárosba. A családját otthon hagyta. A város, mint a tisztviselők főhadiszállása, eleinte kizárólag még csak férfiak tábora volt. Az egyetlen valamire való épületek és lakható helyek az ankarai örmények présházai és szőlőhegyei voltak. A város széleitől és maláriás mocsarai­tól távol. Keesi-ören, Dsebedsi és Csan-Kaja dombtetőin kezdtek az uj bevándorlók lassan­ként megtelepedni. Az uj köztársaság elnöke, Musztafa Kemál basa maga is Csan-Kaja régi szőlőhegyei között ütötte fel rezidenciáját s újonnan épült palotája is itt van. Szóval a városfejlődés nem a központból, hanem a szé­lekről indult ki. Ezáltal az uj főváros már mindjárt a meg indulási! állt akkora átmérőre tett szert, mint körülbelül a mai Budapest át­mérője. Minden nehézség ellenére erős elhatározás­sal és nagy lendülettel indult meg a munka. Az elsősorban fontos középületeket meg kellett építeni. A parlament és a köztársasági elnök régi palotája nyitotta meg a rendet. Minisz­tériumok, kórházak, iskolák, egy szép nagy múzeumépület, bankok, kereskedőházak és lakóházak építkezései töltötték ki az utóbbi 7-~8 esztendő városfejlesztő programját. Az állami vAlífÓkozásokon kívül lassan-lassan a magancnWekben >s felébredt az építkezési hajlam. A síkság felé egész uj városrész kez­dett kialakulni, az „Uj-Város“ (Jeni-Sehiz). 31 t-ott egy-két arabos-törökös stilusu építmény emelkedik ki a levánti árnyalatú modern há­zak közül. Az utóbbi évek során divatba jött a germán tárgyias stilus is s most már leg­inkább ebben a modorban szeretnek építkezni. Jeles német városépítő szakember, Janscn irányította az utóbbi években a város fejlesz­tését. Nomen est ómen „Jansyn“ törökül any- nyit jelent- hogy „Égjen!“ Be is teljesedett. Alig hogy Ankarába jött ez a német ember, nyomban le is égett egy egész városnegyed. Egy azon mód szabályozhatatlan zegzugos városnegyed, a jó öreg Tahta-Kále, magyarul „Deszkavár“. Itt is uj élet sarjadt az üszkös onok nyomán. Ennek az immár tiz esztendősre serdült ilju Ankarának uj élettörténetébe csákánnyal és vakonókanállal mi magyarok is beirtük ai magunk nevét. Mikor itt 7—8 évvel ezelőtt a nagyobbarányu építkezések megindultak, ma­gyar munkáscsal!adok százai telepedtek le az uj fővárosban. Az épitővállalkozók is kereseti lehetőségeket nyújtottak. Kellőkép értékelték is a magyarok munkáját. A magyarok beván­dorlása olyan nagy erőre kapott, hogy szinte telében török, felében magyar jellege volt ek­kor még Ankarának. Török és magyar nyelvű felírások, hirdetések városszerte nem tartoztak a ritkaságok közé. Török boltosok és kereske­dők magyarul tanultak. Uton-utfélen magyar szót hallott az ember Az épitőállványokról mindenfelől magyar nóta szólt bele az ucca ütemébe. Most már nem igy van többé. Meggyérült az állvány, elfogyott a magyar szó. Az a sok becsületes magyar verejték azonban, mely belepergett e falak habarcsa közé, mint becses kötőanyag tartja még ma is Ankara uj faltait. Az uj főváros tízéves születésnapi évfor­dulóján ezt sem kel1 elfelejtenünk! Mészáros Gyula dr. IRODAIOMUsMÜVÉSIET (* * *) „Nehéz hires színész gyermekének lenni“ — mondja Somlay Artur Julia leánya, az aradi színtársulat uj szubrettje. Elegáns megjelené­se, feltűnően érdekes és szép arca, platinaszőke haja már magában véve is magára irányítja a figyelmet. Ráadásul a fiatal hölgy Somlay Julia, az aradi színtársulat uj szubrettje és énekes naivája, Somlay Artur, a hires magyar színész leánya. — Szinte hihetetlen, hogy milyen terhet je­lent, hogy apám leánya vagyok, — mondja. — Hiába, az embereket az összehasonlításról és az előítéletek megalkotásáról leszoktatni nem lehet és én édesapám márkás nevének ballaszt­jával kezdtem meg a színészetet. Először a Belvárosi Színház színpadát] ‘léptém föl, érde­kes.: szinte nem is magyar nyelven, hanem an­gol nyelvtudásom, révén, Shavy egyik egyfelvo- násos mókájában, az „Egy óra angolul“ cimii képben, egy angol leányt alakítottam- Ekkor már dolgozott berniem a dáe: meg akartam mutatni, hogy én nem azért vagyok színésznő, mert az apám lányának születtem. így kerül­tem azután vidékre, apám protekcióját soha­sem vetem igénybe és az aradi színigazgató már csak akkor tudta meg, hogy kinek a lánya vagyok, amikor leszerződtem. Elképzelhető, milyen nagy volt úgy apám, mint Szendrei Mi­hály meglepetése, amikor tudomást szereztek a puccsomról, ami annál érdekesebb, mert Szendrei már az apámnak is direktora volt Aradon. Apám ezzel a bucsumondattal indí­tott útnak: „Lányom, egykor különös büszke­ség volt Aradon színésznőnek lenni...“ Hát most majd meglátjuk..­(*) Asszony a vonaton. Egy szédületes nökarriei. Fannie Hurst szenzációs regénye. A félszeg, gyámolta­lan polgárleányról, akiből nagystílű üzletasszony lesr. A mai nő regénye ez, mely szép és érdekes. Az Athe- naeum 60 lejes vászonkötésü sorozatában a 24-ik kötet. Kapható mindenütt, vagy ahol nincs, Lepagenál, Ko­lozsvár. Kérje a sorozat jegyzékét. ( ) Szegény leány pénzt keres. A Nobeldijas Sin­clair Lewis legújabb könyve, Una Golden gépiróklsas/,- szonyról, de egyben a mai életről, a csábitó Newyork- ból a maga színes, csillogó életéve! ezernyi lehétösége- vel. Szeretettel van teli ez a könyv és mélységes ember- ismerettel. Nem túlozza sem a jót, sem a rosszat. Érde­kes, művészi és igaz. Mindenkinek el kell olvasnia, 26» oldalas regény, Szinnai fordításában, a „Jó Könyvek" sorozatának első kötete fűzve 27 lej, kötve 57 lej min­den könyvkereskedésben, vagy ahol nincs, Lepagenál, Kolozsvár. (*) Szitnyai Zoltán: „Nincs feltámadás“. A magyar vidéki város élete háborúban, forradalmakban és a vál­ság éveiben. Az Athenaeum 60 lejes diszvászonkötésü sorozatában. Egy-egy kötet 3—400 oldal. Kapható min­den könyvkereskedésben, vagy ahol nincs, Lepagenál, Kolozsvár. Kérje a 24 kötetes szenzációs sorozat jegy­zékét. Az operett-társulat megnyitó előadásaira vasár­napra már alig van jegy. A régi, dicsőséges napok, a kolozsvári Magyar Színház legszebb ideje tudott csak olyan lázat teremteni a közönségben, mint amilyennel vásárolják a Zsindelyezik a kaszárnya tetejét és a Du- barry jegyeit. A magyar dal és szó Örökéletének külső bizonysága a közönség vágya a színház után, amelyet, mint vezényszót fogadott el a színház vezetősége és tel­jes akarattal, égő lázzal dolgoznak, hogy a közönség is meg legyen elégedve a színházzal, necsak a színház a közönséggel. Vasárnap délutánra, estére, hétfőre és keddre sies­sen mindenki megváltani a jegyét a Zsindelyezik a ka­szárnya tetejét előadásaira, mert a műsoron szédítő gyorsasággal követik egymást az újdonságok a rövid operette szezonban és igy alig kerülhet később is sor a lejátszott darabokra. A helyárak olcsók. A legdrágább földszinti jegy, minden pótilletékkel együtt, 45 lej. Páholytilés 25 lej. A többi jegyek árai 30, 25, 20 és 10 lej. A MAGYAR SZÍNHÁZ HETI MŰSORA: Vasárnap d. u. 5 és este 8%: Zsindelyezik a kaszárnya tetejét. (Ihász Aladár és Fekete Mihály temesvári operett színházának vendégjátéka). A temesvári operette társulat műsora: Vasárnap délután 5 órakor: Zsindelyezik a kaszárnya tetejét. Operette. Vasárnap este félkilenc órakor: Zsindelyezik a kaszár­nya tetejét. Operette. Hétfőn este félkilenckor: Zsindelyezik a kaszárnya te­tejét. Operette. Kedden este félkilenckor: Zsindelyezik a kaszárnya te­tejét. Szerdán este félkilenckor: Dubarry. A kővetkező napokon is Dubarry. KOMÁN OPERA MŰSORA: Vasárnap délután 3 órakor: Varázsfuvola. Kedd: Denevér. Péntek: Cigánybáró. EDISON MOZGO MŰSORA Minden idők legmonumentálinsabb filmremeke: Tar­zan. Főszereplők: Jonny Weismüller és Neil Ha­milton. Ezenkívül Falusi ártatlanság. Németül be­szélő, éneklő filmremek. Falrengető nevetés. Fősze­replők: Lucie Englisch, Arthur Robert. Vasárnap délelőtt matiné, 5 lejes helyárakkal: Egy nagy város bűne. A ROYAL MOZGÓ MŰSORA: Ma, szombaton szenzációs premier: „Fekete huszár.“ zenés világsláger. Főszerepekben: Conrad Veidt, Mädy Christinas, Bernhard Goetzke.. Vasárnap délelőtt 11-kor matiné: „A király házasodik.“ Vígjáték. Főszerepben: Don Jósé Moyca. 10, 15 lejes helyárak. Jön: „Vágyak éjszakája.“ Stefan Zweig novellája után. Fősz.: Willy Forst, Hilde Wagener. (Rein­hardt színésznő.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents