Keleti Ujság, 1933. november (16. évfolyam, 251-275. szám)

1933-11-11 / 259. szám

Szombat, 1955, november îl. HFLETiUîSm H, a '0 Ax ude nők kedvelt FORVIL Az orosz hercegnő9 akiből szabóné lett s az érettsé­gizett erdélyi diák, aUi szabó­inasnak ment el A lapok is megírták, hogy Pál orosz nagyherceg leányának, ki az orosz mészárlásból menekült el csa­ládjával, Pirisban több éven át női divatüzlete volt. Az egyes cikkek klgondolója, tervezője is maga volt. Noehát ez a Cári hercegnő, Mária annak rendje és módja szerint nem is olyan régen, törvényes felesége lett Lucien Lelong hires párisi női szabónak! Bár Franciaország demokrata ország, rövid időre mégis csak elképpedtek a Mamák, mert mégis csak hosszú az ut egy nagyhercegnőtöl a női szabóig... Mi nálunk itt Romániában sem rövidebb ez az ut. Ez a házasság világtörténelmi esemény; világosan bizonyltja, hogy a kasztrendszer, a rendek közötti fokozatok ideje eltűnt. Eltűnt; a helyét rendre elfog­lalja a müveit, intelligens társadalom tagjainak uj és egyenlő mérték alá állitása, uj értékelése. Hogy azonban ez megtörténhessék, hogy ez a mü­veit emberek közötti egyenlőség ideje eljöjjön, feltét­lenül szükséges, hogy az érdekeltek belássák, hogy a műhelynek érettségivel biró tanonca is bátran helyet foglalhat a társaságban, egy mulató helyen, akár csak egy főiskolai hallgató vagy egy bankfiu, stb. Nem a tudomány mérhetetlen soka, nem a család visszamenő ágainak rangos volta, nem a vagyon, stb. döntenek itt, hanem a korrekt magatartás, a müveit, finom modor, . a nemes erkölcsi, — tettekért felelősséget vállaló gon­dolkozás és életirány. Ezt az elvet föltétlenül magunkévá kell tennünk ma, mikor az erdélyi magyarság fiait a földmtivelő- iparl-, kereskedelmi pályákra beszéljük rá, mert a magyar társadalomnak nincs módja a vagyontalano­kat kitanittatni s mikor ugyan meggondolkoztat min­denkit az a tény, hogy egyetemi kvalifikáció még egy­általában nem biztosítja a mindennapi kenyeret íme: a julius elején érettségiztek közül októberben az egyik, akinek pénze volt, beiratkozott az egyetemre, a másik, akinek pénze nem volt, egy mesterhez állott be tanoncnak. Több évi börtön fiútól kommunista nőre A vasúti kocsiban hagyott kommunista röpiratok miatt gyor­sított eljárással állították bíróság elé a nagyváradi munkásnőt A hordár uz egyetlen tanú, akit vallomására meg is eskettek (Kolossvar, november 10.) A kolozsvári tör­vényszék I. szekciójának Bunco,—Pop tanácsa pénteken tárgyalta a néhány nappal ezelőtt Bu­karestből Kolozsvárra szállított Schutzberger Olga bűnügyét. Schutzberger Olga, mint meg­írtuk, a kolozsvári állomás egyik hordárjának lázitó szövegű röpiratokat tartalmazó csoma­got és egy Írógépet adott át azzal, hogy he­lyezze el a Brassó felé induló vonatra, utána pedig eltűnt. A hordár a csomagokat az állo­másfőnökségen deponálta s ott állapították meg rá néhány napra, hogy mit tartalmaz az elhagyott koffer. Schutzberger Olgának nem ez az első ha­sonló esete. Nemrégen vizsgálati fogságban volt ugyancsak röpiratterjesztés miatt és Ko­lozsvárról való elutazása után Brassóban szin­tén ezért tartóztatták le, anélkül, hogy az ot­tani hatóságoknak tudomásuk lett volna a ko­lozsvári kofferkalandról. Mielőtt a törvényszék kihallgatná a vádlott- nőt, Saragea dr.-t hivatalból kinevezik védő­ügyvédnek, mivel a kommunistanő tette any- nyira súlyos, hogy 5 évig terjedhető börtönnel büntethető. — Sajnos, nem ad a bíróság soha ekkora büntetést — jegyzi meg Colfescu ügyész, — pe­dig a kommunisták megérdemlik a teljes szi­gort. Schutzberger Olga, aki különben vézna- testű, szomorú arc-u, alacsony, 25 éves leány, tipikus proletáregyed. Elmondja, hogy nagyvá­radi illetőségű, cipöfelsőrészkészitő. Tagadja, hogy kommunizmus miatt el lett volna ítélve, csak tiltott határátlépés miatt kapott 5 hó­napot­A jelenlegi váddal hamarosan végez: — Nem érzem bűnösnek magamat, nem is­merem a hordárt, nem jártam Kolozsváron s nem utaztam át a városon október 18-án és soha sem szállítottam kommunista röpiratokat. — Hát akkor miért fognák ezt magára? —. kérdezi a biró csodálkozva. — Biztosan a sziguranca találta ki — feleli a vádlottnő. — Tehát a sziguranca szállitja ezek szerint a röpiratokat, ők nyomják a röpiratokat, ők ké­szítik a Vörös Erdélyt, mindezt azért, hogy ma­gát beránthassák egy ilyen ügybe — mondja Dunca elnök. Maguknak az a szokásuk, nagyon jól ismerjük már ezt a metódust, hogy mindent letagadnak, talán még azt is le fogja tagadni, hogy velem beszél itt. Miért nem gondol arra, hogy tisztességes megélhetést teremtsen magá­nak, férjhezmenjen s nyugodtan éljen, mint a többi magához hasonló leányok. •**#**•* 9** Ion Faladé hordár, az ügy koronatanúja előadja, hogy október 18-án a vádlottnő megfo­gadta az állomáson, hogy tegye fel a csomag­jait a vonatra- Mikor helyet talált, a nő kere­sésére indult, azt azonban sehol sem tudta fel­fedezni s így kénytelen volt a csomagokat, mint gazdátlanokat, átadni az állomásfönöki hiva­talnak. — Biztos maga abban, hogy ez a nő volt a megbízója? —; teszi fel az elnök a kérdést. — Megesküszöm a szent keresztre, hogy 5 volt, — állítja határozott hangon a hordár. Szembesítik a hordárral Schutzberger Ol­gát és a vádlott a hordár fejéhez vágja, hogy nem mond igazat. — Mondja meg nekem, mi oka lehet ennek az egyszerű embernek arra, hogy itt magát ár­tatlanul megvádolja? — fordul az elnök a vád­lottnő felé. Schutzberger Olga csak a vállát vo- nogatja s nem válaszol. Berger Gyula és Joan Alexandru CFR tiszt­viselőket hallgatja ki ezután a bíróság, akik át­vették a hordártól a két csomagot. Joan Ale­xandra volt az, aki november 3-án felfedezte, hogy az egyik pakkban röpiratok vannak. Ek­kor jelentették az esetet a rendőrségnek, hoz­ták két nap múlva Kolozsvárra az ügyészség kérésére Schutzberger Olgát. Saragea védőügyvéd kéri a bíróságot, hogy a hordárt ne eskessék meg vallomására, mivel jóhiszeműsége mellett is könnyen megtörténhe­tik, hogy tévedett a személyben. A bíróság visszavonul s elhatározza a "koronatanú meges- ketését­Colfescu ügyész vádbeszédében megálla- pitja, hogy a kommunisták semmiféle eskütől sem riadnak vissza s képesek arra is. hogy a rendőrséget, vagy szigurancát vádolják csalás­sal, csakhogy valami kibúvójuk legyen. Az ügyész szerint nyilvánvaló, hogy a vádlottnő­nek az volt a feladata, hogy az egyes városokba szállítsa a röpiratokat, azért hagyta el a ko­lozsvári állomáson csomagjait, mivel valószínű­leg gyanút fogott s nem akarta, hogy nála ta­lálják meg a röpiratokat. Saragea dr. védőbeszédéhen felmentést kér, azon a címen, hogy semmi konkrét bizonyíték nincs Schutzberger Olga bűnössége mellett a hordár egyedülálló vallomásán kívül, amelyet nincs módjában a bíróságnak ellenőrizni. A bíróság ezután az ítélet kihirdetését szom­bat délelőtt 10 órára halasztotta, tekintve, hogy a tárgyalás szokatlan hosszú ideig, közel 3 óráig tartott. Es ez az érettségizett iparostanonc Isten és ember előtt egyenlő az elsőéves jogásszal. Tehát mindenki előtt egyenlő értékű kell hogy legyen e két fajta fiatal­ember, amíg előtanulmányaik, modoruk, magatartásuk, lelki értékük egyenlő. Ä műveltség és a korszellem kötelez bennünket arra, hogy áthidaljuk a látszólagos szakadédokat, an­nál inkább, mert az estélyeken, a táncmulatságon nagyon sok az olyan derék, szegény családból való leány, kit az élet kényszerít arra, hogy olyan foglal­kozással szerezze meg a mindennapit, ami nincs szalonképesnek elismerve, de a szerencsésebbeknek és okosaknak a kötelességük segíteni, hogy a helyét nem­csak megtalálja, de meg is őrizze az uj színezetű társa­dalomban. Épp elég példa erre Romanow Mária, a szabónö, az­tán Munkácsy Mihály, aki esztergapadnál gyalult évek hosszú során, mig a szerencse társult zseniálitásáhoí. Gondoljunk. Csepreghyre, aki mint mesterlegény gon­dolta ki népszínműveit, Fadrusz kovácslegényként kezdte ugyancsak... hosszú útja volt a Mátyás szobor megteremtéséig. A magyar leányokhoz fordulok ezekkel a soraim­Természeteseu ezek elvek, amiket vallunk és kérünk, hogy gondolkozzatok Ti is felettük. Ezeket az elveket nem én s nem mi többen találtuk ki, hanem a meg­változott élet diktálja. Az egyén és a faj, mely nem tud alkalmazkodni a megváltozott körülményekhez, feltétlenül elpusztul; amelyik alkalmazkodni tud: fel­frissül és megerősödik és él. Még egy kis történetet mondok el mindnyájunk okulására: II. József osztrák császár egyszer elment a szín­házba Bécsben és páholyába meghívott egy cseh herceget. A herceg végignéz a közönségen s hogy nagyúri mivoltát kellően kiemelje, igy szól a császárhoz: — Felséges Uram, nem találja kiállhatatlannak ezt a vegyes népséget? Mire őfelsége az ő hideg, száraz hangján azt A ml leányaink annál Inkább elfogadhatják ezt a tételt, mert a mi kicsi társadalmunkban mindig tud­juk, hogy ki honnan származik s ha imponál nekik a falusi szán tó ve tő tanárjelölt fia, úgy kellő elismeréssel kell legyünk az ügyvéd vagy a volt főszolgabíró fia iránt is, aki érettségizett, tehát bebizonyította., hogy értelmes és ma egy még göröngyös, még ki nem tapo­sott életuton keservesen, de bátran tör előre. mai: Nem igaz, hogy csak a főiskolák tudnak kiváló embert teremteni. Ezért Ti, kedves Leányaim a vörös sapkákon túl is lássátok meg az emberi értéket. Eszem­be sem jut, hogy az ipari pályára lépett érettségizettek érdekében leszállítsam az egyet, tanulmányokat foly­tató ifjúság értékét; csak titeket akarlak biztatni, hogy bátran illeszkedjetek bele az uj idők viszonyaiba. felelte: — Ebbe már bele kell nyugodnia hercegségednek, mert látja, én is, ha csak hozzám hasonló ranguva.1 akarnék lenni, szépen leballaghatnék a kapucinusok kriptájába, a Habsburgok közé. Ebből a történetből nemcsak a cseh herceg tanul­hatott. Kovács Dezsöné.

Next

/
Thumbnails
Contents