Keleti Ujság, 1933. november (16. évfolyam, 251-275. szám)
1933-11-26 / 272. szám
4 KELETÍÜJSXG Vasárnap, 1933. november 28. PÁRISI UTOLSÓ DIVAT: OTTOMAN-SATIN MONNA-VANNA Sikerűit, Hölgyeim, hogy Önöknek ugyanebben az időben és azzal a selyemmel szolgáljon a GALLIA amelyet most ősszel Párisban hordanak, RENDKÍVÜL olcsó árban. Gyári lerakat: CLUJ, STRcADcA GENERcAL ZNjECULCEeA 2. (Renner palota) N ü jLLJLijnxmxE c?:im i imimu.j .mmi up lROMUOMEiMÜVtf$ZET Fischer Annie hangversenye Fiatal, törékeny leányka lép a színpadra, egész lényén a fesledezö bimbó ellenállhatatlan bájával. Szerény és gyengéd a megjelenése: finom pasztellkép. Vájjon fel tudja-e korbácsolni instrumentumából a szenvedélyek hangörvényét és le tud-e szállni a lélek vizuális mélységeinek abba a birodalmába, amelyben nagy zeneköltők hallucinációi keltek halhatatlan életre. Bach Toccatájává1 kezdte meg műsorát. A közönség figyelme és érdeklődése átalakult a hatalmas miivel egybefonódó áhítattá. A csoda megtörtént s az ifjúság bájának hatását átváltotta a sugalló nagy művész, aki az abszolút zene tiszta régióiba vezette hallgatóságát. Fischer Annie Bach interpretációja egységes volt. Az egész mii hatalmas szerkezetét és architektúráját felépítette átfogó erejű értelmezésével a nagy zseni intencióinak. ' A zene papjává változott át ez a gyermekleány, aki tüneményes köny- nyedséggel és bámulatos aránycrzékkel építette fel ezt a monumentális müvet. Az arányérzékét csodáltuk meg első sorban Fischer Annie Bach előadásának és az alkotó szándékával együttérző lelket, amely az ujjátcremtés áldozati tüzével életet lehelt a kottajegyekbe. A zenei képek logikusan nőttek ki egymásból. Nem pillanatnyi hangulat, vagy érzelmi szeszély, hanem mély átgondoltság és a legnemesebb érzelmi manifesztáció tette tiszta- fényűvé ezt a feledhetetlen Bach interpretációt. Az adagio résznek olyan sejtelmesen és puhán megszólaló hangjait csalta ki a zongorából, hogy úgy hullott minden hang felfogó érzékeinkre, mint a teremtő akaratából lehulló falevél. Műsorának már ezzel az első legnagyobb igényeket követelő számával teljes diadallal tört be a közönség teljes és odaadó elismerésébe. A sikernek ezután már csak külsőségfokozásáról lehetett szó, amelyet Schumann Karneváljának kaleidoszkopszerüon változó képeinek festmenyszerü megjelenítésével, Dohnányi, Liszt és Bartók müveinek virtuóz megoldásával teljes mértékben el is ért. Fischer Annie szinte desztillálva nyújtja nz abszolút zenét és játékának kristályos tisztasága, technikájának utolérhetetlen virtuozitása csak alázatos és engedelmes miniszstránsa a művészi interpretálás nemes céljának. Hallgatósága az egyik Dohnányi darabja után olyan fergeteges tapsba tört ki, a spoután lel kesedésnek olyan megnyilvánulása lett úrrá a közönségen, hogy csak a legnagyobb előadóművészek dicsekedhetnek ilyen ritka pillanatokkal. A közönség szivébe fogadta ezt a nagy művésznőt, aki a felejthetetlen est művészi szertartásában a szépség varázsillatával csordultig telt kehellyel ajándékozta meg. flt L) Égj uj hlyó rat margójára A mai siránkozó, sipánkodó világban kellemesen lep meg az a külsőleg is imponáló, majdnem könyv számba menő folyóirat, melynek immár a 3—4 kettŐB száma fekszik előttünk s melynek egyszerű, sokat mondó cime: Erdélyi Iskola. Szerkesztik György Lajos és Márton Áron. Maga a folyóirat sokkal többet nyújt, mint amennyit a cint sejteni enged. Nemcsak az erdélyi magyarság különböző fokit iskoláiban működő nevelőkhöz szól, hanem a népnek összes vezetőit szem előtt tartja, irányítani, segitenj akarja. Nem nehéz a folyóirat átlapozása után kiérezni a szerkesztők elgondolását, hogy a nemzeti kultúrában való elmélyülést és a megnehezült életküzdelemre való felkészülést nem tudja a mai kisebbségi iskola egymagában biztosítani, bármennyire magas színvonalon álljon is. Az iskolában végzett tanitói-nevelői munkát ki kell egészítenie a mólyenjáró és alapos népművelői tevékenységnek, mint kiegészíti azt a nyugati nagy kulturnemzeteknél mindenütt. Az erdélyi magyarság vezetőinek tevékenységi terén ma kiszélesített iskola. A folyóirat tehát akkor, amikor szól az alapvető munkát végző tanári, tanítói rendhez, egyúttal szólni kivan a nép összes vezetőihez. A gazdag tartalomba betekintést nyújt a tartalomjegyzés, melyet az alábbiakban ismertetünk. A Nevelésügy c. rovatban Márton Áron: A katholikus pedagógia feladata, dr. György Lajos: A munka elve a modern pedagógiában, Nemesné M. Márta: Az uj iskola szociális nevelése, Katona Géza: Gyakorlati jellemképző népművelés, Váradi József: önművelés és népművelés, Petrovay Tibor: Iskolaszövetkezetek a nevelés szolgálatában, Venczel József: Comenius nemzete és a katholikus magyar iskola c. cikkeket találjuk. A neveléstörténet e. rovatban Bitay Árpád Fogarassy püspök és az iskolaügy cimen értekezik, amit követ M- K. közleménye a román iskola múltjából. Módszertani cikkek: Drózdy Gyula: A nyelvi magyarázatok uj módszere a népiskolában Némethy Sándor: Játékos számolás a népiskola I. osztályában, Kovács Boldizsár: Táblai rajzok a cselekvő iskolában, Dr. Déne3 Tibor: Gyakorlati útmutatások a szavalókórus megszervezéséhez. Dr. Vásárhelyi Lajos: A modern utrakiz- mus cimen folytatja Ghibu 0. 1910-ben német nyelven megjelent müvének ismertetését. E könyvben a szerző a pedagógus és kulturhis- tórikus okos megállapításaival tahit meg arra, hogy miképpen kell vélekednünk az iskoláinkra kéuyszeritett kétnyelvűségről. így az ismertetés rendkívül aktuális és egyben tanul- ságos. Ezt a cikket kisebb közlemények, könyves folyóirat-szemle, hírek, üzenetek és tanácsok követik. A folyóirat második fő része a Népneve- lésnek van szánva. A bevezető cikket Rass Károly irta: „Irodalmi előadások a népművelésben“ cimen. Ezután részletesen kidolgozott előadások következnek egy-egy hozzáfűzött költeménnyel, vagy más könnyebb szórakoztató darabbal. Ezek: I. Rass Károly: Hogyan olvassunk? II. Xántus János: Erdély időjárása és éghajlata. — Garay János: Az obsitos. III. Dr. Lukinich Imre: Szent István király. — Történeti mondák. — Noszlopi Aba Tihamér: Szent Imre herceg. IV. Az uj adótörvény. — Szailay Mátyás: Megy a székely, — Meddig élnek az állatok és növények? V. Sándor Imre: Mussolini, Hitler. — Rozinán János S. J.: Uram, mérlegre ne tedd! (Szavalókórus.) VI. Az ősök nyomán (Julián barát útja és Körösi Csorna Sándor). — Bakkay Béla: Julián. — Rokonaink. VII. Cadderon-Novák: Advent. (Szavalókórus). — Bartunek József: Karácsonyi legenda (Színdarab). — Lagerlöf Zelma: A szent éjszaka. A lap megjelenik az iskolai óv folyamán négyszer, kb. 7 iv terjedelemben. Egy kettős szám ára 40 lej, előfizetési dija évi 150 lej. Előfizetések a kiadóhivatal cinére Cluj-Ko- lozsvár, Str. I. Maniu 5. küldendők; Ajánljuk tanárok, tanítók, papok a néppel foglalkozó intelligencia figyelmébe a lapot. (*) Tárcza Bertalan ünneplése Székelyudvarhelyen. F. hó 23-án Tárcza Bertalan szerzői estélyt tartott a székely anyavárosban. A székely dalosok jeligéjét énekelte a székelyudvarhelyi ref. dalkör. Utána Vajda Ferenc ref. esperes az udvarhelymegyei dalosszövetség elnöke üdvözölte Tárcza Bertalant, kiemelve a dalkultura terén szerzett nagy érdemeit, a dalosszövetség megszervezése érdekében kifejtett buzgó és eredményes munkáját. Beszédét többször szakította meg a közönség lelkes tapsvihara. A szerző különböző darabjait adták elő a ref. dalkör, a ref. tanítóképző énekkara, a rám. kath. gimn. zenekara, a farcádi és kisgalambfalvi ref. énekkarok. Bányainé Sólyom Edith szép éneklése, Tompa Lászlónó művészi zongorajátékával emelte az estély fényét. Tompa László költeményei mély hatást váltottak ki. A szép műsor méltó befejezője volt Zách Klára, amelyet Veress Margit tanárnő ismert művészi előadása után énekelt a ref. dalkör. Az estély erkölcsi sikere méltó volt a Tárcza Bertalan zenei pályafutásához. MAGYAR SZÍNHÁZ Ihász—Fekete A temesvári operett-társulat heti műsora: Vasárnap délután 3 órakor: Tessék beszállni. Har- math Imre—Markus Fred operettje. Szenzációs újdonság! Kiállítás csodája. Slágerek sorozata: Ragyog az éj, Juanita, Kolozsvár, Pavian, Lieb mich szivem, Tenyeremen hordom, stb. A nézőtér a Rex- hajó belseje. Tökéletes hangulata egy amerikai utazásnak! Látványosság. A darab a hangszerelés csodája, a mulattatás forrása, szórakozások netovábbja. Hely árak: 10—15—20—25—30—45. Vasárnap délután 6 órakor: Tessék beszállni. Vasárnap este 9 órakor: Tessék beszállni. Búcsú műsor: Kedden este félkilenckor: Tessék beszállni. 10, 15, 20, 25, 30 és 45 lej. Szerdán este félkilenckor: Tessék beszállni. 10, 15, 20, 25, 30 és 45 lej. ROMÁN OPERA MŰSORA: Vasárnap délután 3 órakor: Denevér. Hétfő: Lakmé. Szerda: Szöktetés a szerájból. Péntek: Alarcos-bál. A ! OYAf, ' o :r,:') !U')K V Ma, vasárnap a legpazarabb, legdrágább világfilm premierje: „Fausolc i.irály kalandjai." Fősz.: Emil Jannings és 365 felesége, melyek' közül mindegyik a világ egy szépségtipusának megtestesítője. Rendező: Alexis Granovsky. Decorateur: Vértes Marcel. Pierre Louys hasoncimü erotikus regénye után. Soha el nem felejthető ragyogó kiállítás. F.DISOX MOZGÓ MŰSORA: I. Az asszonyok veszedelme és öröme. II. A bécsi szimfónia. Főszereplők: Lilian Collier és Alice Pay. minőségileg utánozhatatlan,, teljes garanciát nyújt.
